Interjú Mák Martinnal, a Food Not Bombs egyik önkéntesével

A Food Not Bombs mozgalommal néhány éve találkoztam először, és kisebb nagyobb kihagyásokkal, de igyekeztem havonta egyszer elmenni a vasárnapi zöldségpucolásra, aztán sajnos egy hosszabb szünet következett. Most az interjút megelőzően úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam mind a két nap.

Szombaton a Fővám téri piacra mentem, ahol két másik önkéntessel az árusoktól gyűjtöttünk megmaradt zöldségeket és gyümölcsöket zárás előtt. A legtöbb helyen már ismerik a mozgalmat, így zárás előtt szinte csak össze kellett gyűjteni a felajánlott javakat.

Utána ezek a központban (jelenleg Auróra) szétválogatásra kerülnek.

Vasárnap 10-től lehet menni zöldséget pucolni és szeletelni. A szakács eldönti a begyűjtött alapanyag láttán, hogy mi lesz a menü és beütemezi, hogy milyen sorrendben kell feldolgozni a zöldségeket. Mindig vegyes társaság jön össze, még soha nem volt olyan, hogy ne lett volna külföldi is a csoportban. Észrevehető, hogy ki a kemény mag, akik rendszeresen részt vesznek, de mindig odafigyelnek arra, hogy az újak se érezzék magukat kívülállónak. A hétvége koordinátora, Zsófi még finom süteményt is készített: „túrós”- epres kosárkát.

Miután elkészültek az ételek, dobozokba lettek osztva és a két csoportra osztódott önkéntesek elindultak az osztás két helyszínére. Én a Blaha Lujza téri csoportba kerültem, és húzó kocsin vittük ki az ételeket. Az oda vezető úton és a Rákóczi téren olyan sokan megállítottak minket, hogy nem is értünk ki a Blahára. Mindenki nagyon örült a vitaminokban gazdag ételeknek, a rászorulók hálásak voltak, az önkénteseknek pedig mindenkihez volt egy jó szavuk.

Interjú Mák Martinnal, a Food Not Bombs egyik önkéntesével:

VeganOrigo: Honnan és mikor indult a Food Not Bombs mozgalom?

Mák Martin: Amerikából indult a 80-as évek környékén, azóta nemzetközileg is elterjedt. A budapesti sejtje a 2000-es évek eleje óta működik, viszont a rendszeres, kvázi hetente működő része 2013 óta van. Azóta volt néhány költözésünk is. A lényege pedig, hogy a kidobásra ítélt, de emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas zöldségeket, gyümölcsöket összeszedjük, megmentjük a kidobástól. Ezeket másnap megfőzzük és kiosztjuk a rászorulóknak. Mi inspiráltuk indulásra a torinói sejtet is.

V: Te hogyan találtál rá és miért csatlakoztál?

M: Már alapjában véve társadalmilag érzékenynek éreztem magam és emiatt beleolvastam sok bal oldali dologba és láttam, hogy a Food Not Bombs van Budapesten is. 2016 októberében mentem el először egy piacozásra, majd egy vasárnapi ételosztásra is.

V: Mióta vagy vegán, miért lettél vegán, mi volt a motiváció?

M: Körülbelül ugyanakkor, mint amikor csatlakoztam a FNB-hoz. Előtte egy alacsony szénhidrátos ketogén diétán voltam, és azt gondoltam, hogy ez az etalon, ez a bölcsek köve. Aztán néztem néhány dokufilmet; először egészségügyi értelemben a koleszterinről és a telített zsírsavról, állati eredetű ételekről, aztán jöttek az alapművek az Earthlings, a Cowspiracy, a Forks over knives. Ez a triád betett nekem, és azóta vegán vagyok.

V: Mi változott meg az életedben?

M: Érdemben nem sok minden. Sokkal könnyebb, mint gondoltam volna. Átértékelődött a világnézetem, figyelek arra, hogy a cselekedeteimmel minél kevesebb lénynek ártsanak. Legyen az ember vagy állat.

