Interjú Antalóczy Györggyel, a Flow Specialty Coffee Bar & Bistro tulajdonosával

Két héttel a nyitás után látogattam el Budapest legújabb speciality kávézójába, ami vegán konyhát is visz. Belépve egy tágas teremben találtam magam, ez a kávézó rész, és ebből nyílik a szintén meglepően nagyméretű étterem rész. A design letisztult, feszes, de nem feszengős. A pult felett nincs 100 féle kávé felsorolva, én pedig rábíztam magam a baristára, és milyen jól tettem.

 

VeganOrigo: Miért lettél vegán? Mi motivált?

Antalóczy György: Nálam ez egy folyamatnak (most úgy gondolom, hogy) egy fajta végpontja. Én 12 évvel ezelőtt hagytam abba a húsevést, amikor megérett bennem egyszerre egy időben, hogy egészségesebben kellene élni illetve felvetődött bennem az állatok megevésének morális, etikai vonzata. Úgy döntöttem, hogy abba hagyom a húsevést és megnézem, hogy ez milyen hatással van rám. Ki akartam próbálni, hogy fenn tudom tartani magam anélkül, hogy miattam állatokat ölnének meg. Előtte mindent hússal ettem, úgy gondoltam, hogy az étel a hús és minden más a köret. Így nőttem fel. Amikor elhatározásra jutottam, akkor eldöntöttem, hogy az nem lehet kifogás, hogy nem enni húst kényelmetlen vagy macerás. Egyedül azt fogadtam volna el ha egészségileg lettem volna rosszabbul, de éppen az ellenkezője történt. Magam is meglepődtem, hogy ez a hús evésnek a megszokása milyen hamar eltűnt, kikopott az életemből. Utána pedig jobban beleástam magam az téma etikai részébe is. A hús elhagyása az egyik legnagyobb lépés, de a tej- és tojásiparral legalább ekkora probléma van. A koncepció maga megkérdőjelezhető, hogy meg kell-e inni egy másik állat anyatejét vagy megenni a petesejtjét. A következő lépés a tojás elhagyása volt, és utoljára hagytam a tejtermékeket. Számomra a tejtermék elhagyása sokkal nehezebb volt, mint a húsé. Utólag visszagondolva ez valószínűleg a függőség miatt lehetett.

V: Melyik tejtermék elhagyása volt ilyen nehéz?

Gy: Egyértelműen a sajt. Tejet már amúgy sem ittam régóta. Sokáig voltam úgy majdnem-vegán, hogy az volt a koncepcióm, hogy ha van vegán opció, akkor azt választom, és megteszek mindent, hogy ilyen módon táplálkozzak, de ha olyan helyzetbe kerülök például egy céges konferencián, hogy vagy sajtos szendvicset eszek vagy semmit, akkor éhen nem maradok. Ez fokozatosan csökkent le heti egyről, kb. havi egyre, aztán ahogy egyre tudatosabbá váltam a témában, akkor meg tudtam már szervezni, hogy egyáltalán nem egyek állati eredetű ételeket. Ez egy folyamat volt. Amúgy sem szeretem ezeket a címkéket, hogy vegetáriánus, lakto-ovo vegetáriánus, vegán. Én magammal szemben ezeket a címkéket soha nem alkalmaztam, hanem úgy szoktam fogalmazni, hogy 12 éve igyekszem csökkenteni az állati eredetű termékek fogyasztását, és a jelenlegi szakasz az, amit mások vegánnak hívnak. Nem érzem problémának, hogy két éve még kéthetente egyszer ettem tejterméket, mert ez nem érvényteleníti azt, hogy a maradék idő 99%-ában pedig nem fogyasztottam semmi állati eredetűt. Amellett szerintem ma már nehéz érvelni, hogy az a mennyiségű hús és tejtermék, amit az emberek megesznek normális vagy egészséges.  Hallottam egy előadásban, hogy tekintsük úgy ezt az egészet, hogy a vega-vegán, vagy aki mondjuk csak heti egy húsmentes napot tart, mind ugyan azt akarják, csak eltérő mértékben valósítják meg: csökkenteni az étkezéshez használt állati eredetű összetevőket. Nem egymással kell háborúzni, ilyen értelemben ugyan azt akarjuk, mindannyian „redukcionáriusok” vagyunk. Az hogy ki mennyire az, mindenkinek a saját etikai döntése. Fontos viszont, hogy ezt a döntést mindenki tudatosan hozza meg.

