Interjú dr Tőzsér Berta háziorvos rezidenssel

VeganOrigo: „Kétféle kardiológus van: a vegán és az, aki nem olvasta a szakirodalmat. – Dr Kim Williams” Olvasható a Facebook oldalad borítóján. Mit jelent ez?

dr Tőzsér Berta: A kutatások igazolják, hogy a teljes értékű növényi étrend csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Ha valaki kardiológusként nem ezt ajánlja a betegeinek és ő maga nem így él, akkor tényleg olyan, mintha nem olvasta volna a kutatásokat. A kutatások nagyon magas százalékú teljes értékű növényi étrendet javasolnak, de minél kevesebb az állati eredetű étel az étrendünkben, annál jobb a szervezetünknek; a legjobb pedig, ha teljesen elhagyjuk őket. Amerikában ezt a teljes értékű növényi étrendet hívják vegán étrendnek. Nálunk, Magyarországon viszont nem feltétlenül egyezik a kettő, pedig ez lenne a jó.

VeganOrigo: Mi a különbség a vegán és a teljes értékű növényi étkezés között?

drTB: Inkább úgy mondanám, hogy a vegánok étkezése. Nincs olyan, hogy „vegán étrend”, mivel a vegánság egy etikai állásfoglalás, amiben az állatok állnak a középpontban nem az étkezés. Viszont a vegánok étkezése is természetesen egy növényi alapú étkezési forma, de például az Oreo keksz is vegán, de nem egészséges. Van vegán junk food is, pl. a zsírtól, olajtól tocsogó vegán hamburger és sok zsíros étel is vegán (ide tartozik a kókuszzsír, és minden, ami kókuszkrém alapú), növényi tejföl, növényi sajt, vagy a sült krumpli, fehér kenyér, kifli, fehér rizs, de ezek nem egészségesek. Ha valaki ki akar lengeni, akkor inkább tegye a vegán verzióval, de ne erre alapozzuk az étkezésünket, akkor sem, ha vegánok vagyunk.

A teljes értékű növényi táplálkozásnál fontos, hogy alacsony zsírtartalmú, ráadásul a zsírt nem olajok, növényi zsírok formájában visszük be, hanem olajos magok formájában. Az alapja pedig a kevésbé (hőkezelés megengedett) vagy egyáltalán nem feldolgozott növényi ételek: zöldségek, zöld leveles növények, gyümölcsök, magvak, olajos magvak, hüvelyesek, gabonák.  Az adalékanyagokat, tartósítószereket, színezékeket, állományjavítókat, édesítőszereket stb. messze kerüljük.

Van olyan tanulmány, amiben a résztvevők nagyrészt növényi alapú étrenden voltak, de az egyik csoport nagyon feldolgozott ételeket evett, gyümölcsleveket ittak (ami szintén egy nagyon feldolgozott formája a gyümölcsnek), a másik csoport pedig teljesebb értékű étrenden volt. Egyértelműen kimutatták, hogy a feldolgozott élelmiszerek segítik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, a teljes értékű pedig csökkentette a kockázatot. 

VeganOrigo: Egyszer azt írtad, hogy az etikai okból vegánoknak is fontos lenne, hogy minél egészségesebben éljék az életüket. Miért gondolod így?

drTB: Az egyik oka az, hogy ha valaki sok feldolgozott és zsíros ételt eszik, akkor ő előbb utóbb biztosan beteg lesz. Amikor ez bekövetkezik, akkor neki is állatokon tesztelt gyógyszerekre lesz szüksége. Ha valaki tényleg komolyan gondolja az etikus vegánságot, akkor szerintem mindent meg kéne tennie azért, hogy ezt elkerülje.

A másik oka pedig egy kicsit összetettebb. A jelenlegi formában a civilizációnk nem fenntartható. Azt látjuk mindenhol, hogy: „vegyél, vegyél ilyen-olyan termékeket”, ami egy olyan rendszer fenntartását segíti, ami a Föld lerombolásához járul hozzá. A Föld pedig nem csak a mi élőhelyünk, hanem az állatoké is. A vegán tejföl is műanyag vödörben van, a chips is külön csomagolva, stb. Számomra az etikai vegánság nem csak abban merül ki, hogy nem eszem állati eredetű ételt és nem vásárolok bőrcipőt, hanem odafigyelek a közös élőhelyünk, a bolygó fennmaradására is. A döntéseinknek komplexebb hatása van, mint azt sokszor gondolnánk.

