Interjú a Földlakók (vegán) iskola alapítóival

VeganOrigo: Honnan jött az ötlet, hogy iskolát alapítsatok?

Gacsó Anikó: Az ötlet a saját életutunkból fakad. Egyrészt egy olyan oktatási környezetet szeretnénk létrehozni a saját gyermekeink számára, ami eltérő attól a versenyistálló-szellemtől, a gyerekek teljesen felesleges túlterhelésétől, aminek köszönhetően sokan közülük röpke 2 hét alatt utálják meg a tanulást, és így néznek szembe az utána következő kínkeserves évekkel. Másrészt a környezettudatosság és az állatvédelem, ami szintén alapelve a sulinak, a családjaink életviteléből jött. Mindkettőnk ezen értékrend szerint él, és innen jött az ötlet, hogy létrehozzunk egy környezettudatos „sulit”. Magántanulói csoport keretén belül szeretnénk megvalósítani, amelyből már több is működik az országban, de abban úttörők leszünk, hogy a vegán életmódot és a környezettudatosság egyéb törekvéseit is beépítjük a gyerekek mindennapjaiba.
Iskolák után nézelődve hamar kiderült, hogy mindenhol túl nagy kompromisszumot kellene kötnünk, valószínűleg mást hallanának a gyermekeink az ottani tanároktól, mint amire mi otthon neveljük őket. Ha van lehetőségünk az értékrendünket átvinni az iskolás évekre is, miért ne tennénk meg? Már a saját gyerekeinkért is megéri, de ha ez másoknak is megoldást jelent, annak nagyon örülünk.

V: Miről mondanak mást az iskolában, mint otthon?

A: Otthon nagy hangsúlyt fektetünk rá, hogy amennyire tőlünk telik, környezettudatosan éljünk. Majd bekerül a gyerek az iskolába, ahol még szelektív hulladékgyűjtés sincs, vagy ha az van is, akkor sem mindegy, hogy itt megáll-e a törekvés. Mi elmondjuk otthon a gyermekeinknek, hogy a hús- vagy a tejipar milyen környezetszennyező, de simán megtörtént már olyan, hogy a Föld napján az egyik diákot kinevette egy tanár a csoportja előtt, mert ilyet mondott.
Az is fontos, hogy milyen programokat szervez az iskola környezetvédelem vagy állatszeretet címén. Az én kisfiam már tud különbséget tenni, ha lát például egy állatos videót, hogy ott az állat jól érzi magát és azért szórakoztató a videó, vagy nem érzi jól magát, és erőszakkal vették rá egy produkcióra. Számomra nem lenne elfogadható, hogy az iskolai jutalomkiránduláson mondjuk állatkertbe vagy állatos cirkuszba vigyék.

Telma: Mindketten vegánok vagyunk, és a környezettudatosság nem csak abban merül ki, hogy szelektíven gyűjtjük a hulladékot, hanem sok minden másban is, pl. ahogyan az étrendünket megválogatjuk. A legfenntarthatóbb étrendet választottuk magunknak, ami összefonódik azzal, hogy próbáljuk csökkenteni a hulladékot, természetesen szelektíven is gyűjtjük, kerüljük az egyszer használatos műanyagot, szívószálat, stb.

V: Mi a koncepciója a Földlakóknak?

A: A Földlakók Környezettudatos Suli magántanulói rendszerben működik majd. Ez azt jelenti, hogy a körzetes iskolába íratja be a szülő a gyermekét, majd kikéri magántanulónak. A magántanulók pedig összegyűlnek és közösen tanulnak, kis létszámú csoportban, jobban fókuszálva a gyerekek személyiségére, egyéni haladási tempójukra. Félévente kell bemenni vizsgázni az iskolába.
Ami a környezetet illeti, mindenképpen kertes házban, nyugodt környezetben gondolkodunk. Törökbálinton keressük az ideális helyszínt. Már láttunk szimpatikus ingatlant, de még van időnk végleges döntést hozni.

