Interjú dr Iller Barbarával, a Fehér Oroszlán életmód program alapítójával

VeganOrigo: Mit jelent számodra a vegánság?

dr Iller Barbara: Engem az ökológiai és az etikai dolgok vezettek a vegánság felé. Az egészségügyi résszel pedig azért foglalkozom kiemelten, mert orvos vagyok, és úgy gondolom, hogy ezzel tudok a legtöbbet segíteni az ügynek. A programom viszont szigorúan a növényi étrendről szól, nem a vegánságot propagálom, a méz ettől függetlenül nem fér bele, hiába számítják néha ilyen - olyan ok miatt növényi eredetűnek.

VeganOrigo: Orvosként miért ajánlod a növényi étrendet?

dr IB: A jótékony egészségügyi hatás már sokszor bizonyítást nyert. Nem kevés szakirodalom született erre vonatkozóan, nemzetközi vonalon is, dietetikai ajánlások, sőt a WHO is inkább a növényi alapú forrásokat ajánlja már, miközben a feldolgozott húsokat a rákkeltő kategóriába sorolta.

Ha valaki a legfrissebb szakirodalmat olvassa, akkor már nem, hogy ellenezni nem kellene a növényi étrendet, hanem mellé állni, de sokan a tradíciót követik. Azt tegyük hozzá, hogy az orvosi képzésben jelenleg nincs táplálkozástudomány.

Az életmódorvoslás résszel nem is igazán foglalkoztunk, ezt egyébként nem az orvosok hibájának tartom. Többnyire úgy állunk hozzá, hogy az ember majd tesz magáért és egészségesen él, ha pedig erre nem hajlandó, akkor majd kap kezelést, gyógyszert. Sok orvos nem is tudja, hogy mekkora különbséget tehet, ha valaki növényi étrendre vált. Sokaknak annyi a növényi étrenddel a tapasztalatuk, hogy ha valaki eszik egy kis salátát és brokkolit, akkor annak azért olyan nagy hatása nincs a szervezetére. Ebben teljesen igazuk van.

Amerikában egész jól kidolgozott már az életmód orvoslás, és ott tanítják és gyakorolják is. Ennek mintájára most márciusban itthon is alakult egy orvostani egyesület, ami életmód orvoslási alapokra épít, ennek tagja vagyok. Volt is már a SOTE-n egy előadás ezzel kapcsolatban. Szeptemberben várható ilyen témájú oktatás is, valami elindult.

VeganOrigo: Mit jelent az életmód orvosolás?

drIB: Az egyik fő pillére a táplálkozás. Benne van még a mozgás, relaxáció-meditáció (amit mindfullness-nek hívnak Amerikában), ott még része a közösségben betöltött szerep és az emberi kapcsolatok is. Ők ezt tágan értelmezik, egészen a fenntarthatóságig.

VeganOrigo: Mit értesz ebben az esetben fenntarthatóság alatt?

drIB: Van egy nagyon komoly túlnépesedés, és keressük azt a módszert, ami segíthet abban, hogy ne éhezzen senki. Az egyik megoldás az lenne, hogy növényi táplálékon élnének az emberek és nem az állatoknak adnánk ezt az ételt, akikből sokkal kevesebb tápanyag lesz, mint ha direktben azt a mennyiségű növényt mi ennénk meg.

A másik pedig, hogy az állatipar esőerdőket igényel, illetve nincs jó hatással az üvegházhatásra. Fontos, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk, ideális lenne, ha helyileg termesztett szezonális növényekből folytatnánk egy teljes értékű növényi táplálkozást.

VeganOrigo: Mit értesz teljes értékű növényi táplálkozás alatt?

drIB: Vegán étrend nincs, a vegán egy etikai fogalom, nem egy étrendet jelöl. Amerikában a „vegan diet” alatt a teljes értékű növényi étrendet értik általában, ami azt jelenti, hogy a növényeket eredeti formájában esszük, nincsenek kivonatok. Egy olaj és egy finomliszt már kivonat. Teljes értékűnek számít a barna rizs, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök. Nem kakaós csigáról beszélünk fehérliszttel és fehér cukorral, hanem minél inkább a növényeknek az eredeti formájához hasonlító formákról. Hőkezelve lehet, főtt ételt ehetünk, de ne alkotórészekre szedett ételt.