A harmadik oka pedig, hogy mivel a vegán junk food nem egészséges, így előbb utóbb lesznek olyan kutatások is, amik nem veszik külön a teljes értékű növényi étrendet, csak simán vegánt néznek és ebből így azt a következtetést fogják levonni, hogy a vegán étrend igazából nem is egészséges. Úgy gondolom, hogy közös érdekünk, hogy ez ne így legyen. Akkor marad a vegánok táplálkozása igazán egészséges, ha egyben teljes értékű is.

VeganOrigo: Te miért lettél vegán?

drTB: Eredetileg hiúsági okokból. A 6. gyerekünk születése után el voltam hízva, és szerettem volna odafigyelni arra, hogy mit eszek, hogy lefogyjak. Az egyetemen nem tanultunk gyakorlatilag semmit az egészséges táplálkozásról, így nem tudtam igazából mi a helyes irány. Én is a neten kezdtem el keresgélni és a paleo volt abban az időben nagyon felkapott, ezért azt próbáltam meg és fogytam is nagy örömömre.  Aztán elkezdtem viszont azon gondolkodni, hogy mi lenne, ha mindenki így étkezne, ennyi húst enne, vajon fenntartható-e. Elkezdtem ismét a netet bújni ezzel kapcsolatban és akkor döbbentem rá, hogy erre természetesen nem a válasz. Elkezdtem utánajárni, hogy mi az, ami fenntartható és egészséges is, így találtam rá a vegánságra. Korábban is hallottam már róla, de akkor még annyira sok volt a tévhit (fehérje komplettálás, vashiány, stb.), hogy elmentem mellette. Szerencsére most már rengeteg hiteles információ található róla, könyvekben, interneten.

Számomra elsődleges szempont az egészség, a második szempont a fenntarthatóság és ezután jön az etikai ok.  Természetesen nem megyek cirkuszba és állatkertbe, nem vásárolok bőrterméket stb., szóval magánemberként most már etikai vegán is vagyok. Viszont orvosként szigorúan tartom magam ahhoz, hogy véletlenül sem a vegán filozófiát akarom a betegeimre erőszakolni, hanem a teljes értékű növényi étrend gyógyító hatását ecsetelve próbálom őket meggyőzni arról, hogy ők is tehetnek az egészségükért, sőt, úgy igazán ők tudják saját magukat gyógyítani azzal, hogy felelősséget vállalva a saját egészségükért, ha kis lépésekben is, de változtatnak az életmódjukon.

VeganOrigo: Említetted, hogy az orvosin nem tanultatok táplálkozásról. A legtöbb betegség életmódból fakad, aminek ugye jelentős részét teszi ki a táplálkozás; akkor az orvos hogyan tud igazán hatékony megoldást és gyógymódot ajánlani a betegeinek, ha nincs mélyebb ismerete a táplálkozás és a betegségek összefüggéseiről?

drTB: Sehogy. Ilyenkor legfeljebb az a megoldás, hogy „küldjük el dietetikushoz”. Nemrég voltam egy orvosi előadáson, ahol már volt néhány jónak tűnő infó, de a napi zsírbevitelt makrotápanyag szinten 30%-ig javasolja csak levinni, és 6 g sót (ez egy bő teáskanálnyi) ajánl például naponta egy magas vérnyomással rendelkező embernek. Ezek nagyon magas értékek. 10-15, maximum 20% napi zsírbevitel bőven elég és a sóból is elég lehet 3 vagy akár napi 1.5 g is. Szó volt arról is, hogy a vegetáriánusok 80%-a vashiányos, pedig van olyan komoly kutatás, ami ezt cáfolja. Azért az is elhangzott, hogy a táplálkozás nagy részét a zöldségek és gyümölcsök kellene, hogy kiadják, szóval van remény, ha nagyon lassan is, de az orvosok is ébredeznek ebben a témában.

