Interjú dr Schwab Richárd, kutató gasztroenterológussal

Veganorigo: Milyen hatással van a szervezetre, ha valaki teljes értékű növényi étrendet folytat?

dr Schwab Richard: Kutató gasztroenterológusként próbálom összekötni a legújabb trendeket a józan paraszti ésszel és a részben historikus evidenciákkal, részben a saját tapasztalataimmal és a mindennapi gyakorlatba átültetni őket.

A felszívódás és a tápanyagok hasznosulása tekintetében eddig elég nagy tévedésben voltunk. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottunk a saját enzimatikus működésünknek, felszívó kapacitásunknak ebben a tekintetben. Mai tudásunk szerint ugyanakkor a bélflóra meghatározó szerepet játszik ezekben és a szervezetünkben minden pillanatban keringő anyagcseretermékek kb. 30-60%-a bakteriális eredetű. Ez azért nagyon érdekes, mert az egészségre gyakorolt hatás nemcsak attól függ, hogy aktuálisan mit fogyasztunk, hanem az életmódunk “lenyomataként” velünk élő baktériumok összetétele is. az nemcsak közvetlenül, hanem közvetett módon is befolyásolja az egészségi állapotunkat

Ez könnyebben érthetővé válik egy kísérlettel: hús tartalmú ételek fogyasztása modellező l-carnithin bevitel vegán életmódot folytató emberekben nem fokozta az érelmeszesedést okozó anyagcsere termékek megjelenését vérben, míg a vegyes táplálkozású egyénekben jelentős emelkedést mutatott. 

Évtizedekig tiltottuk a koleszterintől azokat az embereket, akiknek magas a koleszterinszintjük teljesen értelmetlenül, mert a szénhidrátban gazdag táplálkozás növeli a bélflórán belül azoknak a baktérium-családoknak az arányát ami a magas koleszterin szinttel is összefüggést mutat.. Hosszú távon olyan étkezést kell folytatni, ami a egészségesebb bélflórát eredményez, ebben pedig alapvetően a nyers, vegán ételeket tartalmazó ételek túlsúlya a mai tudásunk szerint nagyon kedvező.

VeganOrigo: A nyers vegán ételek túlsúlya mit jelent? Teljesen nyers vegán a legjobb vagy elegendő bizonyos százalék is?

dr SR: A megvalósíthatóság a kulcs ebben a kérdésben. Nagyon nehéz csak nyers ételekkel megfelelő mennyiségű fehérjét és vitamint bevinni.

Ezzel kapcsolatban is sok a tévhit mindkét oldalon. A legtöbbet vitatott kérdés a B12 vitamin, amit az emberi szervezet nem tud előállítani. Vannak természeti népek, ahol bizonyítottan állati fehérjéktől mentes táplálkozás mellett sem alakulnak ki a B12 hiány súlyos idegrendszeri tünetei. Ugyanakkor ismertek olyan, főként indiai populáción, az Egyesült Államokban készült reprezentatív vizsgálatok, ahol ezek a szövődmények szinte járványszerűen jelennek meg. Tehát azt hiszem, hogy igaza van annak is, akik orvosként okkal aggódik, főként gyermekek, fejlődő szervezete esetében ezektől, de értem a szülőket is, akik nem a teljes információ birtokában akarják a legjobbat gyermekeiknek. És nem tudjuk a biztos választ, annyi valószínűnek tűnik, hogy a természeti népeknél a vékonybélben az ivóvizek széklet szennyeződése, WC papír használat helyett “folyóvizes higiénia” mellett jelen vannak azok a baktérium családok, ami a nyugati fertőtlenített környezetben csak a vastagbelekben található, ahonnan ugyanakkor már nem tud felszívódni a termelődő B12 vitamin. Valószínűleg naiv vagyok, de a kölcsönös bizalom légkörében egyszerű vérvétellel objektíven meg tudjuk határozni pl. a B12 szintet és azt gondolom, hogy igenis fokozott ellenőrzést és odafigyelést igényel a vegán táplálkozás. De nem mítoszok és hiedelmek szintjén kellene ezt vitatni, hanem mérhető, objektív paraméterről beszélünk.

Fontosnak tartom, hogy nézzünk szembe azokkal a hiedelmekkel is, amikben a közelmúltban sok félreértés és egyet-nem-értést szült: Néhány éve nagy divat volt a „szisztémás candidiázis”, amire egy radikális, szénhidrátokban csökkentett diétát javasoltak természetgyógyászok, cukormentes, nyers zöldségekben és (cukorszegény) gyümölcsökben gazdag táplálkozás formájában. Sok betegnek segített ez a tünetein, elmúltak a puffadásos, hasmenéses panaszok. Az volt a “hiedelem”, hogy a cukrokat a gombák megeszik, így ha a cukrot kivonjuk a szervezetből, akkor a gombák is elpusztulnak. Azóta kiderült (mivel már genomikai szinten tudjuk vizsgálni a velünk élő flórát), hogy a gombák nem része az emberi bélflórának, hogy ezek döntő része fermentált élelmiszerekből, ill. kenyérélesztőből származik, de mindenképpen a táplálkozással függ össze. Gyakorlatilag 48 órán túl egészséges emberben nem találták nyomát gombának, ha szájon keresztül nem vitte be. De a gyorsan felszívódó szénhidrátokban szegény táplálkozás hasznos volt és a mai tudásunk alapján azért, mert csökkent a gyulladást keltő, jellemzően a Clostridium-félék rendszertani csoportjába tartozó baktériumok aránya.

A másik ilyen tévhit a biogazdálkodással kapcsolatos. Az eddig uralkodó nézet az volt, hogy a növényvédő szerek maradványai ott vannak az élelmiszereken, “hiába nem kimutathatók”. A növényvédő szerek ugyanis a mai tudásunk szerint (és ezt mindig szeretném hangsúlyozni) a termőföldet teszik tönkre, az ebben élő baktériumdiverzitás csökkenése a gyökerekhez asszociált baktériumok diverzitásának (fajgazdagságának) a csökkenését eredményezi, ami által a növény nem tudja felvenni azokat az ásványi anyagokat, amik az ő immunrendszerében őt megvédené a kórokozóktól. Cserébe a mi baktériumaink sem kapnak olyan ásványi anyag diverzitást, ezáltal sok baktérium faj kipusztul a bélflórából. A biogazdálkodásból származó, növényvédő-szermentes növények nagyon fontosak, de valószínűleg vizsgálni kellene a földek ásványi anyag tartalmát, baktérium-diverzitását, hiszen ezáltal válik elérhetővé ez a növények számára; és megint: objektíven mérhető paraméterről beszélünk, amikor a növényekben elérhető ásványianyag összetételről beszélünk. Az a nagy kérdés, hogy ezt hogyan lehet ekkora népesedés mellett a földet benépesítő emberiség számára megfelelő minőségben előállítani és elérhetővé tenni, valószínűleg sehogy.

VeganOrigo: Van különbség a flóránk szempontjából, hogy feldolgozott vagy feldolgozatlan ételt eszünk?

drSR: A feldolgozott, és ezen belül főként a finomított készételek aránya függetlenül attól, hogy valaki vegán vagy nem, önmagában nem jelent előnyt. A teljes értékű versus normál vegán helyett inkább azt mondanám, hogy a sok feldolgozott étel versus a minél több nyers étel. Függetlenül attól, hogy valaki húsevő vagy sem, minél több feldolgozott ételt fogyaszt a bélflóráját a gyulladás irányába tolja el, ez a konkrét klinikai tapasztalat. A koncentrált ételek hatása a szervezetre olyan, mintha a kerozint öntenénk az autóba. A kerozinnak ugyan nagyobb az energiaértéke, de ha az autóba kerozint töltünk, akkor szétég a motor. A szervezetünk nem a koncentrált formátumú, feldolgozott ételek feldolgozására van kitalálva.