VeganOrigo: Mi a helyzet a most divatos mindenféle (nem fehérlisztből) készült péksüteményekkel? Pl. kakaós csigával?

drIB: Attól függ, hogy milyen egyéb összetevőket használnak. Pl. teljes kiőrlésű lisztet, akár nem búza alapút, cukor helyett például banánt, akkor egészséges lehet a kakaós csiga is, mert a kakaó önmagában egészséges. Nálam otthon nincs is mesterséges cukorhelyettesítő, csak gyümölcsök: alma, banán, aszalt gyümölcs, datolya. Olajat sem tartok otthon, mert arra ott vannak az olajos magvak.

VeganOrigo: Főzésnél hogyan oldod meg, hogy nem használsz olajat? A fűszerek olajon való megpirítása olyan ízt hoz elő, amit ha vízzel próbálunk, akkor esélytelen. Erre az esetre mit javasolsz?

drIB: Úgy gondolom, az első lépés az lenne, hogy váltsunk át növényi alapú étkezésre, az olajok kiiktatása egy következő lépés is lehet. A kevés és növényi olaj még mindig jobb, mint a sok és állati zsír, de olajmentesen is megoldható. Egy remek módszer, ha valaki rendszeresen áztat magának diót, mogyorót, napraforgómagot, kesudiót és egy keveset ezekből elturmixol vízzel és ebben dinsztel hagymát, ezzel főz. Így a zsiradék is megvan, de nem csak zsírt veszünk magunkhoz, hanem vitaminokat és fehérjét is, így ez egy sokkal komplexebb dolog. Lassabban szívódik fel, nem hizlal úgy. A magokban van F-vitamin, ami a fogyást is segíti, nyilván nem akkor, ha fél kilót eszünk belőlük. A komplex élelmiszereknek nagyon nagy hatása van, amire remek példa az alma. A C-vitamin tartalma viszonylag kevés, olyan 11mg körüli (ha átlagos, 200g-os almával számolunk), de az antioxidáns hatását 3000 mg C-vitamin bevitellel lehetne fedezni, mert a teljes alma komplexebb, tele van fitonutriensekkel. Nem lehet leutánozni egy-egy kivont alkotóelemmel azt a komplexitást.

VeganOrigo: Miért kell áztatni a magvakat?

drIB: Könnyebben turmixolható. Másrészt a magok, ha szárazon vannak, akkor az enzimaktivitás nem túl nagy bennük. Amikor víz éri őket, akkor kezdenének növekedni, és ez aktivizálja az egészet.

VeganOrigo: A tofu belefér?

drIB: Az fontos, hogy ne legyen génmódosított. A szélsőségek nyilván nem jók, ne együk minden étkezéshez, de azokban az országokban, ahol sok tofut és szójaterméket fogyasztanak, ott kevesebb a mellrák, kevesebb a prosztatarák, így az a híresztelés, hogy ilyen jellegű problémát okoz, nem igaz.

VeganOrigo: Hogyan érdemes felépíteni egy napot teljes értékű növényi étrenden?

drIB: Van egy nagyon egyszerű minta, amit én attól a hawaii-i orvostól (Terry Shitani) tanultam, akinek a hatására elindult nálam ez az egész. Béke tányérnak hívja, ami a béke szimbólumból ered.

