Interjú Varga Balázzsal a táplálkozás és a sport összefüggéseiről

VeganOrigo: A Facebook-odról vett idézettel kezdenék: „Néhány százezer évvel ezelőtt csak állatok és növények voltak a világon, ember nem, s a rendszer tagadhatatlanul jól működött, még jobban, mint az emberrel együtt. De a nagy veszély abban rejlik, hogy fajunk kipusztítja magát, és még sok másik élőlényt is magával ránt, és ez már erkölcstelen!” – Konrad Lorenz, osztrák zoológus, ornitológus, az úgynevezett klasszikus összehasonlító magatartáskutatás úttörője

Varga Balázs: Próbálok nyitottan gondolkodni és a tudományt és az életet egy nagyobb spektrumban vizsgálni, nézni, utánajárni dolgoknak. Azt gondolom, hogy a növényi táplálkozás csak egy dolog, a vegánság is „csak” egy dolog. Ez egy nagyon nyers és durva idézet, és ha le akarnánk fordítani, akkor azt jelenti, hogy nélkülünk a rendszer jobban működik. Én azt gondolom, hogy ez így van. Ha nagyon mélyen magunkba nézünk, és a szívünkre tesszük a kezünket, akkor azt kell mondanunk, hogy az emberi faj már századok óta iszonyúan egoista, állandóan harcot provokál, ellenségeskedik egymással szemben, kihasználja a környezetét, az állatokat, az élővilágot, más embereket, az országot. Nem hiszem, hogy ez az evolúció csúcsa. Szokták mondani, hogy az evolúció az, ami fejlődik (akár technológiailag, akár érzelmileg, akár természettudományi szinten). Azt gondolom, hogy mi emberek, nem járunk ebben az élen. Nem vagyok biológus, ilyen szinten nem értek hozzá, de ha megnézzük az oroszlánokat vagy megnézzük a zsiráfokat, majmokat, ők a saját fajukon belül harmóniában élnek. Olyan van, hogy az adott faj hímje verseng, harcol a másikkal hímmel, de nem úgy, mint az ember. Mi képesek vagyunk a világháborúra, képesek vagyunk több millió embert megölni. Erre a történelem tökéletes példát mutat. Ezt az idézetet azért tettem ki, mert szerintem szorosan kapcsolódik a veganizmushoz is, mert a veganizmus szerintem egy lépcsőfok lehet abban, hogy tiszteljük egymást, az embereket, az állatokat és a környezetet. Maga a veganizmus inkább az állatvédelemről és a környezetvédelemről szól, de szerintem ez a három nagyon szorosan összefügg. Ha tiszteletet tanúsítunk az egyik felé, akkor megléptük a háromból legalább az egyiket, és egy idő után az rántja magával a másik kettőt. Ezt az idézetet azért tettem ki, hogy vegyük észre magunkat, gondolkodjunk el, hogy ne éljünk annyira egóból, ne legyünk annyira öncélúak. Ha jól emlékszem, ezt az idézet A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvből szedtem ki. Az a könyv fantasztikusan jó, érdemes lenne mindenkinek elolvasnia!

V: Te hol találkoztál a vegánsággal, mi volt a motiváció, ami téged erre az útra vitt?

B: Az első érintési pont Gary Yourofsky videója volt, szerintem az olvasók egy része ismeri már. Ez a Legjobb beszéd, amit valaha hallottál. Gary amerikai újságíró, állatvédő aktivista. A videóban egy népszerűsítő előadása látható az állatok jogairól és a vegán életmódról, amely 2010 nyarán a Georgia Műszaki Egyetemen hangzott el. Nagyon összeszedett tartalmában, mondandójában. Nagy hatással volt rám, elgondolkodtatott. Innen indult nálam a folyamat. Elkezdtem utána olvasni és jobban beleásni magam. Akkor esett le a tantusz, hogy ebben lehet valami.

V: Ez mikor volt körülbelül?

B: Lassan 5 éve.

V: Nehéz volt váltani?

B: Nem. Az elején viszonylag gyors volt a váltás. Először növényi étrendre váltottam, ekkor még nem voltam vegán, ez fontos. Attól függetlenül, hogy eldöntöttem, hogy nem akarok enni állati eredetű dolgokat, a munkahelyemen, ahol dolgoztam, még nem tudtam csak olyan ételt enni, ami kizárólag növényi volt. Sokan tudják, hogy a klasszikus munkahelyi éttermekben a növényi étel kimerül valamilyen panírozott zöldségben és gabonákban. Emiatt az első 1-2 hónapban még nem tudtam áttérni teljesen, és nagyon - nagyon ritkán becsúszott még egy hal vagy sajt. Majd picit később teljesen átváltottam növényi étrendre. Az elején leginkább az egészségügyi része fogott meg, és utána, ahogy teltek múltak a hónapok és az évek, rájöttem a szemlélet lényegére, hogy a veganizmus az több, mint egy növényi étrend.