Az az orvos, aki szubjektív, zsigeri több tizenéves tapasztalata alapján ellensége a vegánságnak, akkor azokat a döntőn gabonán, cukron és tésztán élő embereket látja, akik etikai okból nem akarnak állatokat fogyasztani, ezért cserébe a mai tudásunk szerint elképesztő árat fizetnek (azzal, hogy hihetetlenül sok gyorsan felszívódó szénhidrátot és indokolatlanul magas zsírtartalmat fogyasztanak és nagyon kevés rostot, mert az drága). Ha valaki nem kellő befektetés mellett, (tehát friss, bio zöldség, gyümölcs fogyasztás nélkül) vállalja a vegánságot, akkor azzal szembe kell nézni, hogy valószínűleg vagy semmit nem javít az életkilátásain, sőt valószínűleg, éppen ront.

VeganOrigo: Mit javasol ebben a rohanó világban, ha valaki igyekszik jól étkezni?

drSR: Szerintem vegánként nehezebb a megfelelő minőségű fehérjét és tápanyagokat, vitaminokat bevinni a gyakorlatban. Én azt szoktam javasolni a pácienseimnek délben a munkahelyükön egyenek egy jó minőségű, előre csomagolt salátamixet, jó minőségű tonhalkonzervvel. Így el tudja kerülni, hogy a helyi menzán egyen olyasmit, ami nem tesz jót a szervezetének. Ezt például hogyan oldja meg egy vegán napi szinten hüvelyesekkel? Borsófőzelékkel? Házi vegán fasírttal? Az előregyártott kész-ételektől óvnék mindenkit.

VeganOrigo: Én otthon főzök általában, de ha az Ön példájából indulunk ki, akkor gyakorlott vegánként ezt hasonlóan oldom meg, például strandon. Saláta mix, és van olyan konzerves kukorica, bab, szószos egytálétel (színezék és tartósítószer nélkül), amit a salátámra öntök. A fehérjém így nekem is megvan.

drSR: A főzéstudománynak nagy a jelentősége. Bíztatok mindenkit, hogy tanuljon meg főzni és nézze meg, hogy mit eszik. Van is egy ilyen trend a világban, hogy az otthon, értve készített étel jelentősége felerősödik.

A salátánál is fontos, hogy mit eszünk. A tiszta rukkola salátával kapcsolatban nagyon nagy fenntartásaink vannak az oxálsav tartalma miatt. Óvatosan a tiszta rukkola, bébi spenót és hasonlókkal, mert a mai tudásunk alapján a bél barrier károsodását okozhatja, és ezen keresztül ronthatja az étel intolerancia tüneteit és gyulladást provokálhat. Sok “egészségesen” élő ember allergiás panaszai mögött azt látjuk, hogy rengeteg rukkola salátát eszik, és amint ezt elhagyja, az ekcémája megszűnik.

Fontos kiemelni itt még a bolti növényi tejeket is, főleg azoknak, akinek allergiája van. Az előrecsomagolt, csodálatos állagú növényi tejek emulgálószer tartalma “leoldja” a bélfal védő nyákrétegét. Ha valaki otthon megcsinálja magának és látja, hogy mit tesz bele és frissen elkészíti, akkor azt gondolom, hogy ez egy csodálatos dolog, csak megint ne az egyszerűt válasszuk....