Ennek a tányérnak az egy harmada álljon zöldségekből, egy harmada teljes kiőrlésű gabonából, és a maradék egy harmadon osztoznak a hüvelyesek és a gyümölcsök. Ha valaki ezt észben tartja, akkor talán jobban tud figyelni arra, hogy minden nap egyen mindenféle ételből elegendő mennyiséget, akkor fedezve lesznek a különböző szükségletek. Olajos magból elegendő egy marék per nap. Az ételcsoporton belül azért lehet még variálni egyéntől függően. Ha valaki jól reagál a nyers evésre, akkor kevesebb lesz a gabona, több lesz a gyümölcs.

VeganOrigo: Mi a helyzet a növényi tejekkel?

drIB: Az otthon készített növényi tej teljesen rendben van, a boltiban többnyire vannak adalékanyagok. Az otthoni sokkal olcsóbb, frissebb és persze készíthetjük bio alapanyagokból is.

VeganOrigo: Télen milyen szezonális növényeket javasolsz?

drIB: Jobban előjönnek az aszalt dolgok, aki szereti a káposztát, azt is ehet többet. Én rengeteg almát eszem télen, gabonák is jobban előkerülnek. Gyökérzöldségek. Én nagyon szeretem a gombát. Ilyenkor van szezonja a déli gyümölcsöknek, ami nem magyar termesztés, de a lokális dolog kicsit megborul ott, hogy minden fajnak az a természetes élőhelye, ahol nem kell öltözködnie, hogy ne fázzon. Ennél kicsit messzebb mentünk. Egy mediterrán éghajlat inkább nekünk való. Télen úgy gondolom, lehet rugalmasabban kezelni a lokális étkezést.

VeganOrigo: Miről szól az életmód programod? Kiknek ajánlod?

drIB: Az egyetem után Hawaii-ra mentem, ahol láttam egy nagyon jó példát. Az én holisztikus szemléletemmel nehezen választottam szakirányt, és ott sokkal befogadóbbak erre, viszont ez az oka annak is, hogy visszajöttem, mert ott ebben nem kell segítség. Itthon több értelme van munkálkodni. Hawaii-on él ez a Terry Shintani nevű orvos, aki egyrészt a Harvard-on végzett, másrészt táplálkozástudományt is tanult és emellett hawaii-i gyógyító is. Neki van egy 10 napos programja, amivel a teljes értékű növényi étrendre segít átállni. Abban látom a hatékonyságát, hogy ez nem egy elvonulás, ahova ha valaki elmegy x napig többek között kap enni, majd hazamegy és továbbra sem tudja, hogy mit csináljon pontosan. Ebben a programban a gyakorlatban próbáltak segíteni az embereknek. Cukorbetegeket sikerült leállítani inzulinról ezzel a módszerrel, magas vérnyomásra volt remek hatással, fogyást elősegíti. Széles körben tudott megoldásként szolgálni. Engem főleg az inzulin letétel nyűgözött le a kettestípusú cukorbetegség esetében, pedig nem akkora csoda, itthon is van már rá példa.

Ennek hatására kezdtem el én is olyan két évvel ezelőtt egy hasonlót. Tavaly nyár óta van két segítőm, és éppen folyamatban van az alapítvány létrehozása. A program, a Fehér Oroszlán olyanoknak szól, akik nincsenek még növényi étrenden, de szeretnének; vagy olyanoknak, akik csak szeretnének több növényi alapú ételt beiktatni; illetve olyanoknak, akik etikai alapon lettek vegánok és szeretnék ezt egészségesen is csinálni.

VeganOrigo: Hogyan kell elképzelni ezt a gyakorlatban?

drIB: Ha lesz központunk, akkor újra lesz 10 napos programunk is. Jelenleg lehetőség van személyes konzultációra, workshop-ra (szendvicskészítő, nyers édességgolyó, cukormentes szívdesszert stb.), vannak egy napos programok (délelőtt előadás, akár általánosan a növényi étrendről vagy specifikusan egy területről, például gyerek téma; ebéd után pedig van valamilyen workshop); van még vacsora lehetőség is, ami nagy népszerűségnek örvend, mert ott evés közben beszélgetünk teljesen kötetlenül, és itt is lehet meghívott vendég. Idén szervezünk start hétvégéket, táborokat is már, például az első tábor márciusban a Bakonyban lesz, rengeteg workshoppal, elméleti és gyakorlati tudás átadással is készülünk.