V: Mi változott az életedben? Akár fizikailag, akár lelkileg, akár tudatosságban?

B: Nagyon sok minden. Egyrészt ahogy az emberekhez viszonyulok, meg ahogy magamhoz viszonyulok. Sokkal nyugodtabb vagyok. Mondhatni, hogy lenyugodtam, régen könnyen eldurrant az agyam, de ilyen most már nagyon ritkán van, hogy valamiért elgurulna a gyógyszer. Szerencsére egészségügyileg semmi bajom nem volt, de azokat a változásokat, amiket magamon észlelek, hogy jobb lett az emésztésem, jobb lett a testzsír arányom, energikusabb vagyok, az edzések jobban mennek. Ezeket egyértelműen látom és tapasztalom magamon.

V: Hogyan kezdtél el információkat gyűjteni?

B: Ez nagyon nehéz volt, mert akkoriban még szinte csak angol nyelvű anyagokat, orvosi publikációkat, tanulmányokat, szakmai cikkeket, YouTube videókat találtam. Az első olyan könyv, ami megfogott az T. Colin Campelnek a Kína tanulmánya volt, majd utána dr. Michael Gregertől a Hogy ne halj meg.

V: Van olyan, aki inspirált?

B: Street workout edzések szerelmese vagyok, ezért nekem a személyes kedvenceim leginkább azok, akik ha nem is 100%-ban, de a saját testsúlyukkal edzenek. Ilyen Frank Medrano is, aki a fizikumával egyértelműen tudja azt mutatni, hogy milyen egy street workout sportoló. Mást is csinál, kicsit kevert edzést végez, de nagy százalékban saját testúlyosat. Ha jól emlékszem, már akkor ismertem őt a YouTube világból, mielőtt vegán lettem volna, de a növényi étrendre váltásom után jutott el a figyelmemig, hogy ő egyébként vegán. Nem annyira hirdeti magáról, nem az a klasszikus vegán aktivista. Nem nyomja állandóan, hogy veganizmus, de ha megkérdezik, akkor beszél róla, hogy növényi étrenden van. Sok vegán sportoló van, csak ők kevésbé ismertek. Rengetegen példálóznak Carl Lewis amerikai atlétával, aki növényi étrenden volt, amikor megnyerte az olimpiát. Az ismertebb sportolók közül szokták még említeni Mike Tyson-t, de ő az élsport abbahagyása után lett vegán. Ettől függetlenül jó példát mutat, de a vegán sporttal nem lehet összekötni. Venus Williams egy komoly betegség miatt váltott étrendet, de ettől függetlenül beszélt már arról, hogy mit jelent a növényi étrend az élsportban.

V: Mit jelent a street workout?

B: Amerikából indult és leginkább a szegényebb negyedekben azok kezdtek el így sportolni, akiknek nem volt pénze konditeremre. Minimális eszköz szükséges hozzá. Alapvetően eszközök nélkül is neki állhatunk az edzéseknek. Viszont ami szükséges, az a húzódzkodó, tolódzkodó, és egyéb "rudak" állványzatok, amelyeket elérhetsz régi fajta játszótereken, vagy kifejezetten erre épített szabadtéri parkokban. Ez hasonló kicsit a börtönedzéshez, ott is csak saját testsúllyal, súlyok nélkül edzenek. Tipikusan ilyen a húzódzkodás, a fekvőtámasz, a guggolás, a tolóckodás, és ezeknek megannyi változata. Több dolog miatt terjedt el szerintem: az egyik az, hogy ingyenes. A másik, hogy amikor az emberek elkezdtek így sportolni, akkor közösségek alakultak, barátságok kovácsolódtak, és ez néhol megoldást jelentett olyan fiatalok körében, akiket könnyebb volt rávenni drogozásra, bűnözésre. Amerikában jó néhány olyan ember van, akik ténylegesen börtönből jöttek ki, és ez a sport változtatta meg az életüket. Találtak valami célt, és ismert social media emberré nőtték ki magukat. Ilyen Chris Luera, akinek nemrég jelent meg egy könyve is erről.

V: Mit sportolsz télen?

B: Télen is kint edzem. Egyszer-egyszer elmegyek konditerembe is, de jellemzően kint vagyok télen is. Jobban figyelni kell az ízületekre, jobban be kell melegíteni, de csak fel kell öltözni. Ha esetleg annyira hideg van, vagy esik a hó, hogy nincs kedvem kimenni, akkor otthon is tudok edzeni.

V: Egyedül edzel vagy vannak, akikkel együtt?