V: Mit eszel a sajtok helyett, ha egyáltalán eszel helyettük bármit is?

Gy: Vannak vegán sajtok, alkalmanként szoktam is enni, ha például vegán hamburgerezőbe megyek. A vegán sajtok nagy része zsír és keményítő. Mint textúra finom bizonyos ételekben, de otthon már nem szeletelem kenyérre. Azt vettem észre magamon a sajtról való leszokásban, hogy nem valamelyik finom, különleges sajt hiányzik, hanem a trappista. A trappista sajtnál bénább kaja nincs a világon, az csak egy sós gumis valami, semmilyen gasztronómiai élményt nem nyújt. Itt kezdtem el gyanakodni, hogy nem arról van szó, hogy nekem a sajt ízei hiányoznak, hanem egy kémiai függőségről lehet szó. Amikor ezt realizáltam, akkor elhatároztam, hogy engem ne irányítson valami kazein nevű fehérje, hanem én fogom uralni az étrendemet.

V: Nekem is a sajt volt az utolsó. Nem értettem, hogyan lehet sajt nélkül élni, miután letettem utána viszont nem értettem, hogy egyáltalán minek kellett.

Gy: Egy ideig hiányzott csak, de aztán rájöttem, hogy csak annyit kellett csinálni, hogy a boltban nem teszem bele a kosárba és viszem haza, ami azért nem olyan nehéz dolog. Ha nincs otthon, akkor pedig megoldod az étkezést nélküle. Most pedig már triviálisan könnyűnek tűnik. Azt vettem észre a környezetemben, hogy a tejtermék- és a cukor-függőség elképesztő mértékben jelen van az emberek életében. Nehéz ezen változtatni, de talán jó példával elöl járással annyit el lehet érni hogy átgondolják az emberek mit miért esznek. Az első lépés a tudatosítás.

V: Mi változott az életedben? Akár mentálisan, akár érzelmileg? Egészségügyileg…

Gy: Nekem, ennek az egésznek a megélése mentálisan, egy csomó erőt ad. Ez egy fajta önfegyelem próba. Sokan hívnak fakírnak, mert el sem tudják képzelni, hogy lemondjanak bizonyos finom falatokról. Én a mindennapokban az állati eredetű összetevőkön kívül nem nagyon eszek édességet vagy fehér lisztet sem. Számomra pedig mint említettem fontos, hogy ne az a késztetés irányítson engem, hogy ha meglátok egy finomnak kinéző ételt , akkor azt mindenképpen magamba kell tömnöm, hanem hogy felül tudjak kerekedni ezeken az ösztönszerű addikciókból és megszokásból fakadó késztetéseknek. Jó és felszabadító érzés, hogy igazából, amit elhatároztam, azt meg tudom csinálni.

Sokat sportolok, elsősorban funkcionális, saját súlyos, cross traning típusú erőt és állóképességet fejlesztő edzéseket végzek az ország egyik szakmailag legprofibb edzőtermében az R-Med Performance Lab-ban. Ahogy az életem tudatosabb lett, úgy fordultam inkább a testet és állóképességet fejlesztő sportok felé a labdajátékoktól. A sportnak számos pozitív mentális és fizikai hatása van. Több energiám van, nem vagyok elhízva és nem egyszer néztek már 5-6 évvel fiatalabbnak. Ez köszönhető az életmódnak és a sportnak. Az edzőim is mindig mondják, hogy ha valaki jó fizikumot szeretne az 70-80%-ban az étkezésen múlik és csak a fennmaradó 20-30% dől el az edzőteremben.

V: Sport szempontjából nem tapasztaltál hátrányt? Sokan még mindig hiszik, hogy állati fehérje nélkül nem lehet.