V: A Food Not Bombs-nál mi az eredete annak, hogy a vega/vegán vonalat képviseli?

M: Ha jól tudom már így is indult a 80-as években. Ott van egészségügyi kockázat is az állati eredetű termékekkel. Azért van vegetáriánus is megjelölve, mert előfordul, hogy az adományok között van például tojásos tészta, de ezen felül mindig csak növényi alapanyagokat használunk. Kizárólag adományokból kapjuk az alapanyagokat: étolajat, tésztát, rizst, stb.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy attól függetlenül, hogy vegetáriánus és vegán ételeket készítünk valójában nem előírás, hogy valaki vegán legyen, hogy részt vegyen az akción.

V: Mit csináltok, ha kaptok tojásos tésztát vagy húsos ételt, konzervet?         

M: A húsos ételeket soha nem használjuk fel. Ezeket el tudjuk passzolni; több szervezet is van, akikkel tartjuk a kapcsolatot, például a Budapest Bike Maffia, illetve különféle tanodákkal, hajléktalan szállókkal.

V: Hogyan működtetitek a szervezetet?

M: Vannak önkéntesek és azon belül van egy szűkebb, operatív csoport, akik döntéseket hoznak (költségvetés, akciók, lebonyolítás), mi vagyunk a back end, akik ezt mind leszervezzük.

V: Hányan vagytok? Milyen sűrűn rotálódik ez a belső csoport? Ez a folyamatos készenlét gondolom, tud fárasztó is lenni.

M: A kiégés egy veszély, viszont megpróbáljuk levenni egymásról a terhet. Kb. 8-10-en vagyunk, de ez idővel változik, például egy költözéssel, mint a legutóbbi esetben, amikor is kb. a 2/3-ára csökkent a létszám, viszont mindig frissül is.

V: Hogyan oldjátok meg, hogy legyen központotok? Honnan kaptok erre lehetőséget?

M: Tartjuk a kapcsolatot különféle civil intézményekkel, meg helyekkel. Jó régen a Ráday utcai TEK-koleszban kezdődött az egész. Miután azt a helyet ott kellett hagyni, utána az Élesztőben voltunk, utána a Food Truck udvarban, most pedig az Auróra fogadott be minket. Mindig attól függ hol vagyunk, hogy ki az, aki épp bevállal minket.

V: Mire van szükségetek? Mik a szempontok például egy új hely kiválasztásánál?

M: Ez egy jó kérdés, ezen mi is sokat gondolkodtunk. Anno amikor az Élesztőből a Boráros térre vittük az ételeket, akkor bevásárlókocsikkal toltuk oda, amiket az úton találtunk. Így fontos, hogy viszonylag akadály mentesítve legyen és le tudjuk vinni az ételt. Fontos, hogy legyen egy tetővel fedett hely, ahol tudunk főzni, sütni, és, hogy elő tudjuk venni a tűzhelyeket. Fontos még, hogy legyen egy lehetőleg zárt szobaféleség is, ahova be tud ülni minimum 20 ember, hogy zöldséget tudjanak aprítani.

V: Hogyan lehet titeket támogatni? Mire lenne igazán szükségetek?

M: A legeslegjobb, ha valaki személyesen megjelenik. Ha ez nem sikerül, mert nyilván a hétvége az olyan szokott lenni, hogy az ember mást is szeret csinálni, akkor adományokon keresztül lehet minket támogatni. Be lehet jönni, akár pénzzel, akár alapanyagokkal (pl. olaj, rizs, tészta, fűszerek, konzervek, műanyag evőeszköz, esetleg ipari fazék, nagy lábas stb.). Ilyenek bármikor jöhetnek. Nagyon fontosak még a dobozok, például az Ételfutáros (a legtöbbet a Teletál ételfutáros dobozból kapjuk). Zárható kell, hogy legyen a doboz, hogy például a levest is el tudják vinni az emberek. Nagyon köszönjük, ha bárki jön és hoz valamit.  

V: Mikor és hol lehet nektek átadni az adományokat?

M: Szinte kizárólag csak hétvégén vagyunk itt, szombat délután 3-tól olyan 5-6-ig. Vasárnap pedig délelőtt 10-től olyan este 6-7-ig.

V: Hogyan zajlik pontosan egy ilyen akció?

M: Szombaton a Fővám téri illetve a Fehérvári úti piacokon vagyunk, és megyünk végig a kofák között nagy zsákokkal, és szedjük össze a zöldségeket és a gyümölcsöket. Ilyenkor a nyers, puszta erő kell, hogy el tudjunk mindent vinni, cipelni. A standosok már régebb óta ismernek minket, viszont folyamatosan toborozunk újabb piacosokat is.

Vasárnap pedig délelőtt 10-től a szombaton összeszedett alapanyagokat kell meghámozni, felaprítani és a szakácshoz odahurcolni. Az elkészített kajákat dobozokba porciózzuk. Délután 4-kor kimegyünk (az új felállás, hogy két csapat megy) az osztás helyszínére. Az egyik a Blaha Lujza tér felé, a másik pedig a Boráros térre, ahol kiosztják a rászorulóknak.

V: Ha egy nagyobb áruházlánc úgy döntene, hogy szeretne titeket segíteni a szintén megmaradt, de még ép zöldséggel és gyümölccsel, azt meg tudja tenni?

M: Ezt nem tudom, de vannak a csoportban olyanok, akik élelmiszerbankokkal vannak kapcsolatban. Mivel nem vagyunk hivatalosan bejegyzett szervezet, ezért papíron nem támogathatnak minket, persze, aki nem ragaszkodik a bürokráciához, keressen minket bátran a felajánlásokkal. :D

V: Mi szokott lenni a menü?

M: Hogy éppen mi lesz az étel, alapanyagtól függ, de általában zöldségleves, zöldségragu tésztával vagy rizzsel, illetve (gyümölcs)saláta. Azon kívül, ha kapunk, akkor (pék)sütemények. Télen teát is szoktunk osztani. Megpróbálunk felhasználni mindent, ami a rendelkezésünkre áll.  

V: Régebben kaptatok zárás előtti, kidobásra ítélt péksüteményt is. Az van még? Illetve, ha például egy pékség szeretne csatlakozni, az megteheti?

M: Volt régen, de az kiesett sajnos. Ha valaki jelentkezne, az nagyon király lenne.

V: Milyen programjaitok és akcióitok vannak még?

M: Nemrég voltunk Szombathelyen a Punk Marathon-on, ahol büféztünk. Csináltunk lencseburgert, illetve szejtán tekercset, és utána ezeket árultuk. Becsületkasszás volt. Az ebből befolyt pénz is a fennmaradásunkat segítette.

A másik program a támogatói buli, ami szeptember elején lesz. Tavaly 2 nap volt, és most is ez lesz. Meghívunk zenekarokat (általában punk, de van többféle műfaj), és a belépőből összegyűlt pénzt szintén a működtetésünkre tudjuk fordítani.

V: Pólók vannak még?

M: A jelen készletünk elfogyott. Tervben van, hogy újra csináltatunk, ami előreláthatólag előrendelés alapon fog működni.

V: Mik azok a nehézségek, amiket nehezen tudtok megoldani, vagy egyáltalán nem, és segítségre lenne szükségetek benne?

M: A műanyag edény mindig is problémás volt, és ma is az. Vagy nincs elég, ilyenkor költenünk kell rá, illetve a hozott edények jó részét át kell válogatni, és van, amit hiába hoztak jó szándékkal, de ki kell dobjuk. A szállítás is néha döcög, főleg, hogy tönkrement az utánfutó. Most mindig meg kell kérnünk vagy egy autós embert, vagy valakit, akinek van saját teherbringája, hogy segítsen minket. Ha lenne egy jó, strapabíró saját cargonk, akkor nem lenne ilyen gond. Illetve a saját hely kérdése sem megoldott, de valószínű nem is lesz. Emellett a komposzt kérdés sem megoldott, voltak már próbálkozásaink közösségi kertekkel, de hosszútávon nem működött. Most squat-olunk (igazából mások kukájába tesszük), ami szükséges, de nem szép dolog, főleg, hogy a héjakat, stb. akár fel is lehetne használni.

V: Szükségetek van olyan tárgyakra, amik nem az ételhez kellenek, hanem például az ételkészítéshez, tároláshoz? Gondolok itt tűzhelyre, polcokra, tároló dobozokra, késekre, húzós kocsira, tálak, fazekak, stb.

M: Van, amikor tönkremegy valami, például most a Cargo Bike kicsit válságos helyzetbe került. Ha valaki például tudna segíteni az utánfutós kerékpárok területén, akkor az király lenne. Nagy, zárható tároló műanyag dobozok is bármikor jól jönnének. Minden másból van elég, de ha valamire sürgősen szükségünk lenne, azt úgyis jelezzük a Facebook-oldalunkon.

V: Láttam, hogy a nőknek osztotok női csomagokat is, abba mit lehet adományozni, mire van szükség?

M: Mindenféle neszesszeres tárgyak, ezeket az Auróra keretében gyűjtjük. Főleg intim és tisztasági betét, nedves törlőkendő, kézfertőtlenítő, utóbbi időben zsebkendő is. Hozzátenném, hogy nem csak a nők örülnek ezeknek, van, hogy férfi kér tőlünk ilyen holmit.

V: Kb. hány embernek tudtok főzni egy hétvégén?

M: Ha minden igaz, akkor olyan 150-200 adag elkel.

V: Tudsz esetleg ételpazarlásról adatokat?

M: Hirtelen a konkrét adatokat nem tudom, de sok, itt és itt lehet róla bővebben olvasni. Ha azt vesszük, hogy a két piacról, azokról a standokról, akik hajlandóak adni egy nap, egy hét alatt olyan 150-200 kilót szedünk össze. Ha ebből kiszámoljuk, hogy mi van az összes piaccal, bevásárló központtal, csak Budapesten belül, majd országosan, akkor elég durva adatok jöhetnek ki ebből. Mindenesetre ez egy probléma. Ha van pénz stadionra, ha van pénz vadászkastélyra, stb. akkor van arra is keret, hogy az emberek igazából soha többé ne éhezzenek. Mi addig állunk fenn, mint szervezet, amíg a probléma fennáll, hogy az emberek éheznek. Ebből is áll a szlogenünk: „Az étel jog, nem kiváltság”.

V: Mennyire politizáltok?

M: Elvileg politikától mentesek vagyunk. Ez egy nehéz téma, mivel maga az, hogy kezdeményezünk egy ilyen akciót, az már eleve egy politikailag töltött dolog. Amennyire el tudjuk magunkat határolni a politikától, annyira tesszük ezt. Szoktunk különböző civil rendezvényen részt venni (CEU, Pride, kilakoltatás ellenes felvonulás, stb.).

V: Hány országban vagytok jelen?

M: Nem tudom pontosan, de azt tudom, hogy az Antarktiszon kívül az összes kontinensen megtalálhatóak vagyunk.

V: Kiket vártok önkénteskedni?

M: Mindenkit, de főleg olyanokat, akik úgy érzik, bennük van, hogy aktivisták legyenek, hogy aktivizálódjon valamennyire a közéletben. Itt a Food Not Bombs-ban lehet nagyon jó emberekkel találkozni. Lehet beszélgetni, ötleteket megosztani. Ez egy nemzetközi dolog, és mindenhonnan jönnek: Erasmus-osok, dolgozók, egyetemisták, aktivisták, szimpatizánsok (stb.). Bárki bármikor jöhet, és bármikor elmehet tőlünk, abszolút önkéntes alapon. Nem diszkriminálunk, senkit se zárunk ki, ha nem adnak rá okot. :)

 

Fotók: FNB, VeganOrigo

Riporter: Horváth Edit

 

További interjúk itt olvashatóak. 

Bergovecz Lászlóval, a Fészek Részek termékfilozófusával, arról, hogy mikor nem lett vegán, mi a művészet, a MAVEG-ről, milyen a viszonya a fához, hogyan lehet vegán bútorokat tervezni és még sok egyéb dologról.

Kiss Gáborral a Vegan Sushi megálmodójával, a sushi készítés rejtelmeiről, és vegán sushi trükkökről.

Fleck Gáborral, aki a Kőpörkölt bloggere, kutató szociológusból a RépaRetek szakácsa.

Paul Chelemen vegán motivátorral, veganságról, növényi alapú tiszta táplálkozásról sportolóként, miért nem vállal versenyre való felkészítést és a következő vegán generációról.

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Fill Good csapatával Vetsey Nórival, Péntek Zolival és Vetsey Bálinttal: az interjúból többek között kiderül, hogy mit szólt a család, amikor Nóri gyerekként bejelentette, hogy vegetáriánus lesz; milyen együtt dolgozni családként; mi a sütöltöde koncepciója; mi a titka a habkönnyű pogácsáiknak; mennyire vannak hatással az Olaszországban töltött évek a kínálatra; miért szeretik a környékbeli nénik a kalácsukat és miért nem használták az idei Kerékpáros reggeli logot.

Varga István, Nyers Séffel: az interjúból többek között kiderül, hogy miért lett nyers vegán; hogyan lehet ezt Magyarországon kivitelezni; miért a Holdhoz köti a Nyers kihívást; melyik országban tart minden évben Nyers nyaralást; milyen tanfolyamokat szervez; meddig áll el az aszalt lenmag kenyér; miért kell a magvakat beáztatni fogyasztás előtt; miért fontos az enzimdús táplálkozás; mit jelent a menzareform és milyen gyermekotthont támogat Erdélyben.

Lincoln Telma énekesnővel: az interjúból többek között kiderül, hogy milyen értékrendet szeretne átadni kisfiának, Marcinak; hogyan oldotta meg az óvodai vegán étkezést; hogyan világosítja fel kisfia az óvodatársait arról, hogy mi is van a tányérjukon; mi a lényege a Földlakók Környezettudatos Suli Projektnek; miért váltott balettról éneklésre; milyen zenekarokban énekel; mekkora hatással van az életére Afrika és miért jó kisgyerekkel utazni.

Zabezsinszkij Annával, az első magyar vegán szabadulószoba tervezőjével: az interjúból kiderül, hogy mi is az a Dumbster Diving; hogyan segített Anna elindítani a vegán Túró Rudit; mi a koncepciója az általa tervezett és kivitelezett vegán szabaduló szobának; miben tudna segíteni, hogy Magyarországon is elindulhasson egy; milyen mini menhelye van; milyen főzőkurzusokat tart és milyen vegánsággal kapcsolatos pályázati lehetőségek vannak világszerte.

A Földlakók (vegán) iskola alapítóival a tanulócsoport koncepciójáról, és a legfrissebb fejleményekről.

Interjú Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével: 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

Egyed Brigittával a jóga és a vegánság kapcsolatáról. 

Karalyos Gáborral, a Vegán Hegylakóval vegánságról, receptekről, kertről, hegyről.

Csir Kevinnel, arról, hogy mit is jelent vegánnak lenni? Merre halad a mozgalom? Hogyan válhatsz vegánná? Milyen hatással van az állattenyésztés a környezetre? Mi az összekötő kapocs a vegánság és a különböző emberi jogi mozgalmak között?