B: Is-is. Egyrészt vannak olyan barátok, ismerősök, akik lent edzenek és előre megbeszéljük, hogy lemegyünk, de nem feltétlen kötöm ezekhez az időpontokhoz. Ha tudjuk, akkor megbeszéljük, de ha valaki éppen nem ér rá, attól én még ugyanúgy lemegyek. Jellemzően egyedül edzem, de ha meg tudjuk beszélni barátokkal, ismerősökkel, akkor együtt.

V: Hogyan változtattad meg az étkezésedet sport szempontjából?

B: Mindig gondom volt a hasi zsírral, annak ellenére, hogy mozogtam. Az elején csak arra figyeltem, hogy miben van több fehérje. Nekem is nehézséget jelentett, hogy akkor igazából mennyi fehérje is kell. Eleinte próbáltam a húst helyettesíteni vegán húspótló ételekkel, de aztán hamar rájöttem, hogy ezzel nem kell foglalkozni. Majd továbbra is nyitott kérdés maradt a hasi zsír, illetve, hogy hogyan tudjuk a hasi zsírt csökkenteni. Eleinte ez nem sikerült, majd rájöttem arra, hogy ez nem olyan egyszerű. Nem az a szent grál, hogy növényi étrendre kell váltani, hanem az, hogy teljes értékű növényi táplálkozást kell folytatni. Lehetőség szerint minimalizálni kell a feldolgozott élelmiszereket, meg a feldolgozott cukrot, olajat, sót. Ez a kulcs, plusz az, hogy konzisztensen, folyamatosan edzeni kell. Minőségi táplálkozást kell folytatni. Azt láttam saját magamon és másokon is utána, hogy ezzel a kettővel tényleg működik.

A segítséget kérők többsége mindig azt mondja, hogy alapvetően ők főznek, és odafigyelnek az étel összetevőire. Viszont amikor belekérdezek, hogy ténylegesen mit esznek, mennyit, hogyan és hetente hányszor, akkor mindig kiderülnek apróságok, hogy még mit esznek mellé. Ezek a kis apróságok számítanak. Nagyon számít az étkezés. Tudom, hogy nehéz tartani, de ha jó eredményt akarunk elérni, akkor ezt tartani kell. A másik a sport. Kb. 70% a táplálkozás és 30% a sport, de azért ott van az a 30% sport. Heti 2-3 edzés elég tud lenni, ha nagyon intenzív és jó, de ha valaki tényleg klassz eredményt szeretne elérni, akkor érdemes többször elmenni. Kompenzálnunk kell azt a nem mozgást, amit a mai modern civilizáció hordoz magával. Mit csinál egy átlagember? Reggel felkel, elmegy dolgozni. Munkába is sokszor kocsival megy, ott is ül. A munkahelyén leül a számítógép elé, 8 órát ül, még ha néha fel is áll, alapjában véve ül. Utána hazamegy kocsival, maximum még elmegy edzésre. Megcsinálja azt az 1-1,5 órás edzést, hazamegy kocsival, otthon még egy kicsit tevékenykedik, majd leül a tv vagy a számítógép elé. Ez a mennyiségű mozgás iszonyúan kevés. Ha valaki hetente 1-1,5 órát elmegy edzeni háromszor, az egy ilyen életformában nagyon kevés. Be kell vezetni kardiót, az sem mindegy, hogy milyen típusút, mivel önmagában egy 40-45 perc futás nem feltétlenül a leghatékonyabb kardió edzés a hasi zsír eltüntetésére.

V: Mi az, amit eszel? Tudsz esetleg mintaétrenddel segíteni, ha valaki hozzád fordul?

B: Három makronutriens van: a fehérje, a szénhidrát és a zsír. Arra próbálok figyelni, hogy megfelelő kalóriamennyiséget vigyek be, és nem azt figyelem melyik makronutriensből hány grammot ettem. Ezt pedig mindig a célok határozzák meg. Ha valaki izmosodni szeretne, akkor egy magasabb kalóriamennyiséget kell bevinnie, ha valaki szálkásítani szeretne, akkor érdemes minimálisan kevesebbet, vagy a sporttal kompenzálni. Ha valaki nem akar sem fogyni, sem izmosodni, akkor csak szinten kell tartani a kalóriát. Fontos, hogy milyen az általános napi aktivitásunk, milyen az általános metabolikus rátánk, mennyit sportolunk. Utána jön az étkezés, hogy ez alapján mennyi kalóriát vigyünk be. Az elmúlt pár hónapban inkább izmot építek, tömegelek. Tavaly a könyvem miatt csináltam egy nyers vegán táplálkozást viszonylag hosszabb ideig, amivel elég sokat fogytam. Azóta újra tömegelek. Nem számolom a kalóriákat, de figyelek, hogy egyek megfelelően, lehetőség szerint mindig jól lakott legyek, soha ne legyen az, hogy éhes vagyok.