Ami fontos: a táplálkozásunk fele legyen napi szinten zöldség és gyümölcs, amiben legyen zöld leveles is és lehetőleg ennek fele nyers legyen. ¼ rész teljes kiőrlésű gabona, ¼ rész növényi fehérje: hüvelyesek, és napi 1-2 marék olajos mag. (Ha valaki nagyon ragaszkodik hozzá, akkor egészen kis mennyiségű, kevéssé feldogozott állati eredetű étel is szerepelhet, pl napi 28 g hús, heti egy tojás és napi 1 adag savanyított tejtermék formájában. De minél inkább a 0%-hoz közeli ezek aránya, annál gyógyítóbb az étrend). Olajos magvakat ne nassolva vigyük be, mert szinte biztos, hogy nem tudjuk tartani az ideális mennyiséget, ami nem több, mint napi 1-2 maréknyi (ki tudja abbahagyni a mandula vagy pisztácia evést?). Turmixoljuk bele valamilyen szószba vagy szórjuk rá ételekre.

Ezt nem az orvosi egyetemen tanultam, pedig ma már az orvosok is tudják, hogy civilizációs betegségeknél A szintű (elsőrendű) evidencia az életmód változtatás. Ennek ellenére, sajnos rögtön csak a gyógyszereket írják fel. Nagyon érződik a gyógyszeripar nagy erejű befolyása az orvosok szemléletmódjára…

VeganOrigo: A vasat vegánként hogyan lehet hatékonyan bevinni?

drTB: Sok mindenben van vas. Gabonáktól kezdve a hüvelyesekben át az egészen sötétzöld zöldségekben, levelesekben, brokkoliban, rukkolában, spenótban, feketebabban, sötét bogyós gyümölcsökben (szeder, áfonya), málna stb. A gabonákban viszont sok a fitát, ez egy növényi anyag, ami a magot védi attól, hogy megemészd (ez egy önvédelmi rendszer részéről). Csíráztatással, áztatással és főzéssel ez nagyrészt lebomlik. A magvakat (diót, mogyorót) és gabonákat ezért fontos beáztatni, mert hiába van ezekben sok vas, ha a felszívódás gátolva van. A C-vitamin pedig elősegíti a vas felszívódását. A sötét gyümölcsökben van C-vitamin is, így azokból könnyen felszívódik. Zabban és például amarántban is sok a vas, és ezeket is érdemes ilyen gyümölcsökkel (áfonya, málna, eper, stb.) enni, vagy citrusfélékkel. Együtt hatékonyabbak.

Állati eredetű ételekből gyorsabban szívódik fel és viszonylag több is, viszont a feldolgozott húsokról már tudjuk, hogy ugyanolyan rákkeltőek, mint a dohányzás és a vörös húsok fogyasztása is erősen összefüggést mutat többféle rákos megbetegedéssel. A belsőségek, például a máj pedig gyakorlatilag egy méregtelenítő szerv, így tartalmaz toxikus dolgokat is, amit a májjal együtt megeszik az ember. Minek kockáztatnánk ezekkel?

Ha valakinek nincsen felszívódási problémája, akkor egy jól összeállított növényi étrend tökéletesen megfelelő vasbevitel szempontjából is. Ha valaki nagyobb mennyiségű vért veszít például menstruáció alkalmával, vagy van valami felszívódási problémája, akkor is ott vannak még lehetőségként a növényi eredetű koncentrátumok, ilyen például a Vasbor, amiben nincs alkohol, ezért gyerekek is fogyaszthatják és Magyarországon készül, vagy a Floradix Krauterblut stb.

Ha valakinek ezek ellenére sem rendeződik a vasszintje, akkor lehet, hogy annak felszívódási problémája van, és akkor azért jobb, ha orvoshoz fordul. Ilyenkor lehet valami betegség is a háttérben, amiről nem árt tudni, és ha szükséges gyógyszeresen is kezelni.

VeganOrigo: A bélflórára hogyan hat a teljes értékű növényi étrend?

dr TB: Ez még nekem is új téma, de nagyon izgalmas számomra, még én is csak most tanulgatom. Egy egészséges civilizált embernek is minimum 1500-3000 féle baktérium van a bélrendszerében. Egy nem civilizált világban élő, főleg növényi táplálékot fogyasztó embernek akár 4-6000 féle baktériuma is van. Ha nagyon sok állati eredetű ételt fogyaszt valaki, akkor egyrészt lecsökken a baktériumok fajtáinak száma, másrészt így olyan baktériumok szaporodnak el a bélrendszerében, amik a civilizált betegségek kialakulását támogatják. Felmerül a kérdés, hogy mennyi számít nagyon sok állati eredetű ételnek: több, mint hetente egy adag. Heti egy adag hús, heti egy darab tojás, napi egy adag savanyított tejtermék (de ott is inkább max. heti egy) felett már soknak számít.