Juhász Máriával és Paál Bélával, a Kis Padlizsán Vegán bistro tulajdonosaival: az interjúból többek között kiderül, hogy miért volt Marcsiék hűtője tele sárgarépával; hogyan lett Béla mérnökből szakács; hogy miért feküdt ki János bácsi a palánták mellé; és milyen speciális adalékot használnak a tökfőzelékbe.

Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével arról, hogy 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

Sőtér Kittivel, a PlantmyilkyWay cukrász megálmodójával beszélgettünk az egészség és a vegánság kapcsolatáról; arról, hogy mi kell a tökéletes vegán macaronhoz; mivel lehet helyettesíteni a tojást a süteményekben; és megannyi egyéb édes dologról...

Sipos Nórával, a NoraSpiration megálmodójával beszélgetünk vegánságról, bloggerkedésről, evés zavarokról, és még megannyi másról...

Slezsák Csillával és Váry Krisztivel Ultrabalatonról, vegánságról, barátságról. Hogyan lesz egy magányos vegánból társasági lény? Hogyan készülnek fel egy akkora távra, amit még soha nem futottak le? Kinek dedikálják a futásukat?

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel, a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Szaluter Edittel, a Kertkonyha megálmodójával. Beszélgettünk a főzés szeretetéről, a Kertkonyha megszületéséről, vegán szaloncukor készítő tanfolyamról és még megannyi más dologról.

Antalóczy Györggyel, a Flow Specialty Coffee Bar & Bistro tulajdonosával tudatosságról, specialty kávékról, vegán ételekről és természetesen az étteremről.

Bonifert Annával a vegán állatvédelemről. Az egyik legismertebb magyar, vegán állatvédő aktivista. Több állatvédelemről és vegánságról szóló könyv és cikk szerzője.

Korpádi Péterrel vegán aktivizmusról. Mit csinál egy vegán aktivista? Mi az az Earthlings Experience? Mit jelent az Anonymous for the Voiceless? Mit csinálnak a SAVE aktivisták? Hogyan lehet csatlakozni? Hogyan lehet támogatni?

Váli Tamással vegán életmódról, növényi táplálkozásról, testépítésről, mítoszokról. Elegendő a fehérje? Mit eszik egy nap? Mennyit edz? Mit tanácsol az étrendünk összeállításánál? ...és még megannyi érdekes információ róla és a vegán testépítésről.

Nagy Mártonnal a Vegan Garden egyik alapítójával.

Varga Balázzsal a táplálkozás és a sportolás összefüggéseiről.

Hári Richárddal, a Vegan Tigris tulajdonosával a vegánság és a spiritualitás kapcsolatáról; a teljesértékű növényi táplálkozás testünkre gyakorolt hatásáról; a Vegan Tigris koncepciójáról és Indiáról.

 

Ha szívesen olvasol angolul interjúkat nemzetközi influencer-ekkel, akkor itt megteheted.

 

Richard Watts-szal, a Vegan SideKick alkotójával. Szinte minden vegán találkozott már a munkásságával, a legtöbbször megosztott alkotó, de kevesen tudják ki áll a rajzok mögött.

Ullenkával arról, hogyan gyógyította meg a súlyosan ekcémás kislányát a nyers vegán étrenddel.

Marlena Rozenberggel a vitorlás életmódról vegánként. Hogyan szelték át a Csendes-óceánt, mi volt a legnagyobb élménye és hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra.

Mariia Goldschmidttel, a Tofu Family-ből, családról és fitt életmódról növényi alapokon.

Jo Fredericks-szel a vegánság és a művészet kapcsolatáról.

Seb Alex-szel, aki állatjogi aktivista, vegánságról, Anonymous of the Voiceless megmozdulásokról, és egyéb az állatokat támogató lehetőségekről.