Rengetegen fordulnak hozzánk “hisztamin intoleranciával”. Ma a klinikai ajánlás nem az, hogy hisztamin tartalmú ételekben szegény diétát kellene tartani (ami átmenetileg javítja a tüneteket), hanem azt kell megérteni, hogy mitől magas a saját hisztamin felszabadulás. Az esetek 99%-ban a barrier sérülés az oka. Ezek azok az emberek, akik megisszák a bolti növényi tejet, esténként isznak egy pohár bort, sok rukkolát és a bébi spenótot visznek be salátákkal, vagy zöldség turmixokban, majd nem esznek paradicsomot, mert az hisztamint szabadít fel. Ilyenkor egy erős megszorító diétával, rossz életminőségben élnek ahelyett, hogy célzottan meggyógyítanánk a barrier sérülést, ami a nagy mértékű hisztamin felszabadulás okát szünteti meg, és kb. fél év múlva ehet mindent, paradicsomot is.

A gyulladásos bélbetegségeknek van olyan formája, amit inkább a kóros baktériumflóra idéz elő, ez az egyik szélsőséges eset. A másik, amikor a saját genetikai szabályozási hiba, egy mutáció, mely az immunrendszer működésének a fékmechanizmusait gátolja. Adekvát ingerekre elindul egy immunválasz. Sok Crohn beteg számol be arról, hogy a betegsége úgy kezdődött, hogy 1 éve volt egy súlyos hasmenéses fertőzés a környezetében, ami mondjuk az egész családon végigment, csak ő az egyetlen, akinek nem múlt el. Ezt a genetikai szabályozás hibái okozzák. Ilyenkor a korai fázisában a betegségnek a bélflóra teljesen egészséges. Látunk ugyanakkor olyan eseteket, ami a tünetekben alig különbözik, a korai endoscopos kép alapján is nehéz különbséget tenni, viszont súlyos bélflóra károsodás áll a háttérben, Ilyenkor komoly szerepe van az életmódnak és a diétának és ha sikerül helyreállítanunk a microbiom egyensúlyt, akkor viszont látunk olyat, hogy meggyógyul a beteg. Ezeket régebben IBS vagy “mikroszkópos colitis” kategóriába soroltuk, illetve elvétve “maradtak” gyulladásos bélbetegnek klasszifikálva, de természetesen ezek azok az esetek, amikor a Crohn vagy Colitis Ulcerosa jellemző progresszióját persze nem látjuk és jellemzően enyhe gyulladáscsökkentőkkel a beteg hosszú távon elég jól lenne. Viszont a bélflóra helyreállítása teljes gyógyulást hoz és gyógyszer-mentesség elérhető.

VeganOrigo: Mennyire fontos, hogy bio ételeket együnk?

drSR: Ki kell lépnünk abból a kényelmi zónából, hogy a piacon vesszük a dolgokat és sopánkodunk, hogy vagy nagyon drága a bio vagy nem is biztos, hogy bio. A hipermarketekben kapható pedig még ráadásul íztelen is. Otthon, nagypapánál, nagymamánál érdemes egy jó minőségű földben előállítani a saját magunk és családunk számára a zöldségeket. A nagyüzem pazarláshoz is vezet, a logisztika és minden más miatt, az ökológiai egyensúly szempontjából a legjobb, ha mi állítunk elő minél több dolgot. Igen, télen nehezebb ezekhez a dolgokhoz hozzájutni, ilyenkor kicsit elöregszik a bélflóránk, de ott a nyár! Ilyenkor pótoljuk szezonálisan elérhető, kontrollált helyről származó növényvédő-szermentes, inkább kukacos, nem annyira szép, de a mienk típusú gyümölcsökkel, zöldségekkel. 6-8 hónapig lehet szezonálisan nálunk is elérhető dolgokat enni.

VeganOrigo: Az olajos halon van étolaj. Több dietetikustól hallottam, hogy nem támogatják az olajok használatát feldolgozott formában, szerintünk együnk inkább olajos magvakat.

drSR: Egyetértek, mindent abban a formában a legjobb fogyasztani, ahogy az Isten teremtette. Az is megdőlni látszik, hogy a növényi olaj, jobb, mint a sertészsír. Az olívaolajnak nincs kiemelt szerepe a jó minőségű napraforgóolajhoz képest, vagy a jó minőségű mangalicazsírhoz képest. Azok a haszonállatok (pl. pulyka), amelyik biztosan nagyüzemi tartásból származik, kap antibiotikumot, ami tönkreteszi a bélflóráját, nem tudja felszívni a tápanyagokat, így a húsa kalóriában gazdag, de tápértékben szegény.