Ezek a baktériumok a bélrendszerünkkel együtt gyakorlatilag a legnagyobb immunszervünk. A legújabb kutatások szerint ez a mikrobiom rendszerünk összefüggésben van az agyunkkal, ez a bél-agy tengely. Ha rossz a bélflórád, akkor depressziós lehetsz, vagy Parkinson kóros. Kimutatták az összefüggést a skizofréniával is. Egy kutatásban a bélrendszer baktérium összetétele alapján meg tudták mondani a kutatásban részt vevő orvosok, hogy ki a skizofrén, sőt még a betegség súlyosságát is, anélkül, hogy ők tudták volna, hogy melyik minta kihez tartozik.

Ezeken felül a szív- és érrendszeri betegségek, mint a stroke, szívinfarktus, érelmeszesedések, az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség, az oszteropózis, a sok autoimmun megbetegedés mind összefügg a mikrobiomunkkal. Az pedig, hogy kinek milyenek a baktériumai attól függ, hogy mivel eteti őket. Nagyon fontos, hogy minél több teljes értékű növényi ételt vigyünk be, minél több rostot, amit mi nem tudunk megemészteni, de nekik az a táplálékuk. Ha jól vannak tartva, akkor termelnek olyan anyagokat, amik például a gyulladást csökkentik.

A teljes értékű növényi étrenden élők baktériumai mások, például segítik a hüvelyesek emésztését is, amit sok mindenevő nehezen tud megemészteni, felpuffadnak, stb. Ha valaki ritkán eszik hüvelyest, akkor az azt lebontó baktérium el is tűnik a bélflórából, így illik minimum kétnaponta hüvelyest enni, de még jobb, ha naponta vagy naponta akár többször is.  

VeganOrigo: Úgy nőttünk fel, hogy „a tej élet, erő, egészség”, most pedig teljesen más az álláspont már sok világszervezetnél is. Honnan jöhetett anno, hogy más faj anyatejére szükségünk van?

drTB: A második világháború után kezdődött el egy nagyobb tejpropaganda, mert a háború alatt nehezebben jutottak az emberek húshoz, és még a tej is jobb volt, mint a semmi. Ez később felerősödött ipari szinten is, és ha valamibe beszáll az ipar, akkor azt reklámokkal is minél inkább sulykolja az emberekbe, hogy növelje a keresletet. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége okos tányérján még mindig szerepel a fogyasztandó italok között a tej, ha jól emlékszem, akkor talán napi fél liter. A kanadaiak idén vették le, mint italt. Náluk a víz az ajánlott folyadék. Ők már nem hagyják magukat befolyásolni a tejipar által. (https://food-guide.canada.ca/en/)

Zöldségek, gyümölcsök, gabonák, húsok és tejtermékek - volt az ajánlás régen, de a növényi fehérje nem kapott külön figyelmet, az benne volt a zöldség-gyümölcsben. A kanadaiak ezt most úgy változtatták meg, hogy vannak a zöldségek-gyümölcsök (ez a fele), teljes kiőrlésű gabonák (negyede), és már nem úgy van, hogy húsok, hanem fehérjék (aminek a nagy része növényi eredetű, pl. hüvelyesek és itt vannak az olajos magvak is).

VeganOrigo: Mi a baj a tejjel? Miért ne igyuk?

drTB: Egy kutatás szerint, a várandós nők, ha naponta isznak tejet, azzal megnövelik annak az esélyét, hogy nagyméretű magzatuk lesz, és ezek a gyerekek a későbbi életük során nagyobb eséllyel lesznek cukorbetegek, elhízottak és hajlamosabbak lesznek a szív-és érrendszeri betegségekre is. Az összes toxikus anyagot, gyomirtót a növények szívják fel. A legelésző tehenek (vagy akár a takarmánnyal etetett nagyüzemi tehenek is) ezeket megeszik és bennük kummulálódik a sok toxin. Embernél is kimutatható, hogy szoptatáskor az anyában lecsökken a toxikus anyagok szintje, mert a tejjel átadja a gyereknek.  A tehén esetében ugyanez a helyzet, így azt a tejjel együtt megisszák az emberek.