T: Hétfőtől péntekig lesznek a foglalkozások, de az, hogy egy gyerek hány napot jár be, a szülővel konszenzus alapján eldöntve, lehet kevesebb is. Ez jelenthet  akár 3 napot is, akkor a szülőkre annyiban terhelődik nagyobb feladat, hogy amivel annyi idő alatt haladtunk a csoportban, azzal adott esetben nekik kell foglalkozni otthon.

A: Ha elképzelünk egy napot vagy magát a tanítást, sok elemében más, mint amit megszoktunk, és amiben szocializálódtunk. A gyerekek nem szigorúan sorokba rendezett padokban fognak ülni, a tanító pedig nem egy táblánál állva tanít, hanem egy sokkal barátságosabb légkört teremtünk. A gyerek habitusától függően lehetősége lesz csapatban is dolgozni, de lehet egyénileg is, vagy teljesen elvonulva. El tudja dönteni, hogy a feladatot egyedül szeretné megoldani, csapatban vagy tanítói segítséget kér. Nem lesznek osztályzatok, kötelező házi feladat, be- és kicsengetés. Ami viszont fontos, hogy a szülők és a pedagógusok között jó kommunikáció alakuljon ki. Így a szülők mindig tudják, hol tart a gyerekük, mire érdemes figyelni nála, mi az erőssége. Sokkal többet kifejez a rendszeres beszélgetés, mint egy-egy osztályzat. Ez egy tudatosabb, szorosabb együttműködést igényel, mint a megszokott.

V: A suli koncepciójának pedig van egy környezettudatos része is…

A: Igen. Sokan osztanak meg mindenféle cikkeket, hogy a jelenlegi életvitelünkön drasztikusan változtatni kell ahhoz, hogy még a gyerekeink és unokáink is jó minőségben tudjanak élni itt a Földön. A cikkek megosztásánál viszont a többség megáll. Aggódik, szörnyülködik, aztán éli tovább ugyanúgy az életét, vagy csak kicsit máshogy. Felnőttként már sokszor nagyon nehéznek tűnik jelentősen megváltozni, a gyerekek viszont nagyon fogékonyak. Így olyan családok is örülhetnek ennek a lehetőségnek, amelyek nehezen veszik rá magukat az életmódváltásra, azt viszont szeretnék, hogy a gyerekük elinduljon ezen az úton, mert tudják, hogy ez a jövő. Nehéz megjósolni, milyen világban kell majd boldogulniuk 20-30-40 éves korukban a mai iskolakezdőknek, de az biztosnak tűnik, hogy a környezettudatos szemlélet nagyon fontos lesz számukra a munkájuk, a háztartásuk, az egészségük szempontjából is.

V: Miben lesz környezettudatos a Földlakók Suli?

T: Mindenképpen kerülni fogjuk az egyszer használatos műanyagot, illetve az ételhordók, szemeteszsákok, amiket használni fogunk, mind lebomló anyagokból lesznek. A kirándulásokat össze tudjuk kapcsolni szemétszedéssel. Szeretnénk beépíteni olyasmiket is, mint az esővíz összegyűjtése, magas-ágyás kialakítása, hogy a gyerekek tudjanak növényeket nevelgetni, zöldséget termeszteni. Az étkezések során a legfenntarthatóbb, legkörnyezettudatosabb étrendet követjük majd, ami azt jelenti, hogy növényi alapú étkezést biztosítunk, és igyekszünk arra is figyelni, hogy szezonális, közel termő ételeket kínáljunk a gyerekeknek. A maradék újrahasznosítására is mutatunk majd nekik ötleteket. Tervünk sok van, és ha nem is tudjuk majd mindegyiket az első évtől megvalósítani, törekedni fogunk rá.

A: Egyszer részt vettem egy szuper programban, amit a Tudatos Vásárlók Egyesülete szervezett. Egy 10 hetes ökoklub volt. Első héten lemértük az otthoni szemetünket, és minden héten megmértük újra. Törekedtünk rá, hogy kevesebb legyen, tippeket adtunk egymásnak, hogy mit mivel lehet kiváltani. Eleinte el sem tudtam képzelni, hogy ebből lehet még csökkenteni, de lehetett. Ugyanígy figyelni kellett, hogy pl. mennyit utazom, mennyi benzint használok. A végére jó lecke volt, hogy ugyanolyan életminőség fenntartása mellett is lehet csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat. Úgy gondolom, ezt hasonló megfigyelésekkel, mérésekkel és sok élménnyel a gyerekeknek is át lehet adni.