Gy: Én nem vagyok egy kétajtós szerkény típus. Kialakult a sporttól és az életmódomból fakadó testalkatom, ami egy viszonylag szikárabb, vékonyabb alkat. Ez nem feltétlenül felel meg a mostani, konditermi ideáloknak, de ez engem egyáltalán nem zavar. Azt vettem észre, hogy amikor próbáltam akkor sem tudtam érdemben hízni, a súlyom +- 1 kilón belül van másfél – két éve. Hiába kezdtem el több szénhidrátot és fehérjetartalmú ételt enni. Tudom, hogy ha ennek jobban utánamennék, akkor ez megvalósítható lenne, hiszen van rá sok példa, de nekem ez nagyon nehezemre esett. Valószínűleg ez a sok kardió mozgás, amit végzek, lebontja azt a pluszt, amit beviszek. Edzés után mindig iszok nagy tisztaságú növényi fehérjét, de nem a tömegnövelés miatt, hanem azt vettem észre, hogy segíti a regenerációt. Voltam 20 kilóval nehezebb is, de én most érzem igazán jól magam a bőrömben, és ez a legfontosabb.

V: Honnan jött a kávé szeretete?

Gy: Mindig is szerettem a kávét és a kávéházi hangulatot. Egészen korán elkezdtem már feketén, hosszú kávékat inni. Olyan 6 évvel ezelőtt az akkori munkahelyemen volt egy barista, aki a Casino Mocca Pörkölőnek az egyik alapítója. Az ő kávéikat használjuk a kávézóban. A vele való beszélgetések kezdtek el elvinni az olasz kávékultúrából a speciality kávézás irányába. Amikor elkészítette nekem az első filter kávét, mai szemmel nézve, konkrétan kőkorszaki eszközökkel, lehetetlen vízzel és gyenge minőségű őrlővel, éreztem, hogy itt valami egészen másról van szó. Világosabb pörkölésű, felismerhető gyümölcsös ízeket tartalmazó hosszú tea jellegű ital volt a korábbi méreg erős füstös-földes eszpresszókhoz képest. Az a pillanat a mai napig bennem van tisztán, hogy tudtam hogy én ezzel szeretnék komolyabban foglalkozni. Utána jött az otthoni kísérletezés időszaka vettem otthonra egy kis darálót 20 ezer forintért, és egyéb kezdetleges eszközöket, hogy otthon tudjam készíteni a filter kávét. Amikor az ember elkezd belemászni egy új hobbiba, azt veszi észre, hogy évekkel később már otthon komolyabb felszerelésem volt, mint sok kávézónak. Minden megtakarított pénzemet ilyen eszközökre költöttem, most pedig itt ülünk a kávézóban.

V: Milyen állomásai voltak ennek az útnak?

Gy: Mielőtt elkezdtem foglalkozni a speciality kávékkal, Starbucks-okba jártam, volt egy otthoni nyomógombos automata gépem, ami ledarálta a babokat és kijött belőle a kávé. Már akkor sem tettem bele cukrot és tejet, de ez még a hagyományos olasz kávé volt. Az egész fejlődésben az volt a nehéz, hogy amikor elkezdtem, nem akartam rá sokat költeni, de ezzel az volt a probléma, hogy olcsó eszközökkel csak erősen kompromisszumos kávét lehet készíteni. Kezdőként az ember ilyenkor hajlamos azt gondolni, hogy nem ért eléggé hozzá és azért nem jó otthon a kávé. Amikor meg már profi eszközeim voltak azokkal egy kezdő is könnyebben csinál jó kávét. A Casino Mocca pörkölő és a körülötte kialakult baráti társasággal sokat kísérleteztünk, kóstoltunk, jártunk kiállításokra, fesztiválokra. Egy idő után már volt saját kialakult szakmai véleményem. Ezt követően elkezdtem versenyeken bíráskodni, és erre gyakorolni, szereztem különféle sensory, kávé kóstoló és filter kávé készítő diplomát, aztán ezekből egy idő után megszereztem a legmagasabb szintet, illetve az oktató papírt is. A bíráskodás és az arra való gyakorlás során sokat fejlődtem. A következő lépcső pedig, az lett, hogy egy saját kávézót nyissak ahol lehetőségem van megvalósítani, amit a kávéról tanultam. Egyrészt oktatóként tartok kávékostoló tréningeket, másrészt a bíráskodást továbbra is szeretném folytatni.

