Interjú Varga István, Nyers Séffel

A magyar nyers vegán világ egyik legismertebb alakja Varga István. Az elmúlt hónapokban két, általa szervezett workshop-on is részt vettem, a vele készült interjú a képes beszámoló után olvasható. 

Mindkét workshop az Anahita Jógaközpontban került megtartásra. 

Az első a nyers vegán tejek és sajtok köré volt felépítve, azok kreatív felhasználását is bemutatva. Készítettünk kesu kakaót, datolyás máktejet, mandulatejet, füstölt sajtkrémes cukkini spagettit, bazsalikomos pestót, érlelt, rózsaborsos mandula sajtot, mákos gubát és vörösáfonyás sajttortát.

A második workshop menüje pedig a következő volt: tormás céklakrém, szivárvány zöldség spagetti , aszaltparadicsomos zödségragu, töltött káposzta, tejföl, illatos lenmagkenyér csírákkal, tejberizs aszaltgyümölcsökkel és nagyoncsokitorta. 

A főtt ételeken szocializált embereknek a nyers vegán ételkészítés elsőre egy különleges tudománynak tűnhet, pedig ha az alapokkal valaki tisztában van, akkor szinte percek alatt készíthet ízletes, laktató és egészséges ételeket. Számomra fontos tanulság volt, hogy kevésbé erősen kell fűszerezni őket, mivel nem fő ki az íze az ételeknek, ezáltal egy igazi ízrobbanást okozva a szájban. 

Sokszor hangzik el érvként a vegánság ellen, hogy drágák az alapanyagok, például a növényi tejeknek jóval magasabb az áruk, mint a tehéntejnek. Miközben ezek elkészítése otthon is nagyon könnyen megoldható, akár különböző magtejkészítő gépek nélkül is. Egy turmixgép és egy szűrőzsák (ami lehet akár egy nejlonharisnya is) és készülhet is pár perc alatt a kesúdió, kókusz, mák, stb. tej. Ízesíteni pedig lehet datolyával és vaníliával. Ami pedig visszamarad, abból lehet krémsajtot készíteni. 

Miért lettél vegán? Mit jelent számodra a vegánság?

VI: Magam miatt lettem vegán, önző módon. Látom, sokan mondják, hogy az állatok jogai, a bolygó meg ilyenek miatt. A vegánság számomra elsősorban egy táplálkozási formát jelentett, de minél jobban megismertem, annál jobban láttam, hogy ez sokkal több mindenről szól, többek között a bolygó más élőlényeinek az élet területeiről és jogairól, illetve gondolkozásmód. Igazából számomra nem is biztos, hogy gondolkozásmódot jelent, hanem érzelmi módot. Az ember ezt (legalábbis magamból kiindulva) a szívében érzi. Nálam ez nem annyira tudatos folyamat, inkább egy érzelmi. Egyszer csak éreztem a szívemben, hogy nem kell többet olyat ennem, aminek szíve van és vérzik.

VO: Mikor jött el ez a fordulat? Van-e valami, ami kiváltotta?

VI: Én nem vegánnak nevezem magam. Az én életfilozófiámat és táplálkozási formámat növényi táplálkozásnak mondanám, viszont nagyon sok mindennel nem tudok azonosulni, amit a vegánság nevében tesznek egyesek. Én inkább tartom magam hippinek meg művésznek, mint harcosnak. