Interjú dr Tamasi József, belgyógyásszal

VeganOrigo: Mióta javasolja orvosként a növényi alapú étrendet és miért?

dr Tamasi József: Már kezdő orvos koromban (1985-ben végeztem) is meg voltam róla győződve, hogy a vegetárius étrend jó, én is ez alapján étkeztem és láttam már akkor, hogy sok betegség gyógyítható vele. Ez továbbfejlődött és kb. 6 éve nem eszem tejterméket és glutént sem, ennek az egyik oka, hogy láttam ezek elhagyásának a pozitív hozadékát a betegeken is. A gyulladásokat csökkenti, ha valaki kevesebb állati eredetű terméket eszik, illetve ha nem eszik egyáltalán. A vegán étrendet egy fajta nagyon fontos diétának tartom.

V: Miben tud segíteni?

drT: 5000 évvel ezelőtt írták le az ayurvédát, és abban azt mondják, hogy minden probléma az emésztőrendszerben kezdődik, és ez ma is így van. Minden, ami az emésztőrendszerben elindul, az azzal indul, hogy nem helyes a táplálkozás. A helyes táplálkozás, ami az embernek jót tesz, az a növényi alapú táplálkozás. Annál van a legkevesebb reakció, a legkevesebb salakképződés, a legkevesebb félresikló emésztő – és feldolgozó folyamat.

Szoktak érvelni mindenfélével: az ember nem olyan fogazattal rendelkezik, mint a növényevők; illetve hogy nem olyan a tápcsatornája. Viszont az ember nem is olyan fogazattal rendelkezik, mint a húsevők. Az embernek mindenféle élelmiszer feldolgozására alkalmas a fogazata és az emésztőrendszere is; és mivel az ember egy racionálisan dönteni tudó lény, ezért ő el tudja dönteni, hogy mivel táplálkozik. Ebben a világban mindennek van következménye; ha az ember állati termékeket fogyaszt, az fokozza a gyulladáskészséget a szervezetben, és ezzel együtt elindulnak különböző problémák, mint például az érelmeszesedés, különböző autoimmun folyamatok, krónikus gyulladások, és a daganatok.

Ha az a kérdés, hogy mire való a vegán étrend, akkor az tudom mondani, hogy mindenféle betegség megelőzésére és persze gyógyítására is; de a gyógyításnál már korlátok vannak, hogy mivel meddig lehet eljutni.

V: Vannak olyan betegségek, amiket vissza is lehet fordítani?

drT: Nekem meggyőződésem, hogy minden betegség visszafordítható egy ideig. A daganatnak is nagyon sok előfutára van, ha azokat az ember mind nyomon követné, akkor visszafordítható lenne a folyamat és nem lenne belőle daganat. Maga a daganat is egy ideig visszafordítható, de az nagyon rövid idő már.

Minden tud javulni. Az érfolyamatok is sokat tudnak javulni, átjárhatóvá válnak az erek, hígabbá válik a vér, csökken a vérnyomás, fájdalmak és tünetek képesek megszűnni. Egy lábszár érszűkületnél, ha valaki áttér a vegán étrendre, akkor az ún. dizbáziás távolság, amit meg tud tenni fájdalom nélkül, az megnövekszik (duplájára vagy háromszorosára), lehet, hogy el is tűnik a panasza.

Mindenféle betegségnél, akár az asztmánál vagy a különböző emésztőrendszeri kórképeknél is meg lehet figyelni, hogy a vegán étrendre való áttérés után a tünetek egy jelentős része visszahúzódik.

V: Mire kell figyelni az étkezés során? Növényi alapon is lehet jól étkezni és kevésbé, például a fehér cukor és fehér liszt is vegán, de mégsem feltétlenül egészséges.

drT: A teljes értékű élelmiszerekben gondolkodunk mindig, ami azt jelenti, hogy nem túlzottan feldolgozott élelmiszerek.  A táplálkozás nagyon egyéni dolog. Ha elindulnak a patológiás folyamatok a bélben, a különböző stádiumokban különböző étrendre van szükség a vegánságon belül is. Kezdve azzal, hogy valamire érzékeny és valamire egy kis reakciót ad, és ezt csak akkor veszi észre, ha nagyon figyel; egész odáig, hogy kitágul a bél, akár csecsemő fej nagyságú öblök keletkezhetnek a vastagbélben, amik kitölthetik az egész hasüreget. Lelassul a bél passzázs, lóg az egész béltartalom. A növényi étrend jó mindenkinek, de nagyon nagy különbségek vannak, hogy hogyan tudja ezt feldolgozni; és onnantól kezdve nagyon más receptúra, egészen más konyhatechnika és más alapanyagok kellenek.

V: Miért lehet az, hogy Magyarországon az orvostársadalomban van egyfajta ellenállás a vegánsággal kapcsolatban, míg sok nyugati országban kifejezetten ajánlják akár már gyermekkorban is.

drT: Ez az orvosok tájékozatlansága miatt van. Nem olvasnak ilyen irányban és nem érdekli őket, mert ők maguk is húst esznek, ezért fel sem merül bennük, hogy a növényi alapú táplálkozás akár jó hatású is lehetne. Nem is akar megszabadulni a húsevéstől, így tapasztalatot sem szerez benne. Nyugati országokban talán azért több a vegetáriussághoz, növényi étrendhez kötődő orvos. Talán ez lehet az oka.

V: Milyen tévhitek vannak?

drT: Ma már ha valaki beírja egy orvosi adatbázisba, hogy növényi alapú étrend, akkor tízezer számra jönnek ki a publikációk erről, és csak azon múlik az egész, hogy veszi –e a fáradtságot, hogy utána olvas. Nincsen semmilyen korlát már, nem igaz az, hogy gyereknek, vagy idős embernek, vagy terhes anyának, vagy szoptatósnak nem szabad vegánnak lennie. A vegán étrend teljes értékű, normális étrend.

Kiegészítés mindenkinek szükséges lehet, de leginkább a húsevőknek lehet rá szükségük. Ők nem eszik meg azokat a fontos vitaminokat és ásványi anyagokat, ami a növényi étrend mellett megvan. Bizonyos vitaminok nem is felvételre kerülnek, hanem az emésztőrendszerünkben keletkeznek, és csak akkor keletkeznek, amikor növényi étrenden van valaki, mert különben nincs az a baktériumflóra, ami ezt előállítaná. Aki nem növényi anyagokat eszik, annak a vastagbélben lévő baktériumokhoz el sem jutnak azok az anyagok, amikből ők táplálkozni tudnának; hanem feldolgozódik és felszívódik már a vékonybélben.

Ez ma már tényszerű dolog, hogy minden korosztálynak és minden élethelyzetben megfelelő a vegán étrend: gyereknek is, felnőttnek is. Minden csak azon múlik, hogy mit tanul meg a családban és az orvos mit javasol. Amerikában már nem az a kérdés, hogy ez így van-e; hanem a nemzeti egészségügyi intézet ( NHI ) (ami megfelel nálunk az Egészségügyi Minisztériumnak) olyan dokumentumokat tesz fel a site-jára már, hogy mit kell megtanulnia azoknak az orvosoknak, akik a betegjüknek vegán étrendet kellene, hogy átadjanak/javasoljanak. Egy lépéssel már előrébb vannak. Nem arról elmélkednek, hogy jó-e a vegán étrend, hanem, hogy miért nem tanítja meg a betegének, hiszen attól meggyógyul és seregnyi gyógyszert nem kéne szednie. Azért nem tanulja/tanítja meg, mert ő maga sem tudja. Az orvos képzése lenne a legfontosabb, hogy hogyan segítse ebben a pácienst, de ez az, ami itthon érdeklődés hiányában végképp nincs.  

V: A böjtöt kiknek javasolja? Mire jó a böjt?

drT: Mindenfajta étrend és életmód mellett halmozódnak salakanyagok a szervezetben, még vegánként is; és ezek az anyagok nem tudnak kiürülni a mindennapi emésztési tempó mellett, csak akkor, ha ebben szünetet tart az ember. Erre való a böjt. A böjt alatt az ember pihenőt fúj az emésztőrendszernek. Vagy legfeljebb az emésztőrendszerben kiválasztunk. Fontos, hogy az emésztőrendszer nagy nyálkahártyájára ki tudjunk választani anyagokat és ez nagyon nagy lökés a regenerációs képességnek. A böjt alatt az ember nem eszik, csak iszik. Különböző hosszúságú böjtök vannak. Úgy lehet használni a böjtöt, a diétákat, a vegán étrendet terápiában, hogy meghatározzuk a dózist és az időt.

V: Hol van az a határ, amikor még otthon lehet böjtölni és mikortól kell már orvosi felügyelettel?

drT: 3-5 napot lehet otthon csinálni egyedül, de ha hosszabbat akar az ember, akkor orvosi felügyelet ajánlott. Meg kell tanulni először rendesen böjtölni olyan orvostól, akinek van ebben saját tapasztalata is. Nem csak olvasta, hanem tudja pontosan, hogy mi miután következik, és mit kell megoldani. Amikor valaki már megtanulta rendesen, akkor lehet már másodszor akár egyedül is, de mindig jó konzultálni böjthöz értő orvossal is. A háziorvosa valószínűleg le is beszélné róla.

V: Mi a böjt maximuma?

drT: Nálam a döntő többség 3-6 hét, amit alkalmazok a betegeknél. A 3 hét nálam a minimum, ha megvan hozzá minden feltétel, például a testsúlya, mivel néhány kilóval kevesebb lesz a súlya, és ha nincs tartaléka, akkor nem lehet 3 hetet böjtölni. Sok más ellenjavallat is van, amit figyelembe kell venni. Akinek van miből és van elegendő megoldandó problémája, akkor lehet 6 hét vagy akár több (ilyenkor infúziókkal kiegészítem).

Mindenkinek ajánlom, hogy évente egyszer egy hosszabb böjtöt tartson, mert megváltoztatja a szervezet állapotát, de ezt mindig vezetéssel. Én általában március-áprilisban szoktam egy közös, csoportos, ingyenes léböjtöt vezetni a pácienseimnek, meg az ismétlőknek. Aki nem volt még páciensem, az csak azon múlik, hogy egy vizsgálatra eljön és megmondom, hogy szabad-e, és milyen módon kell csinálni a böjtöt. Évente egyszer meg szoktuk ezt csinálni és egy nagy csapat gyűlik össze, akik nagy lelkesedéssel csinálják a léböjt kúrát. Egy léböjt után sokkal könnyebb változtatni az étrendet is. Ha valaki addig vegyes étrendet tartott és növényi étrendre szeretne váltani, akkor ez egy nagyon jó alkalom. Salaktalanít a szervezet, fellélegzik, és semmiképpen nem jó utána ugyanazt az étrendet folytatni, hanem mindig jó tökéletesíteni, jobbá tenni, növényibb irányba elvinni. Van, akinek az is nagy feladat, hogy csökkentsen a hús evésén; van, akinek a tej elhagyása a kávéiváson múlik, mert azt nem tudja másként… Sokan sok félék vagyunk, és mindenkinek másképp kell ezt az egészet megtervezni.

V: Mi a kizáró ok böjt esetén?

drT: Ha például valaki fél tőle, úgy gondolja, hogy neki ez nem jó, akkor ne csinálja. Ha most volt egy nagy műtétje, akkor nem szabad böjtölni; akkor sem, ha szoptat. Súlyos idegrendszeri betegséggel sem szabad böjtölni. A leggyakoribb ellenjavallat, ha valaki sovány és nincs tartaléka, akkor nem szabad; esetleg 1-3 napot, mert azzal még nem fog lecsökkeni a súlya, de mégis az emésztőrendszernek van egy kis fellélegzés,és érzi, hogy változni fog valami. Ha javul az emésztőrendszer, akkor a súly is javul / gyarapszik, mert jobb a felszívódás.

V: Ha valaki húsevésről szeretne váltani növényire, akkor ezt orvosi szemmel ajánlott fokozatosan vagy rögtön is lehet?

drT: Ez egyéni dolog. Ha hirtelen kezdi valaki a növényi étrendet az addig sok állati terméket tartalmazó vegyes étrendről, akkor lehetnek panaszai. A növényeket nehezebb megemészteni; ahhoz kell az emésztőrendszernek egyfajta fittség. Ha ez már nincs meg, mert elkényelmesedett vagy károsodott az emésztőrendszer, akkor könnyen lehet, hogy panaszosan kezdi (felfúvódik, hasi panaszai vannak, megretten a székletének a mennyiségétől – „3-szor is volt és akkora adagot!”), akkor ezeket meg kell magyarázni, hogy ez normális. Nagyon egyéni, hogy kinek mennyire szabad gyorsan vagy lassan. Én általában azt szoktam mondani, hogy váltson, ne húzzuk ezt hetekig, hónapokig. Megpróbálok olyan tanácsokat adni, amivel könnyebbé válik a dolog (enzimeket szed hozzá vagy pároltan egye a zöldségeket; fűszereket javaslok, hogy miket használjon, stb.). Kerülje egy darabig a hüvelyeseket és a káposztaféléket, amíg megerősödik az emésztőrendszer. Súlyemelésnél is először edzeni kell, meg kell erősödni. Rostokat továbbítani és feldolgozni kell megtanulni, amire rátelepszik egy baktériumflóra is, és ha az nem jó, akkor annak az átalakulását is kell segíteni.

Ezek a baktériumok állítanak elő fontos vitaminokat, zsírsavakat, amik a bélfal sejtjeinek a tápláléka. Ezt abból a haszontalannak tűnő rostból teszik, amit megeszünk, és amire sokan azt mondják, hogy semmi haszna nincs. Pedig van haszna, a baktériumok hasznosítják. Ők viszont termelnek olyan dolgokat, ami nekünk kell.

V: Többen panaszkodnak váltáskor a puffadásra, ez elmúlik magától vagy érdemes megtámogatni valamivel a folyamatot?

drT: Két dologtól puffad az ember. Az egyik az, hogy rossz a flórája; többségben vannak olyan baktériumok, amik sok gázt termelnek. Eszek valamit és ezek elkezdenek tiltakozni és pufognak mindenfelé. A másik, hogy gyenge az emésztőrendszer és emésztetlen anyagok maradnak, és arra telepszenek rá ezek a pufogó baktériumok. Mind a kettőnek idő kell. Támogatás kell, pro biotikumokkal, enzimekkel és jól megválasztott étrenddel. Az étrendet is jól kell megválasztani, váltogatni, ahogyan erősödünk. Nem kell félni a vegán étrendtől, keveseknek és csak átmenetileg szokott panaszt okozni. Többségükben jól viselik és inkább extatikus élményeik vannak, hogy mi minden jobbá vált, akár egészen rövid idő alatt. Tényszerű közlemények bizonyítják már, hogy néhány napos növényi étrend már óriási változásokat hozhat az egészségügyi állapotban. Bizonyos dolgok néhány nap után tudnak javulni. Gyulladások, bőrgyulladások, különböző fájdalmak elmúlnak, ödémák kiürülnek és javulnak.

V: Vannak olyan vitaminok, amiket javasolt szedni?

drT: Vannak a kritikus dolgok. B12-t szoktak szedni, de az is csak addig kell, míg a flóra nem alakul át és nem termeli maga. Lehet mérni laboratóriumi vizsgálattal, és ha esetleg alacsony, akkor azt pótolni kell.

A D vitamint is szokták pótolni, bár az nem elsősorban táplálkozással jut be, napsugárzással, ami kevés van nekünk ezen az égövön, illetve sokan nem mennek eleget napra, és télen amúgy sincs elegendő napfény. D vitamint érdemes szedni jelentős adagban, túladagolni nagyon nehéz. Lehet bevenni az ajánlások többszörösét is, akár 3-4000 egységet nyugodtan lehet fogyasztani belőle.

Előfordul, hogy valakinek szüksége van vasra. Megjegyzem a publikációk tanulsága szerint a vegetáriusoknál egyáltalán nem gyakoribb, sőt ritkább a vashiány. Azért mert a vas felszívódásához és hasznosulásához sok egyéb tényezőre szükség van, amit egy vegyes táplálkozású nem nagyon kap meg, csak egy növényevő.

V: Kálcium?

drT: Ha valaki egy jól kiegyensúlyozott vegán étrendet tart, akkor nem kell a kálciumot pótolni. Gabonákban, olajos magvakban bőven van. Kálciumhoz jutáshoz biztos, hogy nem tejtermék kell.

Általában mindent fel tudunk venni táplálékkal, a probléma inkább az, hogy a mezőgazdaságok rosszfajta technikákat használnak; nincs vetésforgó, így csökken az ásványi anyag- és vitamintartalma a növényeknek. Hiába eszünk egészségesen, néha mégsem visszük be azt, ami kell.

Én azt szoktam javasolni, hogy ásványokat, nyomelemeket és vitaminokat tartalmazó komplex készítményt érdemes kúraszerűen, időnként szedni. Kéthavonta két hetet, akkor a szervezet azt veszi ki belőle, amire szüksége van.

V: Milyen panaszokkal, milyen problémákkal lehet Önhöz fordulni?

drT: Én belgyógyász vagyok, de szinte minden területről jönnek hozzám paciensek, mivel szinte minden összefügg az emésztőrendszerrel. A gasztroenterológia ma megcsinálja a gyomortükrözést meg a béltükrözést, felír 1-2 gyógyszert és el van intézve; és csak akkor foglalkozik vele, ha kifejezetten emésztőrendszeri problémák merülnek fel, de az első vizsgálatok előtti tünetekkel már nem foglalkozik. Én pedig pont ezekkel, szerintem nagyon fontos, ha az ember időben foglalkozik az emésztőrendszerével. Kisebb bajok esetén (puffadás, kisebb fájdalmak, has alakjának a változása, székletproblémák, hányinger, reflux, szokatlan jelenségek – korgás, stb.). A hasi panaszok nagyon változatosak, és a gasztroenterológia látókörébe kerülés előtt nagyon sok idő eltelik még. Ez idő alatt van ezekkel értelme foglalkozni, hogy ne is kerüljön oda már az ember.

Utána jön az összes többi betegség, amikor már túl vagyunk ezen a fázison bőven: bőrbetegségek, húgyúti betegségek, nőgyógyászati problémák, különböző immunológiai problémák, pl. autoimmun megbetegedések. Nagyon sok van az utóbbi időben, és nagyon jól és sikeresen lehet vele foglalkozni. Itt is vannak határok. Amikor már nagyon erősen bevésődik az autoimmunfolyamat a szervezet működési modelljébe, akkor már nehezebb megnyugtatni ezt a folyamatot.

V: Mi a helyzet, ha valakinél már kialakult a daganat?

drT: Jönnek daganatosok is, de velük már legnehezebb szível foglalkozom, mert az már a patológiás folyamatoknak egyfajta végállapota, és jóval korábban lenne jó ezt a folyamatot megállítani. Aki már eljut ide, nekik is szükség van a segítségre, a változásra, a természetes anyagokra.

V: Mit lehet tenni például egy Crohn betegnél? Az a bél egyfajta gyulladása. Ők ehetnek például rostban gazdag zöldséget és gyümölcsöt?

drT: Vannak Crohn betegeim, akik nagyon szépen egyensúlyban vannak. Sajnos, amikor a Crohn betegség kialakul, az már egy nagyon előrehaladott gyulladásos probléma, de lehet még időben segíteni. Nem igaz, hogy zöldséget nem ehet, és csak húst kell ennie rizzsel. Kétségtelen, hogy el lehet jutni oda, hogy már szinte semmit nem tud, mert mindre reagál és minden gyulladást vált ki és akkor ezek a legsemlegesebbek. Előfordulhat, hogy átmenetileg ilyenre van szükség, de ebbe nem kell belenyugodni. Ezt lehet javítani és el lehet juttatni oda, hogy már tudjon több mindent enni és ne legyen egy állandó aktív gyulladás a bélben. Külön probléma egy ilyen betegnél, hogy szed-e már gyógyszert, azt kell-e tovább és meddig. Milyen mértékben lehet csökkenteni, lehet-e, ezek orvosi megfontolást igényelnek, olyan orvosét, aki tudja, hogy mit lehet elérni a másik oldalon, mert különben egy konzervatív orvosnak itt nincs semmi megfontolása. Ő felírja a gyógyszereket és várja a beteg következő látogatását, ami úgyis eljön, mert a gyógyszer nem gyógyítja meg.