V: Mi a koncepciója a kávézónak?

Gy: Ideális esetben a vendégnek nem tűnik fel, hogy a „motorháztető alatt” mi minden történik. Bejön, leül, kap egy jó kávét vagy eszik finom és egészséges ételt egy jó hangulatú helyen. Nem kell tudnia, hogy hány milligramm magnézium van a vízben, vagy hány gramm kávéból hány gramm ital készül. Arra törekedtünk, hogy a folyamatok, a felhasznált gépek nagyon jó minőségűek és konzisztensek legyenek. Igyekszünk minden paramétert kontrollálni, a kávékészítő gépeink tabletről szabályozhatóak, a legapróbb részletekig. Fontos visszajelzés, ha szakmai emberek jönnek és azt mondják, hogy finom a kávé, de legalább annyit jelent ha bejön valaki aki sosem ivott még filter kávét iszik egy panamai gésát nálunk és azt mondja, hogy nem tudja mi történt, de ez az ital valami csodálatos. Ezt keressük.

V: Én szeretem a jó kávét, de nem szeretek válogatni, ha egy helyen ki van téve 20 féle opció.

Gy: Vannak manapság divatos elnevezésű italok, például flat white, gibraltár, cortado, latte machiato, stb. Ezek hangzatos nevek , de szerintem ezek az elnevezések ma már nem korszerűek. Mi ezzel igyekeztünk szakítani. Van kis és nagy egy tejes ital. Nem kell 16 egymástól alig különböző italból kitalálni hogy mit is szeretnék. Az italaink tudatosan kitalált harmónikus arányokkal rendelkező italok. Az italválasztékban mindenképp igaznak gondolom a mondást, hogy a kevesebb több.

V: Miért zabtej? (Nincsen más növényi tej opció)

Gy: Az espresso gépek forró gőzzel melegítik a tejet, hogy szép mintát lehessen önteni és a textúrája is megfelelően krémes legyen. A népszerű szóhasználattal ellentétben a baristák nem tejhabot készítenek, hanem tejkrémet. A zabtej az, amiből a legjobb tejkrémet tudtuk előállítani. A kókusztej a másik, amiből állagra lehet elfogadhatót készíteni, de ennek annyira erős kókusz íze van sajnos, hogy az már elnyomja a kávé eredeti ízét. A zabtej ennél jóval semlegesebb, kellemes édes ízt kölcsönöz az italnak.  Leteszteltünk legalább 7-8 zabtejet hogy megtaláljuk a legjobbat. A kísérlet végén két típusú zabtej maradt: az egyik nagyon finom, a másikkal pedig szépen lehetett önteni. Ment a vita, hogy melyiket válasszuk, de  végül a srácok kitalálták hogyan lehet szépet önteni a finomabb fajtából, így nem kellett kompromisszumot kötni.

V: Örülök, hogy nem a szója nyert :)

Gy: Az íze miatt az sosem volt opció. A zabtej szerintem nagyon alkalmas, hogy a nálunk készül kávék ízét a legjobban egészítse ki.

V: Ki a célcsoport? Kit vártok? Nagy a hely és látom, vannak, akik laptoppal üldögélnek itt. Nem bánjátok, ha valaki idejön dolgozni?

Gy: Abszolút nem. Két hét után látjuk, hogy bizonyos tanuló csoportoknak már törzshelye lett. Most is ül itt olyan, aki szerintem a nyitva tartásunk óta minden nap itt van. Szerintem nagyon jó, hogy van helyünk azok számára is akik hosszabban üldögélnének vagy dolgoznának. A szokásos kávézót látogató közönséget szeretnénk kiegészíteni azokkal, akik enni szeretnének, legyen szó reggeliről, ebédről, vacsoráról, vagy hétvégi brunch-ról.

V: Mit lehet enni?