Szoktunk adni olyan online segítséget is a résztvevőknek, amik segítik a váltást (egyszerű recepteket, növényi forrásokat különböző vitaminokra és ásványi anyagokra, egy hetes mintaétrendet). Van Facebook csoport is, hogy lehessen utókövetés. Hosszabb távú cél, hogy legyen egy havi fórum azoknak, akik szeretnének bekapcsolódni.

Nagyon hosszú távon az a cél, hogy legyen egy holisztikus, bio farm, ahol az egész életmód modellt meg tudjuk valósítani önfenntartóan. Pályázatoknak és támogatásoknak köszönhetően szeretnénk egy saját központot. Ez lehet egy rehabilitációs vagy gyógyközpont, a nyugati orvoslásra is alapozva.

VeganOrigo: Mit jelent a holisztikus?

drIB: Egészben nézi az embert. Nem egy –egy betegségre, egy-egy szervre koncentrálva kezel, hanem úgy veszi, hogy a betegség egy komplexebb dolog megnyilvánulása.

VeganOrigo: Számomra nehezen megérthető, hogy egy olyan országban, ami tele van elhízott, magas vérnyomástól és kettestípusú cukorbetegtől szenvedő emberrel, van egy nagyon egyszerű életmódbeli modell, ami relatíve gyors megoldást jelentene, és még sincs akkora visszhangja még. Arról nem is beszélve, hogy mekkora teher menne le az egészségügyről, ha az emberek így élnének.

drIB: Ez is az egyik oka, hogy elindult ez a program az USA-ban. A kevesebb beteg kisebb teher az egészségügyön, de ehhez nagyobb hangsúly kell a prevencióra. Fontos lenne az egészség megőrzésére alapuló egészségügy.

VeganOrigo: Hogyan látod, Magyarország merre halad?

drIB: Én úgy látom, hogy most egyszerre nagyon sok és ellentétes folyamat zajlik. Mindenki lerakja magát valahova és ezzel erősíti az adott folyamatot. Én optimista vagyok, ezért is vagyok itthon, hogy segítsem ezt a folyamatot a jó irányba terelni. Szerencsére most már sokan vagyunk, akik ezen dolgozunk.

VeganOrigo: Az emberekben több évtizedes programozást kell felülírni, és ha minél többször hallják, akkor talán hajlandóak lesznek egy idő után a legfrissebb kutatásokat is figyelembe venni.

drIB: Igen, néhányan olyan érvekkel vitatkoznak nemzetközi szervezetek ajánlásával, hogy „ismer valakit, akinek az ismerőse szerinte vegán és mintha lett volna valami baj a gyerekével.” Sajnos megvan az a réteg, akiknek sokszor kell hallani a nemzetközi ajánlásokat, hogy egyáltalán kicsit elfogadóan álljanak hozzá.

VeganOrigo: Gyerekeknél van bármi, amire figyelni kell?

drIB: Az USA legnagyobb dietetikus szervezete is azt mondja, hogy az élet minden szakaszában egy jól összeállított növényi étrend  kielégítő, ide beleértik a várandósságot, a csecsemőket, a szoptatás időszakát, a sportolókat, időseket, stb. A Brit Dietetikai Szövetség is ezen a véleményen van. Ha valaki táplálkozástudományról akar többet tudni, akkor érdemes szakirodalmat olvasni. Érdemes felmenni a PubMed-re és megnézni, hogy melyik tanulmányt kik támogatták. A kutatások alatt ott van, hogy ki finanszírozta azt és ennek tudatában el lehet dönteni, hogy mennyire hiteles.

A gyerekeknek a B-vitamin és fehérje igénye testtömegre vetítve kétszer annyi, mint egy felnőttnek. Ennél nem sokkal specifikusabb. Nincsen semmi olyan, húsban lévő mágikus összetevő, amire a gyerekeknek speciálisan szüksége van.