V: Tudsz mintát mondani?

B: A reggelim a nyári időszakban inkább több gyümölcs, vagy pedig zabkása, ami nálam favorit. Zabkása gyümölccsel. A mai reggelim viszont csak egy gyümölcsturmix volt. Én mindig nagyon intuitív módon készítem az ételeket. Egyrészt abból, ami otthon van, vagy, amit épp vásárolok. Vannak olyan tápanyagok, amikre mindig figyelek, hogy szerves részét képezzék az étrendemnek. Ilyenek például az Omega zsírsavak vagy az antioxidánsok. Ez nekem már rutinosan jön. Délelőtt nasinak vagy gyümölcs, vagy zöldség, majd ebédre valami gabona hüvelyessel és nyers salátával. Nem eszem hozzá kötelezően hüvelyeset, de jellemzően mindig valamilyen gabona (rizs, barna rizs, quinoa, köles, hajdina, ilyesmi), plusz még zöldség. Ezt viszont egy csomóféleképpen lehet kombinálni, vagy van, amikor csak tésztát eszem gombával. Én eszem gombát, van olyan vegán, aki nem eszik gombát. A vacsora általában ugyanaz, mint az ebéd.

V: Van olyan alapanyag, ami annyira egészséges, hogy mindig benne van a napodban?

B: Valamilyen Omega zsírsav, ez lehet hántolt kendermag, lehet lenmag, lehet chiamag. Mindig van benne szénhidrát és fehérje, amit nem kell kiemelni, mivel azzal, hogy eszem megfelelő mennyiségű kalóriát, azzal az jön magától. Arra próbálok figyelni, hogy mindig legyen antioxidáns benne, amit sokféleképpen lehet elfogyasztani, de nálam a favorit a szegfűszeg, a lila káposzta meg a fahéj. Ezek ár-érték arányban a legjobbak. Antioxidáns minden más gyümölcsben és zöldségben is megtalálható. Azzal, hogy zöldséget és gyümölcsöt eszünk, már eleve biztosítjuk, hogy magas antioxidáns tartalmú az étrendünk. Az is jobb a növényi táplálkozásban az állati eredetű táplálkozáshoz képest, hogy átlagosan 64-szer több benne az antioxidáns. 

V: Honnan jött a Fehérjemítosz című könyved ötlete?

B: Itt visszakanyarodnék egy korábbi kérdésre, hogy én honnan informálódtam? Amikor anno elkezdtem utánajárni, hogy milyen tudásanyagok vannak a neten, akkor rájöttem, hogy magyar nyelven nincs rendesen összeszedve ez. Nem, hogy a növényi táplálkozás, de még a sporttal kapcsolatos dolgok sem. Akkor eldöntöttem, hogy azokból a hibákból, amikből én tanultam, azokat leírom, illetve megpróbálom úgy összefoglalni a növényi táplálkozást és azon belül is a sporttáplálkozást, hogy másoknak segítsen ez az információ. Aki nem tud angolul, annak eleve nehéz utánajárni, aki pedig tud angolul, annak sem feltétlenül van ideje végignézni egy csomó videót, egy csomó szakmai cikket, hogy mi a jó és mi nem jó, így legalább össze van foglalva. Eleinte csak magamnak írogattam, hogy hátha még jó lesz valamire.

V: Hogyan gyűjtöttél információkat, mi alapján válogattál?

B: A tanulmányok egy része nem feltétlenül jó. A szakmai blogcikkek kapcsán nagyon sok tanulmányt olvasok át és használok fel, de én is belefutok néha olyan hibába, hogy valamit kijelentek egy tanulmány alapján, aztán kiderül, hogy benéztem, vagy rosszul dolgoztam fel. Ezért fontos, hogy jó alaposan körbe kell járni a témát. Vannak olyan orvosok, akik hitelesek, és ha ők is arra az adott tanulmányra hivatkoznak, akkor az vélhetően jó. A tanulmányoknak vannak ismérvei is, például, hogy milyen szakmai újságban jelennek meg, hányan készítették, van-e támogatója. Csomó ilyen kritérium van, ami alapján lehet sejteni, hogy az szakmailag megalapozott-e vagy sem.

V: Mi a felépítése a könyvnek?