V: Az nem lesz nehézség vajon, hogy ti lesztek a gyereketek tanárának a főnökei?

T: Természetesen a cél az, hogy olyan pedagógust találjunk, akivel egy hullámhosszon vagyunk, és azonos, de legalábbis egy irányba mutat az alap értékrendünk. Szerintem ez a pedagógusnak is ideális, mivel nem egy nagyon stresszes közegről beszélünk, ahol 30 gyerekre kell figyelnie, kötött intézményi keretek közé téve. Nem gondolom, hogy főnök-beosztott viszonyról kellene beszélnünk, ez inkább egyfajta partneri kapcsolat lesz, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a csoport jól működjön.
Az a tervünk, hogy a házban kialakítunk egy irodarészt is, ahol mindig elérhetőek leszünk Anikóval, ott fogjuk végezni a saját munkánkkal járó feladatokat is. Ha bármi történik a csoportban, akkor azt azonnal meg tudjuk beszélni, és mivel ez egy személyesebb kapcsolat kialakítását is segíti, így talán jobban is működik.

A: Csatlakoztunk a ReSuli Tanulóközösségek Hálózatához, amelynek alapítványa magántanulói csoportok elindulását segíti mentorprogrammal, webshopokkal, továbbképzésekkel. A pedagógusaink kiválasztásához is kapunk megfelelő szakmai segítséget tőlük.
A tanítóknak inkább partnerei szeretnénk lenni, mint főnökei. Ez egy viszonylag innovatívabb környezet lesz számukra, ahol jobban ki tudnak teljesedni. Olyan embert keresünk, akinek a szakmai tudásában megbízunk. Azért pedig mi leszünk a felelősek, hogy az irányt ne veszítsük el.

V: Hány gyerekre tervezitek a tanulócsoportot?

T: Egy ilyen csoport általában 8-15 fővel szokott működni. Ha az első évben csak 4-5-en leszünk, akkor is elindulunk, de azért reméljük, hogy minél többen szavaznak bizalmat és csatlakoznak.

V: Hogyan lehet anyagilag fenntartani, ha nem lesz megfelelő számú gyerek?

A: A költségek egy részét a szülők finanszírozzák majd tandíj által. Aki nem hagyományos iskolában képzeli el a gyermeke tanítását, tisztában van vele, hogy egy kellemes ingatlant és a jó pedagógusokat meg kell fizetni. Ha kevesebb gyerek csatlakozik eleinte, mint amennyivel a költségeket ki tudjuk fizetni, akkor adományokat gyűjtünk, céges támogatást szerzünk.

T: A tandíj függ az ingatlantól, függ a gyerekek számától, és a pedagógusok számától is. Ha több gyerek van, akkor alacsonyabb lesz, ha kevesebb a gyerek, akkor arányosan magasabb. Igyekszünk cégekkel partnerkapcsolatot kialakítani, így befektetőre vagy támogatóra is találni.

V: Egyforma lesz a tandíj vagy sávos?

A: Az nagyon szimpatikus, amikor mindenki az anyagi lehetőségeihez mérten tud hozzájárulni a csoport működéséhez. De az egyik család csak akkor tud kevesebbet fizetni, ha a másik viszont a saját költségei felett járul hozzá a tanulócsoport működéséhez. Ha olyan családokkal sodorna össze az élet minket, akik érzik, hogy egy jobb jövőbe fektetnek be ezáltal, és ezt vállalják, az csodálatos lenne.

T: Később szeretnénk ösztöndíjas helyeket is kialakítani olyan gyermekek számára, akiknek a családja nem feltétlenül engedheti meg magának, hogy magánjellegű oktatásban részesüljön.

V: 2019 szeptemberében indultok?

T: Azt tervezzük, hogy már augusztusban csinálunk egy kis gólyatáborszerű találkozót a gyerekeknek, hogy összerázódjanak, illetve hogy a pedagógus(ok) és a szülők is jobban megismerjék egymást.