VeganOrigo: Évtizedekig ittuk a tejet, hogy abban van az élet, erő és egészség; mi változott?

drIB: Nem tudom, hogy ki találta ki azt, hogy felnőtt korunkban kezdjük el inni egy másik faj anyatejét. A tejjel szemben nagyon sok ellenérv van tudományosan is pl. a prosztatarák kialakulásával is összefüggésbe hozták.

A kedvencem az, hogy a WHO honlapján fent van, hogy azokban az országokban, ahol a legmagasabb a tejfogyasztás mértéke, ott van a legtöbb csípőcsonttörés is.

„the calcium paradox. The paradox (that hip fracture rates are higher in developed countries where calcium intake is higher than in developing countries where calcium intake is lower) clearly calls for an explanation”

Az állati eredetű ételeknek magas a foszfát tartalma, ami a kálcium háztartással összefüggésben áll, és hogy ne boruljanak fel a folyamatok, a szervezetünk a csontokból szokta kivonni a szükséges kálciumot, így az állati eredetű inkább kálciumvesztő étrend. A szervezet kálcium igénye már attól csökken, hogy csak növényi alapon táplálkozunk. 

A növényekben is van kálcium, például a magokban, diófélékben, mákban, babfélékben, borsóban és a sötétzöld színű növényekben.

VeganOrigo: A telomer kutatásról tudnál mondani pár szót?

drIB: Dr. Ornish egy Nobel díjas orvossal, Elizabeth Blackburnnel karöltve végzett egy kutatást, ahol mindenevőket váltottak át növényire és figyelték a telomer hosszukat. A telomer a kromoszómáink (DNS-szál) végén lévő „kis sapka”, ami szépen fokozatosan fogy az élet során. Több év távlatában növényi étrendre való átváltáskor ez a telomerhossz nőtt. Konkrétan DNS szinten kimutatható volt a fiatalodás.

Dr. Shintani megfigyelése szintén az, hogy a 10 napos programja során a résztvevők biológiai életkora 11 évet csökkent, még egyszer: 10 nap alatt; olyan különböző markerekre alapozva mint vérnyomás, szérum koleszterin, vércukor, súly, aktivitás.

 

Fotók: dr Iller Barbara

Riporter: Horváth Edit

 

További interjúk itt olvashatóak. 

Fill Good csapatával Vetsey Nórival, Péntek Zolival és Vetsey Bálinttal: az interjúból többek között kiderül, hogy mit szólt a család, amikor Nóri gyerekként bejelentette, hogy vegetáriánus lesz; milyen együtt dolgozni családként; mi a sütöltöde koncepciója; mi a titka a habkönnyű pogácsáiknak; mennyire vannak hatással az Olaszországban töltött évek a kínálatra; miért szeretik a környékbeli nénik a kalácsukat és miért nem használták az idei Kerékpáros reggeli logot.

A Földlakók (vegán) iskola alapítóival a tanulócsoport koncepciójáról, és a legfrissebb fejleményekről.

Interjú Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével: 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

Varga István, Nyers Séffel: az interjúból többek között kiderül, hogy miért lett nyers vegán; hogyan lehet ezt Magyarországon kivitelezni; miért a Holdhoz köti a Nyers kihívást; melyik országban tart minden évben Nyers nyaralást; milyen tanfolyamokat szervez; meddig áll el az aszalt lenmag kenyér; miért kell a magvakat beáztatni fogyasztás előtt; miért fontos az enzimdús táplálkozás; mit jelent a menzareform és milyen gyermekotthont támogat Erdélyben.