Gy: Vegán fogásokat. Nincsen kihangsúlyozva sehol, mivel ahogy korábban említettem, nem szeretem a címkézést. Aki nem vegán, annak akár ijesztő is lehet, mert azt gondolhatja, hogy szörnyűséges gumi állagú szejtán szeleteken kell rágódni, meg üres ízű hamis gulyást enni. Azt találtam ki, hogy a menü olyan legyen, hogy az embereknek szinte utólag tűnjön fel, hogy „Jé, ebben nem volt semmi állati eredetű?” Ideális esetben valaki nem is feltétlen szembesül azzal, hogy például a tejszínes-gombás tészta növényi tejszínnel készül. Teljes értékű, harmonikus ételeink vannak. A reggeli palacsintánkról nem lehet megmondani, hogy nincsen benne tojás, mert egy finom palacsinta és ez a lényeg. Ne egy olcsó hamisítványa legyen egy már létező ételnek. A konyhán dolgozók kreatív kihívásnak élik, meg milyen módszerekkel tudnának finom teljes értékű vegán fogásokat készíteni. Nagyon örülök, hogy nem roston tofu és rántott növényis sajt irányba ment el a konyhánk. Nekem személy szerint nincs ezekkel bajom, de szerintem ma már lehet ennél többet nyújtania egy vegán konyhának.

V: Ebéd menü van vagy étlapról lehet rendelni?

Gy: Van egy a’la carte étlapunk, amin előételek, levesek, főételek vannak. Ehhez képest hétköznap van egy kedvező árú naponta változó ebéd menünk (leves és főétel).

V: Hogyan vagytok nyitva?

Gy: Hétköznap 7.30-tól este 8-ig. Az estébe nyúló nyitva tartás oka, hogy hozzánk 6-kor még be lehessen jönni vacsorázni. Kávézóknál ez ritka, hogy munka után be lehessen ülni, mert a legtöbb 7-kor zár és fél 7 körül érkezve már kávégépet takarító baristákat lehet néhány helyen látni. Nálunk munka után még be lehet jönni egy gyors vacsorára vagy kávéra.  Szombaton pedig 9-től 5-ig vagyunk nyitva. Terveink között szerepel egy brunch menü szombati napokra a reggeli ételeink mellett.

V: Ez nagyon jó, mert nézegettem az étlapot, hogy ha a reggeli 11.30-ig van, ebéd pedig 11-től, és nekem mind a két étlapból tetszik néhány elem és egy brunch formájában szeretném összekombinálni akkor 11-re kell jönnöm :) De ha lesz külön brunch szombaton, akkor ez meg lesz oldva.

Gy: A szakácsaink amúgy sem olyan szigorúak, hogy ha valaki 11.30-kor reggeli palacsintát kér, azt ne tudnák megoldani :)

V: Alkohol van?

Gy: Jelenleg nincs, de benne van a távlati terveink között, hogy magas minőségű, kézműves sör és néhány fajta bor, valamint koktélok is legyenek. Itt is a kevesebb több elvet szeretnénk majd követni.

V: Mint a kávé is.

Gy: Fontos volt, hogy el tudjunk indulni, és majd meglátjuk mire lesz igény. Én szeretném, ha el tudnánk majd menni ebbe az esti beülős kicsit tovább nyitva tartó koktélozós hely irányába, de most az a fontos, hogy amit most csinálunk, azt csináljuk nagyon jól.

V: Mik a tapasztalatok így két hét után?

Gy: Azt tapasztalom, hogy nagyon nagy a nyitottság az emberekben. Azt hitem, hogy a zabtejes italokból sokkal nagyobb lesz a balhé illetve, hogy az állati alapanyagoktól mentes vegán ételekre sokkal többen fogják húzni a szájukat, de nem így lett. Azt látom, hogy ha jó minőségű ételeket szolgál fel az ember, akkor a vegán konyha beilleszkedik a „Mit együnk ma? Kínait, mexikóit, pizzát vagy vegánt?” vonalba a nem vegánok számára. Szerintem ez nagy fejlődés, mert néhány éve még egy vegán étterem hippi, tarisznyás, búzahúsokból, nyers leveleket felszolgáló alter helynek számított. Az épületben van egy irodaház, és sokan járnak onnan ebédelni ők sem vegánok nagy többségben, de legalább már egy étkezésnél nem ettek állati eredetű összetevőt tartalmazó ételt. Talán nagy szó azt mondani, hogy tettünk a bolygóért, de mégis valami ilyesmiről van szó.