B: A könyv elég összetett, főleg abból a szempontból, hogy kinek szól. Szól annak, aki vegyes táplálkozásról akar átváltani vegánra és meg akarja ismerni azt, hogy milyen lehetőségei vannak. Szól annak is, aki csak egy kicsit szeretne informálódni arról, hogy miért jó a növényi táplálkozás. Szól annak is, aki sportolni szeretne. A sportoláson belül szól annak is, aki le akar fogyni vagy izmosodni. A könyvnek van egy íve, az elején van egy bevezetés, mely információt ad arról, hogy mit jelent a növényi alapú táplálkozás, információt ad a makronutriensekről, tudományos háttérről. Utána átnyergelek a fehérje témára, majd a szénhidrátokra. Elmagyarázom, hogy a szénhidrát miért nem hizlal, hogy a fehérjéből miért nem kell az az orbitális nagy mennyiség, mint, amit sokan gondolnak. A vége felé pedig gyakorlati tippeket adok, azoknak, akik sportolni akarnak. Gyakorlati tippeket adok receptekkel azoknak is, akik hízni akarnak. A könyv alapvetően nem receptkönyv, ez nagyon fontos. Szerintem lényegesebb az edukáció és az információ átadás. Akik hozzám jönnek segítséget kérni, azoknak sem receptet adok, csak mintaétrendet, amely nem teljesen személyre szabott, hogy az emberek tanulják meg, hogy mit hogyan kell csinálni, és ne csak lusta módon a kezébe nyomott papírt kövesse, mert akkor nem fog változni semmi. Aki igazán akar változtatni és ehhez tanulni is hajlandó, azoknak tudok segíteni.

V: Te mit gondolsz erről a fehérjemizériáról?

B: Még az 1970-es években kiadott tanulmányok váltották ki azt a hamis koncepciót, hogy a fehérjék komplettálására figyelni kell. 1909-ben Karl Heinrich Ritthausen biokémikus írt egy elméletet (amit tanítványa, Thomas Burr Osborne fejezett be), amely szerint a vegetáriánus és a vegán étrend nem tartalmaz megfelelő mennyiségű esszenciális aminosavat, ezért szükség van a növényi alapú fehérjék kombinálására, hogy ugyanazt a “teljes” fehérjét kapjuk, amit egy állati hússal tudnánk bevinni. Egy másik, Yale Egyetemen végzett 1914-es tanulmány azt állította, hogy a növényi eredetű táplálékból bevitt fehérjék hiányosak. Azonban ezt rágcsálókon végezték, és egy későbbi kutatásban kiderült, miszerint az állati termékek az ember számára a legideálisabb fehérjeforrások, téves. 

A fehérje-kombináció 1954-ben vált igazán népszerűvé, amikor megjelent Adelle Davis könyve Let’s Eat Right to Keep Fit címmel. Majd 1971-ben tovább gyűrűzött a koncepció és további lökést kapott egy elterjedt könyv által: Diet for a Small Planet, Frances Lappé írása miatt. 1975-ben ez odáig fajult, hogy a Vouge és az American Journal of Nursing is felkapta a témát, ez pedig végérvényesen az emberek fejébe véste, hogy a növényi fehérjék nem képesek biztosítani a teljes aminosavprofilt. Sajnos az már kevésbe terjedt el, hogy Frances Lappé 10 évvel később ugyanezen könyv újabb kiadásában visszavonta ezt a gondolatát, és elnézést kért érte, mivel időközben igazolódott, hogy a komplettálás teljesen szükségtelen. Az elmélet igazi áttörése 2002-ben következett be, amikor Dr. John McDougall korrekciót adott ki az American Heart Association-nak egy 2001-es kiadványához, amely megkérdőjelezte a növényi fehérjék teljességét. McDougall kijelentette, hogy a növényi eredetű fehérjékről készített korábbi kutatások félrevezetők. Szerencsére az utóbbi pár évben egyre több orvos, kutató és táplálkozási szakértő áll ki amellett, hogy a növények bizonyítottan képesek az emberi szervezet számára a szükséges fehérjemennyiséget biztosítani.

Azóta hivatalosan az amerikai, a brit, és a kanadai dietetikusok szövetsége is kijelentette, hogy a megfelelően összeállított növényi étrenddel az összes tápanyagot be tudjuk vinni. Ők azért fogalmaznak ilyen óvatosan, hogy jól összeállított növényi étrendről beszélünk, mert az emberek hajlamosak nem kielégítően enni, például csak salátát enni egész nap, és ilyenkor, ha valaki nagyon drasztikus módot választ, akkor előfordulhat, hogy nem visz be megfelelő kalóriát és tápanyagot. Aki beviszi a megfelelő mennyiségű kalóriát, kb. 1500-2000-et, az nem tud fehérjehiányos lenni.

V: Vajon miért tartják sokan a szénhidrátot ellenségnek?