Kétszikűek, fák termései azért jobbak, mint a gabonák, vagy az egyszikűek, mert az utóbbit a talaj felső szintjén lévő föld látja el tápanyaggal, és így gyorsabban is magukba szívják a növényvédő szereket, sokkal nehezebb pótolni az ásványi anyagforrást. Elszegényedik a föld bio diverzitása. A fák gyökere ezzel szemben mélyre lemegy, így egy fán termő gyümölcs sokkal gazdagabb tápanyagban.

A főemlősök diétájában a kétszikűek aránya sokkal magasabb, mivel eleve fákon élnek. Elképesztő diverz a táplálkozásuk. Ugyan a banánt szeretik a legjobban, de napi szinten akár 50-60 féle kétszikű növénynek a leveleit és minden mást esznek még. Abban nagy a vita, hogy nekünk ezt mennyire kellene adaptálni. Vannak hívei ennek, orvosok között is. Van olyan orvos ismerősöm, magas szaktekintélyű neurológus, aki importból származó, bio levelekből készít magának nyers rostos turmixokat. Én nem tartanám lehetetlennek, hogy egy csomó fának a rügyeit és hajtásait, akár a levélzetét meg tudjuk enni.

VeganOrigo: Mi a kapcsolat a bélflóra és az idegrendszer között?

drSR: Ahogy korábban beszéltünk arról, hogy 30-60%-ban a keringő anyagcsere termékek bakteriális eredetűek, ugyanígy vannak hormonszerű vegyületek is, amiről korábban nem feltételeztük volna, hogy bakteriális eredetűek lehetnek, pedig azok. A kakaó, csokoládé fogyasztás pszichogén hatása is majdnem biztos, hogy ezzel függ össze. A pontos biokémiáját még nem értjük, ez egy friss tudomány. Az biztos, hogy történtek ilyen mérések, és egy adott étkezést követően, bélflóra függően teljesen más metabolitok jelennek meg a vérben. A korábbi hamburgeres példához hasonlóan tudható, hogy a különböző ételek fogyasztása különböző lelkiállapotot eredményez.

Nekem volt egy tanárom egy amerikai egyetemen, aki indiai származású és vegán volt. Ismert ugye, hogy ott kasztrendszer van, és ő mesélte, hogy a kaszthoz tartozás definiálja a diétás előírásokat is: katonai kaszt tagjai esznek húst, és teljesen magától értetődően mondta nekem, hogy a habitust befolyásolja a vegán étrend is. Akinek harcolnia kell, és kvázi agresszívebben kell fellépnie, annak húst kell lenni. Aki nem eszik húst, annak a lelkivilága is megváltozik. Akkor ez nekem egy kicsit meredek volt, nagyon dodonainak hatott. Azt gondolom ma már, hogy el fogunk oda jutni, hogy ezt pontosabban tudjuk elemezni.

A mindennapi élet stressz-helyzeteinek tekintetében azok az emberek, akik megfelelően táplálkoznak (sok élelmi rosttal, kevés koncentrált, feldolgozott étellel, húsban szegényebb módon) az jó irányban befolyásolja a lelki állapotukat és ez visszavezethető oda, hogy ennek a hátterében egy egészségesebb bélflóra van. Aki időben lefekszik, sokat mozog és egészségesen táplálkozik, azért van jobb állapotban, mert a bélflórája jobb állapotban van. De persze magamon is mosolygok, mert a mikrobiom kutatás ma abban a fázisban tart, hogy a lelkesedés mindennel összefüggésbe hozza, amit jogosan mértéktartással kell fogadni, de ez is a helyére kerül majd, most a felfedezések korát éljük