V: Mi a kedvenced?

Gy: Mindent nagyon szeretek, de eléggé palacsintás vagyok, így a spenóttal hummusszal, sült zöldséggel készült palacsintát mondanám, de a langyos csicseriborsó is nagyon nagyon finom. A vörös lencsefasírt édesburgonyával és mentás uborkasalátával pedig egy nagyon jó kapu drog nem vegánoknak. Ez egy finom tavaszi étel, de mégis ismerős, mert végülis fasírt krumplival.

V: Zárszónak adnál esetleg tanácsot annak, aki otthon szeretne jó kávét készíteni, akkor mit tehet? Feltéve, hogy nem akar beruházni egy egész sor felszerelésbe és nem akar elvégezni egy barista tanfolyamot. Mi az a minimum, amivel már értékelhetőt lehet inni otthon?

Gy: A Nespresso gépekbe lehet vásárolni olyan kapszulát, amiben finom speciality kávé van. Én is szoktam ilyet inni irodában és utazáskor. A gép viszonylag olcsó és könnyű kezelni vagy sokaknak már eleve van. Ez a legegyszerűbb módszer otthonra. Ezen felül filter kávét is el lehet otthon kezdeni készíteni, de mindenképpen javasolom, hogy ebbe csak akkor vágjon valaki bele, ha hajlandó valamilyen minőségi őrlővel frissen őrölni a kávébabokat. A mákdarálót, amiben pengék forognak, azonnal el kell felejteni.

 

Fotók: Antalóczy György

Riporter: Horváth Edit

 

További interjúk itt olvashatóak. 

Fill Good csapatával Vetsey Nórival, Péntek Zolival és Vetsey Bálinttal: az interjúból többek között kiderül, hogy mit szólt a család, amikor Nóri gyerekként bejelentette, hogy vegetáriánus lesz; milyen együtt dolgozni családként; mi a sütöltöde koncepciója; mi a titka a habkönnyű pogácsáiknak; mennyire vannak hatással az Olaszországban töltött évek a kínálatra; miért szeretik a környékbeli nénik a kalácsukat és miért nem használták az idei Kerékpáros reggeli logot.

Varga István, Nyers Séffel: az interjúból többek között kiderül, hogy miért lett nyers vegán; hogyan lehet ezt Magyarországon kivitelezni; miért a Holdhoz köti a Nyers kihívást; melyik országban tart minden évben Nyers nyaralást; milyen tanfolyamokat szervez; meddig áll el az aszalt lenmag kenyér; miért kell a magvakat beáztatni fogyasztás előtt; miért fontos az enzimdús táplálkozás; mit jelent a menzareform és milyen gyermekotthont támogat Erdélyben.

Lincoln Telma énekesnővel: az interjúból többek között kiderül, hogy milyen értékrendet szeretne átadni kisfiának, Marcinak; hogyan oldotta meg az óvodai vegán étkezést; hogyan világosítja fel kisfia az óvodatársait arról, hogy mi is van a tányérjukon; mi a lényege a Földlakók Környezettudatos Suli Projektnek; miért váltott balettról éneklésre; milyen zenekarokban énekel; mekkora hatással van az életére Afrika és miért jó kisgyerekkel utazni.

Zabezsinszkij Annával, az első magyar vegán szabadulószoba tervezőjével: az interjúból kiderül, hogy mi is az a Dumbster Diving; hogyan segített Anna elindítani a vegán Túró Rudit; mi a koncepciója az általa tervezett és kivitelezett vegán szabaduló szobának; miben tudna segíteni, hogy Magyarországon is elindulhasson egy; milyen mini menhelye van; milyen főzőkurzusokat tart és milyen vegánsággal kapcsolatos pályázati lehetőségek vannak világszerte.