V: Milyen programjai vannak? Mi a céljuk? Ki a célcsoport?

drT: Azt látom, hogy vannak, akik egyedül nagyon nehezen boldogulnak az átállással, és jót tesz nekik, hogy kapnak ebben gyakorlati támogatást. Az életmód táborok arra jók, hogy cselekvően tanul. Élményeket szerez és az élmények is segítik a változtatást. Az életmódtáborok többet adnak, mint amikor az ember csak elmondja egy beszélgetésben, hogy mi a tuti. A táborban rengeteg hatás, élmény éri és azokból tud töltekezni, hogy változtasson. Gyakorlati tanácsokat ki tud próbálni, tud kérdezni. Ezért csinálok ilyeneket.

Most októberben nyitjuk a somogyvámosi Radhe Resortban az Ájurvédikus Központunkat, ahol bentlakásos kúrák, tanfolyamok, kezelések lehetségesek. Ez egy jó lehetőség az életmódváltásra, salaktalanításra. További információk a Facebook oldalamon és a weboldalamon.

 

Riporter: Horváth Edit

Fotók: pexels.com

 

Az Amerikai Dietetikus Szövetség hivatalos állásfoglalása itt olvasható.

Dr Tőzsér Bertával készült interjú itt olvasható, melyből kiderül, hogy mi a különbség a teljes értékű növényi étrend és a vegánok étrendje között; milyen hatással van ez az olyan civilizációs betegségekre, mint a szív-és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és az inzulin rezisztencia; mi a baj a tejjel; mit és milyen arányban fogyasszunk, ha egészségesek szeretnénk lenni; hol kapcsolódik össze az egészséges, teljes értékű növényi táplálkozás és az etika; az orvosok mennyit tanulnak a táplálkozásról; mi segíti a vas felszívódását; stb.

Huszár Zsuzsa dietetikussal készült interjú itt olvasható, amiből kiderül, hogy milyen gyakorlati tapasztalatai vannak a civilizációs betegségek (szív-és érrendszeri betegségek, inzulinrezisztancia, cukorbetegség, stb.) és a teljes értékű növényi étrend kapcsán; miért érdemes szakembert felkeresni és nem az internetről tájékozódni; milyen hátulütője lehet a "black food" ételeknek; milyen egészséges cukormentes édességeket készít; hogyan zajlik egy dietetikai tanácsadás és még megannyi hasznos információ.

dr Iller Barbarával készült interjú itt olvasható, melyből kiderül, hogy orvosként miért ajánlja a növényi étrendet; mit jelent az életmód orvoslás és a fenntarthatóság egy étrenddel kapcsolatban; hogyan és miért főzzünk olaj nélkül; mit együnk egy nap ha a teljes értékű növényi étrendet követjük; mit jelent a "béke tányér"; mi a célja az életmódprogramjával; mit jelent a kálcium paradox; mi az a telomer kutatás, milyen hatással van az élethossz kilátásainkra és mennyire fiatalít a teljes értékű növényi étrend.

Magyarvári Szilvi dietetikussal készült interjú itt olvasható, amiből kiderül, hogy mit jelent ma Magyarországon vegán dietetikusnak lenni; hogyan lehet olyan ételeket készíteni, amik egészségesek és egy kisgyerek is szívesen megeszik és még "bölcsöde-kompatibilis" is; miért hozta létre a Béke a tányéron című Facebook oldalt; kiknek tud segíteni dietetikusként; mik a teljes értékű növényi táplálkozás előnyei; kiknek ajánlja a "V28 életmódprogram"-ot; hogyan érdemes életmódot váltani és még megannyi más érdekesség.

---

További interjúk magyar vegán influencerekkel itt olvashatóak.