VeganOrigo: Hatással van a bélflóra az olyan idegrendszeri betegségekre is, mint a Parkinson kór?

drSR: A bélből eredő gyulladás megy az agyba, ennek közvetlen bizonyítékai vannak. Számomra a leginkább érthetővé ott vált a kapcsolat a belekkel, amikor nemrég egy világkongresszuson voltam és bemutattak egy tanulmányt, amiben összehasonlították a Parkinson előfordulási népességi gyakoriságát az általános népességben és olyan betegeken, akik még korábban (a savcsökkentők bevezetése előtti érában) egy műtéti eljáráson estek át, ahol a gyomorhoz menő bolygóideg (n. vagus) átvágásával érték azt el, hogy a gyomor ne tudjon sósavat termelni, így gyógyuljon a fekély. Több tízezer ember volt csak az Egyesült Államokban, akit így visszamenőlegesen össze tudtak hasonlítani és 80%-kal kevesebb a Parkinson előfordulása azokban, akik átestek egy komplett vagotomián (tehát átvágták a bolygó ideget). Végeztek egy összehasonlítást arra vonatkozóan is, ahol ezt az ideget nem vágták át, hanem ún. szuper-szelektív vagotomiát végeztek, ami csak a gyomorhoz futó vagus rostokat vágta el. Nos kiderült, hogy ez a védő-hatás ott nem érvényesül. Ez azt is jelenti, hogy van egy olyan gyulladásos elváltozás ami a bélben alakul ki (itt kimutatták), de ha átvágjuk a bolygóideget, amin keresztül ez a gyulladásos kóros fehérje fel tud jutni az agyba, (gyakorlatilag úgy, mint a kerge marha kór) - akkor ez a Parkinson előfordulását drámaian csökkenti. Hogy miért nem 100%-ban? Azért, mert a szájban lévő flóra segítségével ott is kialakulhat ez a folyamat, ami aztán a gyulladásos fehérjék bejutását az agyba más agyidegek közvetítésével teszik lehetővé - tehát ezekben az esetekben a n. vagus átvágása értelemszerűen nem segíthet. Azt még nem tudjuk, hogy a diétával megváltoztatott bélflóra és a gyulladás hatása hogyan alakul, ez még kutatás tárgya, mi magunk is foglalkozunk vele. A flórát már tökéletesen tudjuk mérni, és azt is figyelemmel tudjuk követni, hogy például teljes értékű vegán táplálkozásnál hogyan változik meg ez a flóra.

Az idegrendszer lassan regenerálódik. A jó hír viszont, hogy regenerálódik. Sok ponton kell ezt ellenőrizni. Nagyon precízen kell kialakítani a táplálkozást és a regenerációt komplex gyógytorna program tudja segíteni, aminek az elemei már megvannak, csak a személyre szabott megoldásokat kell megfelelően alkalmaznunk majd a betegeken, illetve hihetetlen jelentősége lesz véleményem szerint a korai diagnosztikának és megelőzésnek. A veszélyeztetett páciensek. hogyan táplálkozzanak és milyen egyéb életmód-tényezőket kell korrigálni, pl. a mozgás, torna, alvásminőség tekintetében.

VeganOrigo: Milyen problémával lehet önhöz fordulni?

drSR: A leghatékonyabban úgy tudunk segíteni, ha valaki az orvosán keresztül lép velünk kapcsolatba. Én nem csak orvosként dolgozom, hanem az időm jelentős részét kutatásra fordítom, illetve a közeljövőben nyitunk majd egy amerikai neurológiai intézettel együttműködésben egy specializált klinikát Budapesten, ahol ezekkel a kérdésekkel behatóbban foglalkozunk és elérhetővé tesszük a hazai betegek számára is a legkorszerűbb nemzetközi gyakorlatot.