B: Ez óriási probléma. Az egyik oka lehet, hogy a szénhidrátot soha nem definiálják, hogy milyen szénhidrát. Szénhidrátból van jó szénhidrát és úgy nevezett rossz szénhidrát. A rossz szénhidrát alatt például a feldolgozott élelmiszereket értem: chipsek, kekszek, finomított lisztes pékáruk, egyéb édességek. A minőségi szénhidrátok pedig a gyümölcsök, gabonák, hüvelyesek, ezek így önmagában nem hizlalnak. A mainstream média amikor felkap egy-egy hírt, vagy információt, sokszor olyan tanulmányokra hivatkoznak, vagy olyan orvosokra, akik nem direkt, de fals információt közölnek. Tipikusan volt ilyen tanulmány, amire én is szoktam hivatkozni, hogy káros, amelyben kijelentik, hogy a szénhidrát káros és hizlal, míg a zsír az egészséges, csak az a tanulmány a szénhidrátokat nem különítette el. Olyan populációban végezték, ahol iszonyúan magas a feldolgozott élelmiszerek aránya, és ha egy ilyen tanulmányban nem választják szét a szénhidrátokat, az egy óriási probléma, mert így minden szénhidrátot a káros kategóriába tettek. 

V: Szedsz bármilyen táplálék kiegészítőt vagy vitamint?

B: Nem. Csak B12-t. Illetve időközönként növényi fehérjeport, főleg azért, mert megkérnek forgalmazók, hogy teszteljem a terméküket.

V: Mit gondolsz a szívbetegség és a vegánság kapcsolatáról?

B: Az egyik kedvenc orvosom dr. Caldwell Esselstyn, ő egy amerikai kardiológus. A kardiológus foglalkozik a szív működésével és betegségeivel. Valódi betegeken végzett tanulmányok alapján kijelenthető, hogy egy jól megtervezett növényi táplálkozás segíti a szív- és érrendszeri betegségek radikális csökkenését. A szervezetnek nincsen szüksége étrendi koleszterinre, nincsen szüksége transzzsírokra, nincsen szüksége feldolgozott élelmiszerekre. Ezek a káros poggyászok, amit a nem megfelelő étkezéssel viszünk be, egy idő után „eldugítják” az érrendszert. Amikor átváltunk teljes értékű növényi táplálkozásra, akkor ez szépen lassan elkezd kipucolódni.

V: Ezek szerint vissza lehet fordítani?

B: Egyértelműen igen! A sztori az 1960-as évekre vezethető vissza, amikor elterjedt, hogy a mediterrán országokban egészségesebbek az emberek, mint más országokban. Az adatok szerint Kréta szigetén volt a legalacsonyabb halálozási arány más mediterrán szigetekkel összehasonlítva. Az ott élő emberek fogyasztottak néha húst, kevés olívaolajat, de leginkább sok gyümölcsöt, zöldséget és teljesértékű gabonákat. A mediterrán diéta kifejezés ekkor terjedt el, és sajnos rosszul párosítva azzal, hogy elsődlegesen a friss olívaolaj került ezzel egyidőben első helyre. (Ezzel kapcsolatos tanulmányok itt és itt olvashatóak) Amit a későbbi kutatók alapul vettek ebből a korai tanulmányból az az olívaolaj volt, sajnos tévesen. Minden feldolgozott olaj káros. Azonban a friss leveles zöldek és gyümölcsök képesek valamelyest kompenzálni az olaj káros hatásait.

V: Hogyan viszel akkor be zsiradékot?

B: Szinte majdnem minden étel tartalmaz a természeténél fogva zsiradékot. Például egy sima zabpehely 100 grammjában 6,5 gramm zsír van. Ott vannak az esszenciális zsírok (az Omega-3 és az Omega-6 zsírsav), amikre szükségünk van. Ezek jelen vannak a lenmagban, hántolt kendermagban, chia magban, földi mogyoróban, dióban és még sorolhatnám. Ezekből napi szinten fogyasztok.

V: Van olyan étel, ami attól függetlenül, hogy növényi alapú, mégsem fogyasztod?

B: Igen. Kerülöm az olajakat. Például olíva olaj, kókuszolaj. Kerülöm a klasszikus vegán sajtokat, ami tömény kókuszzsír. Kerülöm a feldolgozott vegán ételeket, például chipsek, kekszek, stb. Nem mondom, hogy soha nem eszem ilyesmit, például utazásnál, ha más nincs és vészhelyzet van, akkor megveszem.

V: Hol lehet megvenni a könyvedet?

B: A weboldalamon keresztül, illetve a Libri bolthálózatában.

V: Milyenek a visszajelzések?

B: Szerencsére nagyon pozitívak, azt szokták írni, hogy egy jól összeszedett, jól strukturált könyv. Sok hasznos információ van benne. Több, mint 400 szakmai hivatkozásra épül.