V: Elsős csoport lesz?

A: Igen, 6-7 évesekkel indulunk.

V: Később terveztek esetleg óvodát is?

T: Szerintem inkább felfelé fogunk nyitni. De egyelőre az iskolakezdő korú gyermekekre koncentrálunk, és ahogy ők nőnek, biztos jönnek majd a fejlesztési lehetőségek.

V: Kiket vártok, ki a célcsoport?

A: Mindenkit várunk, aki úgy érzi, hogy van kapcsolódási pontja az értékrendünkhöz. Tehát nem csak a vegán családokat. Ha valakinek fontos a környezettudatosság, az állatvédelem, illetve ha valaki úgy érzi, hogy személyiségközpontú, élményalapú oktatást szeretne gyermekének, szívesen látjuk.
Mivel ez egy környezettudatos közösség lesz, így az iskola keretein belül mi a növényi étrend mellett köteleződünk el. Számos tanulmány igazolja, hogy ez a legkörnyezettudatosabb  és a legegészségesebb is (másik tanulmány).

V: Mi alapján lesz összeállítva, hogy mit fognak enni a gyerekek?

T: Több verziónk is van erre. Felmerült a helyben főzés, vagy hogy ételszállító hozza ki (saját ételhordóban, nem eldobható edényben) az ételt. Van teljes értékű növényi étrend összeállításában jártas dietetikusunk is. Még nem döntöttünk.

V: Milyen pedagógust vártok? Kit kerestek?

A: Egyelőre egy vezetőpedagógust keresünk, aki lehetőleg matematika és magyar tanítója is tud lenni a 6-7 éveseknek. Lehet akár lelkes pályakezdő is, aki még nem tagozódott be az állami rendszerbe. Lehet olyan is, aki már ledolgozott néhány évet, és rájött, hogy nem az az ő útja. Fontos, hogy szeresse a gyerekeket, partnerként kezelje őket, és ne tekintélyelvű kommunikáció legyen rá jellemző. Nyitott legyen a továbbképzésre, fejlődésre, akarjon formálódni, új módszereket elsajátítani. A kiscsoportban tudjon differenciáltan tanítani, a gyerekek közti eltéréseket figyelembe venni. Ehhez kap szakmai segítséget is, a Resuli programban továbbképzésekre is lesz lehetősége.

V: Hány pedagógust vártok?

A: 8 gyerekre 1,5 pedagógus jut, ha leszünk 16-an, akkor ez már megduplázódik. A beiratkozási időszak után kiderül, hogy pontosan hány gyerek is lesz valójában, és a létszámhoz fogjuk igazítani a pedagógusok számát is. Most elsősorban olyat keresünk, akivel kidolgozzuk a pedagógiai programot, és legjobb, ha még abban is jártas, hogy megismertesse a gyerekekkel a matematikát és az írás-olvasást.

V: Az iskola egész napos elfoglaltság lesz a gyerekeknek?

T: Terveink szerint kb. 9 órától kb. 12 óráig tartana a tananyag elsajátítása, majd az ebédet követően 15-16 óráig az egyéb foglalkozások.

A: Ha napi 6-7 órát nálunk tölt a gyermek, az nem jelent folyamatos tanórákat. Sok mindent lehet tanórai kereteken kívül is átadni, például művészeteken keresztül. Fogunk kertészkedni is, kirándulni, meditációs technikákat elsajátítani. Nem kell mindenhez tanteremben ülni, a tudás gyakran épp úgy marad meg, ha életszerű helyzeteken és élményeken keresztül találkoznak vele a gyerekek.

T: Ami nem azt jelenti, hogy csak játszunk és nem tanul a gyerek. Például környezetismeretet, hogy mit jelent az avar, a lombkorona, stb., és ezt a természetben lehet a legjobban tanulni. A cél az, hogy ne csak a tankönyvben lássák, hanem a természetes közegében is.

V: Nyelvtanár lesz?

T: Nyelvoktatás mindenképp lesz. Szeretnénk anyanyelvi angol nyelvtanárt, akitől eleve nem is lehet magyarul kérdezni, így sokkal gyorsabban tanulják meg a gyerekek a nyelvet. Ez a tervünk, aztán meglátjuk, hogy az első időszakban ebből mennyi tud megvalósulni.