VeganOrigo: Zárszóként mit javasol azoknak a fiataloknak, akiknek a szülei aggódnak, hogy a gyerek növényi étrendre vált?

drSR: Hozza el a szüleit ☺ A szülők van, hogy elhozzák a gyereküket, hogy “beszéljek velük” és vegyem őket rá, hogy hagyjanak fel a vegán életmóddal. Megmondom őszintén ebben nem vagyok soha partner, hamar összekacsintunk a gyerekkel. Nekem szilárd meggyőződésem, gyakorlati tapasztalatok alapján, hogy a jól összeállított növényi étrend megfelelő időszakos szűrővizsgálatokkal nincs káros hatással a szervezetre.

 

Fotó: freepik

Riporter: Horváth Edit

 

Az Amerikai Dietetikus Szövetség hivatalos állásfoglalása itt olvasható.

Dr Tőzsér Bertával készült interjú itt olvasható, melyből kiderül, hogy mi a különbség a teljes értékű növényi étrend és a vegánok étrendje között; milyen hatással van ez az olyan civilizációs betegségekre, mint a szív-és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és az inzulin rezisztencia; mi a baj a tejjel; mit és milyen arányban fogyasszunk, ha egészségesek szeretnénk lenni; hol kapcsolódik össze az egészséges, teljes értékű növényi táplálkozás és az etika; az orvosok mennyit tanulnak a táplálkozásról; mi segíti a vas felszívódását; stb.

Dr Tamasi József belgyógyásszal készült interjúnk itt olvasható. Az interjúból kiderül, hogy kinek ajánlott a növényi étrend; miért fontos, hogy az emésztőrendszerünk rendben működjön; milyen vitaminokat érdemes szedni és miért; kinek ajánlott a böjt és miben támogatja az a szervezetet; a növényi étkezésre való átállásnál mire érdemes figyelni és milyen panaszok lehetnek; miért puffad néhány ember bizonyos zöldségek fogyasztásánál; és megannyi más hasznos információ.

Magyarvári Szilvi dietetikussal készült interjú itt olvasható, amiből kiderül, hogy mit jelent ma Magyarországon vegán dietetikusnak lenni; hogyan lehet olyan ételeket készíteni, amik egészségesek és egy kisgyerek is szívesen megeszik és még "bölcsöde-kompatibilis" is; miért hozta létre a Béke a tányéron című Facebook oldalt; kiknek tud segíteni dietetikusként; mik a teljes értékű növényi táplálkozás előnyei; kiknek ajánlja a "V28 életmódprogram"-ot; hogyan érdemes életmódot váltani és még megannyi más érdekesség.

Huszár Zsuzsa dietetikussal készült interjú itt olvasható, amiből kiderül, hogy milyen gyakorlati tapasztalatai vannak a civilizációs betegségek (szív-és érrendszeri betegségek, inzulinrezisztancia, cukorbetegség, stb.) és a teljes értékű növényi étrend kapcsán; miért érdemes szakembert felkeresni és nem az internetről tájékozódni; milyen hátulütője lehet a "black food" ételeknek; milyen egészséges cukormentes édességeket készít; hogyan zajlik egy dietetikai tanácsadás és még megannyi hasznos információ.

dr Iller Barbarával készült interjú itt olvasható, melyből kiderül, hogy orvosként miért ajánlja a növényi étrendet; mit jelent az életmód orvoslás és a fenntarthatóság egy étrenddel kapcsolatban; hogyan és miért főzzünk olaj nélkül; mit együnk egy nap ha a teljes értékű növényi étrendet követjük; mit jelent a "béke tányér"; mi a célja az életmódprogramjával; mit jelent a kálcium paradox; mi az a telomer kutatás, milyen hatással van az élethossz kilátásainkra és mennyire fiatalít a teljes értékű növényi étrend.

---

További interjúk magyar vegán influencerekkel itt olvashatóak.