V: Van olyan félreértés, amit esetleg tapasztalsz magad körül a növényi alapú táplálkozás és az egészség kapcsolatában?

B: Fontos, hogy ne csak szimplán növényi alapú táplálkozásra váltsunk. A váltás nem determinálja azt, hogy egészségesek leszünk. Van olyan tanulmány, ami tök jól bemutatja, hogy egy állati eredetű étrend hosszútávon szív- és érrendszeri kockázattal járhat, de az is, ha növényi étrenden nem az egészségeset választjuk. Vannak mítoszok is, például, hogy a szénhidrát hizlal, kevés a fehérje, örököltem a génjeimet és nem is jó a növényi alapú táplálkozás, stb. Érdemes utánajárni ezeknek a dolgoknak. Ne higgyünk el mindent, amit a sajtóban mondanak, vagy a barátainktól hallottunk. Javaslom, hogy aki kételkedik a növényi alapú táplálkozásban, az is adjon magának egy esélyt. Sokan vannak, akik elfogadják a növényi étrendet, de mégis van bennük egy gát, és nem váltanak, ki sem próbálják. Javaslom, hogy csak 4 hétig tegyünk egy kísérletet, és látható lesz milyen hatása van a szervezetünkre. Előfordul az elején, hogy valakinek kellemetlen tünete lesz, például puffadás. Ez azért alakulhat ki, mert előtte rostszegényen táplálkozott, és nem tudott kialakulni a megfelelő bélflóra. Sok ehhez hasonló egyéb hasznos információt írtam le a könyvben.

V: Hol tartasz előadást? Hol lehet veled találkozni?

B: Előadást saját szervezésben körülbelül 1-2 havonta tartok, vagy olyan helyen, ahova meghívnak előadni. Érdemes figyelni a Facebook és az Instagram oldalamat. Illetve feliratkozni a hírlevél listámra, így mindig naprész információhoz lehet jutni.

 

Fotók: Varga Balázs

Riporter: Horváth Edit

 

 

További interjúk itt olvashatóak:

Karalyos Gáborral, a Vegán Hegylakóval vegánságról, receptekről, kertről, hegyről.

Slezsák Csillával és Váry Krisztivel Ultrabalatonról, vegánságról, barátságról. Hogyan lesz egy magányos vegánból társasági lény? Hogyan készülnek fel egy akkora távra, amit még soha nem futottak le? Kinek dedikálják a futásukat?

Csir Kevinnel, arról, hogy mit is jelent vegánnak lenni? Merre halad a mozgalom? Hogyan válhatsz vegánná? Milyen hatással van az állattenyésztés a környezetre? Mi az összekötő kapocs a vegánság és a különböző emberi jogi mozgalmak között?

Hári Richárddal, a Vegan Tigris tulajdonosával a vegánság és a spiritualitás kapcsolatáról; a teljesértékű növényi táplálkozás testünkre gyakorolt hatásáról; a Vegan Tigris koncepciójáról és Indiáról.

Juhász Máriával és Paál Bélával, a Kis Padlizsán Vegán bistro tulajdonosaival: az interjúból többek között kiderül, hogy miért volt Marcsiék hűtője tele sárgarépával; hogyan lett Béla mérnökből szakács; hogy miért feküdt ki János bácsi a palánták mellé; és milyen speciális adalékot használnak a tökfőzelékbe.

Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével arról, hogy 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

A Földlakók (vegán) iskola alapítóival a tanulócsoport koncepciójáról, és a legfrissebb fejleményekről.

Fill Good csapatával Vetsey Nórival, Péntek Zolival és Vetsey Bálinttal: az interjúból többek között kiderül, hogy mit szólt a család, amikor Nóri gyerekként bejelentette, hogy vegetáriánus lesz; milyen együtt dolgozni családként; mi a sütöltöde koncepciója; mi a titka a habkönnyű pogácsáiknak; mennyire vannak hatással az Olaszországban töltött évek a kínálatra; miért szeretik a környékbeli nénik a kalácsukat és miért nem használták az idei Kerékpáros reggeli logot.

Varga István, Nyers Séffel: az interjúból többek között kiderül, hogy miért lett nyers vegán; hogyan lehet ezt Magyarországon kivitelezni; miért a Holdhoz köti a Nyers kihívást; melyik országban tart minden évben Nyers nyaralást; milyen tanfolyamokat szervez; meddig áll el az aszalt lenmag kenyér; miért kell a magvakat beáztatni fogyasztás előtt; miért fontos az enzimdús táplálkozás; mit jelent a menzareform és milyen gyermekotthont támogat Erdélyben.