Zabezsinszkij Annával, az első magyar vegán szabadulószoba tervezőjével: az interjúból kiderül, hogy mi is az a Dumbster Diving; hogyan segített Anna elindítani a vegán Túró Rudit; mi a koncepciója az általa tervezett és kivitelezett vegán szabaduló szobának; miben tudna segíteni, hogy Magyarországon is elindulhasson egy; milyen mini menhelye van; milyen főzőkurzusokat tart és milyen vegánsággal kapcsolatos pályázati lehetőségek vannak világszerte.

Karalyos Gáborral, a Vegán Hegylakóval vegánságról, receptekről, kertről, hegyről.

Slezsák Csillával és Váry Krisztivel Ultrabalatonról, vegánságról, barátságról. Hogyan lesz egy magányos vegánból társasági lény? Hogyan készülnek fel egy akkora távra, amit még soha nem futottak le? Kinek dedikálják a futásukat?

Hári Richárddal, a Vegan Tigris tulajdonosával a vegánság és a spiritualitás kapcsolatáról; a teljesértékű növényi táplálkozás testünkre gyakorolt hatásáról; a Vegan Tigris koncepciójáról és Indiáról.

Bonifert Annával a vegán állatvédelemről. Az egyik legismertebb magyar, vegán állatvédő aktivista. Több állatvédelemről és vegánságról szóló könyv és cikk szerzője.

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel, a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Szaluter Edittel, a Kertkonyha megálmodójával. Beszélgettünk a főzés szeretetéről, a Kertkonyha megszületéséről, vegán szaloncukor készítő tanfolyamról és még megannyi más dologról.

Csir Kevinnel, arról, hogy mit is jelent vegánnak lenni? Merre halad a mozgalom? Hogyan válhatsz vegánná? Milyen hatással van az állattenyésztés a környezetre? Mi az összekötő kapocs a vegánság és a különböző emberi jogi mozgalmak között?

Sipos Nórával, a NoraSpiration megálmodójával beszélgetünk vegánságról, bloggerkedésről, evés zavarokról, és még megannyi másról...

Korpádi Péterrel vegán aktivizmusról. Mit csinál egy vegán aktivista? Mi az az Earthlings Experience? Mit jelent az Anonymous for the Voiceless? Mit csinálnak a SAVE aktivisták? Hogyan lehet csatlakozni? Hogyan lehet támogatni?

Egyed Brigittával a jóga és a vegánság kapcsolatáról. 

Váli Tamással vegán életmódról, növényi táplálkozásról, testépítésről, mítoszokról. Elegendő a fehérje? Mit eszik egy nap? Mennyit edz? Mit tanácsol az étrendünk összeállításánál? ...és még megannyi érdekes információ róla és a vegán testépítésről.

Nagy Mártonnal a Vegan Garden egyik alapítójával.

Varga Balázzsal a táplálkozás és a sportolás összefüggéseiről.

Sőtér Kittivel, a PlantmyilkyWay cukrász megálmodójával beszélgettünk az egészség és a vegánság kapcsolatáról; arról, hogy mi kell a tökéletes vegán macaronhoz; mivel lehet helyettesíteni a tojást a süteményekben; és megannyi egyéb édes dologról...

 

Ha szívesen olvasol angolul interjúkat nemzetközi influencer-ekkel, akkor itt megteheted.

Richard Watts-szal, a Vegan SideKick alkotójával. Szinte minden vegán találkozott már a munkásságával, a legtöbbször megosztott alkotó, de kevesen tudják ki áll a rajzok mögött.

Ullenkával arról, hogyan gyógyította meg a súlyosan ekcémás kislányát a nyers vegán étrenddel.

Marlena Rozenberggel a vitorlás életmódról vegánként. Hogyan szelték át a Csendes-óceánt, mi volt a legnagyobb élménye és hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra.

Mariia Goldschmidttel, a Tofu Family-ből, családról és fitt életmódról növényi alapokon.

Jo Fredericks-szel a vegánság és a művészet kapcsolatáról.

Seb Alex-szel, aki állatjogi aktivista, vegánságról, Anonymous of the Voiceless megmozdulásokról, és egyéb az állatokat támogató lehetőségekről.