V: Mi lesz, ha valaki munka miatt nem tud korán a gyerekért menni?

T: Ha a szülők nem tudnak a gyerekekért korán jönni, nem fogjuk őket az utcára tenni :). Biztosítunk felügyeletet a számukra a foglalkozások után is.

V: Nem leterhelő ebben a korban, hogy félévente kell vizsgázni, és nem hetente-havonta számot adni a tudásról, mint az állami rendszerben?

A: Véleményünk szerint a gyakori dolgozatok, felelések stresszénél jobb egy barátságos környezetben készülni évi 1 vagy 2 vizsgára. A legjobb persze az lenne, ha nem kellene a vizsgakövetelményhez igazodni, de egyelőre így oldható meg ebben az oktatási rendszerben. Abban hiszünk, hogy egy olyan környezetben szocializálódva, ahol a gyerekek személyre szóló figyelmet kapnak, egy amúgy stresszesnek látszó vizsgahelyzettel is nagyobb önbizalommal birkóznak meg.

V: A helyszín kiválasztásánál milyen szempontokat vesztek figyelembe?

T: Törökbálinton keresünk csendes környezetben lévő kertesházat. Ha erdős környezetben lesz, az még jobb. Autóval kb. 10 perc a 11. kerületből, de vonattal is egyszerűen elérhető (Kelenföldről 13 perc), illetve busszal is.

V: Milyen segítségre van szükségetek?

A: Mi magunkra vállaltuk a szervezést, de igazából egy jó közösség és oktatás összefogásból fog tudni megvalósulni. Ezért nyitottak vagyunk rá, ha egy szülő vagy önkéntes jelentkezik, és elmondja, miben tud hozzátenni a projekt megvalósulásához. Konkrét segítség is jól jön, pl. ha valakinek van egy befektetésre szánt, üresen álló ingatlanja a környékünkön, vagy a havi bérleti díjat tudná egy cég finanszírozni, az hatalmas előrelépés lenne. A közeljövőben meg fogunk keresni cégeket is, akik környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalás címén esetleg segíthetnek.

T: Van, aki már segít nekünk, például a webes felület kialakításában. Örülünk annak is, ha valaki megosztja a Facebook oldalunkat, vagy onnan egy bejegyzést, esetleg a csoportot. Hirdetési felületnek is örülünk. Kaptunk egy projektvezetői felajánlást is, aki ráadásul nem is budapesti, és egyelőre gyermeke sincs. Skype-on keresztül tartjuk a kapcsolatot vele, és valóban sokat segít nekünk. Újságírók is felajánlottak már interjúra lehetőséget, több ilyen felkérésünk is van.

A: Önkéntes pályázatírónak, könyvelőnek is örülnénk. Ha valakinek nincs saját családja, de megteheti, hogy támogat egy olyan gyereket tandíjjal, aki pénz hiányában nem tudna bejutni, az is klassz lenne. Tehát a segítség minden ponton jól jön, megköszönjük a gyerekek nevében.

V: Bútorok, berendezési tárgyak?

T: Asztalokra és székekre biztosan szükség lesz. Szívesen veszünk tábla felajánlást, kivetítőt, laptopot, fejlesztő játékokat, polcokat, stb.

A: Vannak ilyen felajánlásokra jó példák. Pl. az egyik vidéki magántanulói csoportot az alapító nulla forinttal kezdte, de egy céges felajánlásból még egy 1 millió forintos mászó fal is épült végül a gyerekeknek. Egy másik cég csapatépítő jelleggel kiküldte az alkalmazottakat kerítést festeni hozzájuk, és még a festéket is ők adták. Sokan tudnak segíteni, ha szeretnének. Adományokat majd tavasszal tudunk gyűjteni, amikorra az alapítványt be tudjuk jegyeztetni. Adó 1%-ot majd csak a bejegyzés után két évvel tudunk fogadni.

V: Programfelajánlást vártok? Ételkészítés, sport, kézműveskedés?