Lincoln Telma énekesnővel: az interjúból többek között kiderül, hogy milyen értékrendet szeretne átadni kisfiának, Marcinak; hogyan oldotta meg az óvodai vegán étkezést; hogyan világosítja fel kisfia az óvodatársait arról, hogy mi is van a tányérjukon; mi a lényege a Földlakók Környezettudatos Suli Projektnek; miért váltott balettról éneklésre; milyen zenekarokban énekel; mekkora hatással van az életére Afrika és miért jó kisgyerekkel utazni.

Zabezsinszkij Annával, az első magyar vegán szabadulószoba tervezőjével: az interjúból kiderül, hogy mi is az a Dumbster Diving; hogyan segített Anna elindítani a vegán Túró Rudit; mi a koncepciója az általa tervezett és kivitelezett vegán szabaduló szobának; miben tudna segíteni, hogy Magyarországon is elindulhasson egy; milyen mini menhelye van; milyen főzőkurzusokat tart és milyen vegánsággal kapcsolatos pályázati lehetőségek vannak világszerte.

Sipos Nórával, a NoraSpiration megálmodójával beszélgetünk vegánságról, bloggerkedésről, evés zavarokról, és még megannyi másról...

Bergovecz Lászlóval, a Fészek Részek termékfilozófusával, arról, hogy mikor nem lett vegán, mi a művészet, a MAVEG-ről, milyen a viszonya a fához, hogyan lehet vegán bútorokat tervezni és még sok egyéb dologról.

Kiss Gáborral a Vegan Sushi megálmodójával, a sushi készítés rejtelmeiről, és vegán sushi trükkökről.

Fleck Gáborral, aki a Kőpörkölt bloggere, kutató szociológusból a RépaRetek szakácsa.

Paul Chelemen vegán motivátorral, veganságról, növényi alapú tiszta táplálkozásról sportolóként, miért nem vállal versenyre való felkészítést és a következő vegán generációról.

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Mák Martinnal, a Food Not Bombs egyik önkéntesével, arról, hogy mit is jelent a Food Not Bombs; mekkora ételpazarlás zajlik jelenleg a világban; és mire is van szüksége a mozgalomnak a zökkenőmentes működéshez

Bonifert Annával a vegán állatvédelemről. Az egyik legismertebb magyar, vegán állatvédő aktivista. Több állatvédelemről és vegánságról szóló könyv és cikk szerzője.

Egyed Brigittával a jóga és a vegánság kapcsolatáról. 

Sőtér Kittivel, a PlantmyilkyWay cukrász megálmodójával beszélgettünk az egészség és a vegánság kapcsolatáról; arról, hogy mi kell a tökéletes vegán macaronhoz; mivel lehet helyettesíteni a tojást a süteményekben; és megannyi egyéb édes dologról...

Antalóczy Györggyel, a Flow Specialty Coffee Bar & Bistro tulajdonosával tudatosságról, specialty kávékról, vegán ételekről és természetesen az étteremről.

Korpádi Péterrel vegán aktivizmusról. Mit csinál egy vegán aktivista? Mi az az Earthlings Experience? Mit jelent az Anonymous for the Voiceless? Mit csinálnak a SAVE aktivisták? Hogyan lehet csatlakozni? Hogyan lehet támogatni?

Szaluter Edittel, a Kertkonyha megálmodójával. Beszélgettünk a főzés szeretetéről, a Kertkonyha megszületéséről, vegán szaloncukor készítő tanfolyamról és még megannyi más dologról.

Váli Tamással vegán életmódról, növényi táplálkozásról, testépítésről, mítoszokról. Elegendő a fehérje? Mit eszik egy nap? Mennyit edz? Mit tanácsol az étrendünk összeállításánál? ...és még megannyi érdekes információ róla és a vegán testépítésről.

Nagy Mártonnal a Vegan Garden egyik alapítójával.

 

Ha szívesen olvasol angolul interjúkat nemzetközi influencer-ekkel, akkor itt megteheted.

 

Richard Watts-szal, a Vegan SideKick alkotójával. Szinte minden vegán találkozott már a munkásságával, a legtöbbször megosztott alkotó, de kevesen tudják ki áll a rajzok mögött.

Ullenkával arról, hogyan gyógyította meg a súlyosan ekcémás kislányát a nyers vegán étrenddel.

Marlena Rozenberggel a vitorlás életmódról vegánként. Hogyan szelték át a Csendes-óceánt, mi volt a legnagyobb élménye és hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra.

Mariia Goldschmidttel, a Tofu Family-ből, családról és fitt életmódról növényi alapokon.

Jo Fredericks-szel a vegánság és a művészet kapcsolatáról.

Seb Alex-szel, aki állatjogi aktivista, vegánságról, Anonymous of the Voiceless megmozdulásokról, és egyéb az állatokat támogató lehetőségekről.