Az egyik legnagyobb antibiotikum felvevő iparág az állattartás, és ebből a sok antibiotikumból az állati eredetű termékeket fogyasztók szervezetébe is jut. Ezért is van az, hogy a fertőzést okozó baktériumok már kezdenek rezisztenssé válni a különféle antibiotikumokra, kilátásba helyezve azt a helyzetet, hogy idővel nem lesz fegyverünk egy bakteriális tüdőgyulladásra, de még egy húgyúti fertőzésre sem.

Mindezek után logikus, hogy a növényekkel ugyan mi is viszünk be toxinokat, vegyszereket, de nagyságrendekkel kevesebbet, mint azok, akik állati eredetűeket is fogyasztanak. Érdemes a tápláléklánc aljáról fogyasztani a legtöbb táplálékot, már csak azért is, mert így vihetjük be civilizált életünkben a lehető legkevesebb mérgező anyagot.

Visszatérve a tehéntejre: a tehén teje azért van, hogy egy 30 kilós újszülött bociból egy év alatt egy 300 kilós nagy tehenet növesszen. Nekünk erre a mennyiségű növekedési hormonra nincs szükségünk. Inzulinszerű növekedési faktor, ún. IGF-1 is sok van benne, amit összefüggésbe hoznak az 1-es típusú cukorbetegséggel is. Bár sok orvos még mindig azt mondja, hogy teljesen nyugodtan fogyasszon mindenki tejet, aki nem allergiás rá, de én azt gondolom, hogy ma már biztosan nincs szükségünk olyan ételre, ami halmozott mértékben tartalmaz toxinokat, antibiotikumokat, hormonokat. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb a hivatalos ajánlás is változni fog ezzel kapcsolatban.

 

Fotó: dr Tőzsér Berta, freepik

Riporter: Horváth Edit

 

Az Amerikai Dietetikus Szövetség hivatalos állásfoglalása itt olvasható.

Dr Tamasi József belgyógyásszal készült interjúnk itt olvasható. Az interjúból kiderül, hogy kinek ajánlott a növényi étrend; miért fontos, hogy az emésztőrendszerünk rendben működjön; milyen vitaminokat érdemes szedni és miért; kinek ajánlott a böjt és miben támogatja az a szervezetet; a növényi étkezésre való átállásnál mire érdemes figyelni és milyen panaszok lehetnek; miért puffad néhány ember bizonyos zöldségek fogyasztásánál; és megannyi más hasznos információ.

Magyarvári Szilvi dietetikussal készült interjú itt olvasható, amiből kiderül, hogy mit jelent ma Magyarországon vegán dietetikusnak lenni; hogyan lehet olyan ételeket készíteni, amik egészségesek és egy kisgyerek is szívesen megeszik és még "bölcsöde-kompatibilis" is; miért hozta létre a Béke a tányéron című Facebook oldalt; kiknek tud segíteni dietetikusként; mik a teljes értékű növényi táplálkozás előnyei; kiknek ajánlja a "V28 életmódprogram"-ot; hogyan érdemes életmódot váltani és még megannyi más érdekesség.

Huszár Zsuzsa dietetikussal készült interjú itt olvasható, amiből kiderül, hogy milyen gyakorlati tapasztalatai vannak a civilizációs betegségek (szív-és érrendszeri betegségek, inzulinrezisztancia, cukorbetegség, stb.) és a teljes értékű növényi étrend kapcsán; miért érdemes szakembert felkeresni és nem az internetről tájékozódni; milyen hátulütője lehet a "black food" ételeknek; milyen egészséges cukormentes édességeket készít; hogyan zajlik egy dietetikai tanácsadás és még megannyi hasznos információ.

dr Iller Barbarával készült interjú itt olvasható, melyből kiderül, hogy orvosként miért ajánlja a növényi étrendet; mit jelent az életmód orvoslás és a fenntarthatóság egy étrenddel kapcsolatban; hogyan és miért főzzünk olaj nélkül; mit együnk egy nap ha a teljes értékű növényi étrendet követjük; mit jelent a "béke tányér"; mi a célja az életmódprogramjával; mit jelent a kálcium paradox; mi az a telomer kutatás, milyen hatással van az élethossz kilátásainkra és mennyire fiatalít a teljes értékű növényi étrend.

---

További interjúk magyar vegán influencerekkel itt olvashatóak.