A: Ezek is jó ötletek! Kaptunk már gyerek főzőtanfolyam felajánlást, jelentkezett olasz nyelvtanár, és jógaoktató is.

T: Workshopszerűen is örülünk minden ilyesminek.

A: Fontos, hogy természetesen az iskola alapelveivel egyező dolgokra tudunk csak igent mondani. Lovas- és kutyaterápia megkeresésünk már volt, megköszöntük kedvesen, de ezek nem tartoznak a vegán értékrendbe. Állatmenhelyre szívesen visszük majd a gyerekeket, és tervezünk később szakmákat is bemutatni nekik, hogy az életre neveljük őket. Hogyan kell feladni egy csekket, hogyan kell vállalkozni, hogyan működik a porszívó stb. Elmehetünk pizzázóba, hogy lássák az egész folyamatot, hogy a pizza nem gombnyomásra jön ki a konyhából. Ha ezt nem is 6-7 évesen kell megismerniük, de idővel mindenképpen jópofa program lenne.

V: Milyen lépéseket tesztek az indulásig, hogy jobban megismertessétek a szülőkkel az iskolát?

T: Szülői előadássorozatot szervezünk, ami érint különböző gyermekközpontú témákat. Az első előadásunk a „Tegyük a gyermekkort stresszmentessé!” volt, ezt követte a „Kiabálás helyett..”, amelyben arról volt szó, hogyan ne használjuk a kiabálást eszközként a kommunikációban (erőszakmentes kommunikáció a gyerekkel). Januártól pedig már jobban fogunk a témákban is fókuszálni a Földlakók tanulócsoportra, lesz szó környezetvédelemről, környezettudatos étkezésről, februártól pedig elindulnak a nyílt napok is. Facebook eseményeink itt érhetőek el.

A: Nagy örömünkre sok helyre hívnak minket, hogy beszéljünk a kezdeményezésről, pl. vegán rendezvényekre, de egy nagyon népszerű gasztromagazin és egy női magazin is meginterjúvolt minket.

V: Hol lehet követni a Földlakók Környezettudatos Suli alapításával kapcsolatos fejleményeket?

A: Van Facebook oldalunk, és egy csoportunk is. Ezeket azért érdemes követni, mert a közelgő eseményeket is mindig megosztjuk, egyéb hasznos információkkal együtt. Lesznek nyílt napjaink is, amikor magáról az iskoláról fogunk tudni beszélni a szülők tájékoztatására. Akit érdekel, örömmel látjuk. Keressenek meg minket, kérdezzenek, jöjjenek el a rendezvényeinkre, ismerkedjünk, hozzunk létre a gyerekeinknek egy kellemes, motiváló környezetet!

V: Ezt a cikket is folyamatosan frissíteni fogjuk, ha lesz valamilyen fejlemény.

Korábbi interjúk Anikóval és Telmával.

 

 

 

 

Képek: Pétervári Márton, Lincoln Telma és Gacsó Anikó, Freepik

Riporter: Horváth Edit

 

További interjúk itt olvashatóak. 

Fill Good csapatával Vetsey Nórival, Péntek Zolival és Vetsey Bálinttal: az interjúból többek között kiderül, hogy mit szólt a család, amikor Nóri gyerekként bejelentette, hogy vegetáriánus lesz; milyen együtt dolgozni családként; mi a sütöltöde koncepciója; mi a titka a habkönnyű pogácsáiknak; mennyire vannak hatással az Olaszországban töltött évek a kínálatra; miért szeretik a környékbeli nénik a kalácsukat és miért nem használták az idei Kerékpáros reggeli logot.

Varga István, Nyers Séffel: az interjúból többek között kiderül, hogy miért lett nyers vegán; hogyan lehet ezt Magyarországon kivitelezni; miért a Holdhoz köti a Nyers kihívást; melyik országban tart minden évben Nyers nyaralást; milyen tanfolyamokat szervez; meddig áll el az aszalt lenmag kenyér; miért kell a magvakat beáztatni fogyasztás előtt; miért fontos az enzimdús táplálkozás; mit jelent a menzareform és milyen gyermekotthont támogat Erdélyben.