Juhász Máriával és Paál Bélával, a Kis Padlizsán Vegán bistro tulajdonosaival: az interjúból többek között kiderül, hogy miért volt Marcsiék hűtője tele sárgarépával; hogyan lett Béla mérnökből szakács; hogy miért feküdt ki János bácsi a palánták mellé; és milyen speciális adalékot használnak a tökfőzelékbe.

Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével arról, hogy 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

A Földlakók (vegán) iskola alapítóival a tanulócsoport koncepciójáról, és a legfrissebb fejleményekről.

Karalyos Gáborral, a Vegán Hegylakóval vegánságról, receptekről, kertről, hegyről.

Slezsák Csillával és Váry Krisztivel Ultrabalatonról, vegánságról, barátságról. Hogyan lesz egy magányos vegánból társasági lény? Hogyan készülnek fel egy akkora távra, amit még soha nem futottak le? Kinek dedikálják a futásukat?

Hári Richárddal, a Vegan Tigris tulajdonosával a vegánság és a spiritualitás kapcsolatáról; a teljesértékű növényi táplálkozás testünkre gyakorolt hatásáról; a Vegan Tigris koncepciójáról és Indiáról.

Bonifert Annával a vegán állatvédelemről. Az egyik legismertebb magyar, vegán állatvédő aktivista. Több állatvédelemről és vegánságról szóló könyv és cikk szerzője.

Szaluter Edittel, a Kertkonyha megálmodójával. Beszélgettünk a főzés szeretetéről, a Kertkonyha megszületéséről, vegán szaloncukor készítő tanfolyamról és még megannyi más dologról.

Csir Kevinnel, arról, hogy mit is jelent vegánnak lenni? Merre halad a mozgalom? Hogyan válhatsz vegánná? Milyen hatással van az állattenyésztés a környezetre? Mi az összekötő kapocs a vegánság és a különböző emberi jogi mozgalmak között?

Sipos Nórával, a NoraSpiration megálmodójával beszélgetünk vegánságról, bloggerkedésről, evés zavarokról, és még megannyi másról...

Korpádi Péterrel vegán aktivizmusról. Mit csinál egy vegán aktivista? Mi az az Earthlings Experience? Mit jelent az Anonymous for the Voiceless? Mit csinálnak a SAVE aktivisták? Hogyan lehet csatlakozni? Hogyan lehet támogatni?

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel, a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Egyed Brigittával a jóga és a vegánság kapcsolatáról. 

Váli Tamással vegán életmódról, növényi táplálkozásról, testépítésről, mítoszokról. Elegendő a fehérje? Mit eszik egy nap? Mennyit edz? Mit tanácsol az étrendünk összeállításánál? ...és még megannyi érdekes információ róla és a vegán testépítésről.

Nagy Mártonnal a Vegan Garden egyik alapítójával.

.Varga Balázzsal a táplálkozás és a sportolás összefüggéseiről.

Sőtér Kittivel, a PlantmyilkyWay cukrász megálmodójával beszélgettünk az egészség és a vegánság kapcsolatáról; arról, hogy mi kell a tökéletes vegán macaronhoz; mivel lehet helyettesíteni a tojást a süteményekben; és megannyi egyéb édes dologról...

 

Ha szívesen olvasol angolul interjúkat nemzetközi influencer-ekkel, akkor itt megteheted.

 

Richard Watts-szal, a Vegan SideKick alkotójával. Szinte minden vegán találkozott már a munkásságával, a legtöbbször megosztott alkotó, de kevesen tudják ki áll a rajzok mögött.

Ullenkával arról, hogyan gyógyította meg a súlyosan ekcémás kislányát a nyers vegán étrenddel.

Marlena Rozenberggel a vitorlás életmódról vegánként. Hogyan szelték át a Csendes-óceánt, mi volt a legnagyobb élménye és hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra.

Mariia Goldschmidttel, a Tofu Family-ből, családról és fitt életmódról növényi alapokon.

Jo Fredericks-szel a vegánság és a művészet kapcsolatáról.

Seb Alex-szel, aki állatjogi aktivista, vegánságról, Anonymous of the Voiceless megmozdulásokról, és egyéb az állatokat támogató lehetőségekről.