Zabezsinszkij Annával, az első magyar vegán szabadulószoba tervezőjével: az interjúból kiderül, hogy mi is az a Dumbster Diving; hogyan segített Anna elindítani a vegán Túró Rudit; mi a koncepciója az általa tervezett és kivitelezett vegán szabaduló szobának; miben tudna segíteni, hogy Magyarországon is elindulhasson egy; milyen mini menhelye van; milyen főzőkurzusokat tart és milyen vegánsággal kapcsolatos pályázati lehetőségek vannak világszerte.

Karalyos Gáborral, a Vegán Hegylakóval vegánságról, receptekről, kertről, hegyről.

Slezsák Csillával és Váry Krisztivel Ultrabalatonról, vegánságról, barátságról. Hogyan lesz egy magányos vegánból társasági lény? Hogyan készülnek fel egy akkora távra, amit még soha nem futottak le? Kinek dedikálják a futásukat?

Hári Richárddal, a Vegan Tigris tulajdonosával a vegánság és a spiritualitás kapcsolatáról; a teljesértékű növényi táplálkozás testünkre gyakorolt hatásáról; a Vegan Tigris koncepciójáról és Indiáról.

Bonifert Annával a vegán állatvédelemről. Az egyik legismertebb magyar, vegán állatvédő aktivista. Több állatvédelemről és vegánságról szóló könyv és cikk szerzője.

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel, a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Szaluter Edittel, a Kertkonyha megálmodójával. Beszélgettünk a főzés szeretetéről, a Kertkonyha megszületéséről, vegán szaloncukor készítő tanfolyamról és még megannyi más dologról.

Csir Kevinnel, arról, hogy mit is jelent vegánnak lenni? Merre halad a mozgalom? Hogyan válhatsz vegánná? Milyen hatással van az állattenyésztés a környezetre? Mi az összekötő kapocs a vegánság és a különböző emberi jogi mozgalmak között?

Sipos Nórával, a NoraSpiration megálmodójával beszélgetünk vegánságról, bloggerkedésről, evés zavarokról, és még megannyi másról...

Korpádi Péterrel vegán aktivizmusról. Mit csinál egy vegán aktivista? Mi az az Earthlings Experience? Mit jelent az Anonymous for the Voiceless? Mit csinálnak a SAVE aktivisták? Hogyan lehet csatlakozni? Hogyan lehet támogatni?

Egyed Brigittával a jóga és a vegánság kapcsolatáról. 

Interjú Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével: 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

Váli Tamással vegán életmódról, növényi táplálkozásról, testépítésről, mítoszokról. Elegendő a fehérje? Mit eszik egy nap? Mennyit edz? Mit tanácsol az étrendünk összeállításánál? ...és még megannyi érdekes információ róla és a vegán testépítésről.

Nagy Mártonnal a Vegan Garden egyik alapítójával.

Varga Balázzsal a táplálkozás és a sportolás összefüggéseiről.

Sőtér Kittivel, a PlantmyilkyWay cukrász megálmodójával beszélgettünk az egészség és a vegánság kapcsolatáról; arról, hogy mi kell a tökéletes vegán macaronhoz; mivel lehet helyettesíteni a tojást a süteményekben; és megannyi egyéb édes dologról...

 

Ha szívesen olvasol angolul interjúkat nemzetközi influencer-ekkel, akkor itt megteheted.

Richard Watts-szal, a Vegan SideKick alkotójával. Szinte minden vegán találkozott már a munkásságával, a legtöbbször megosztott alkotó, de kevesen tudják ki áll a rajzok mögött.

Ullenkával arról, hogyan gyógyította meg a súlyosan ekcémás kislányát a nyers vegán étrenddel.

Marlena Rozenberggel a vitorlás életmódról vegánként. Hogyan szelték át a Csendes-óceánt, mi volt a legnagyobb élménye és hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra.

Mariia Goldschmidttel, a Tofu Family-ből, családról és fitt életmódról növényi alapokon.

Jo Fredericks-szel a vegánság és a művészet kapcsolatáról.

Seb Alex-szel, aki állatjogi aktivista, vegánságról, Anonymous of the Voiceless megmozdulásokról, és egyéb az állatokat támogató lehetőségekről.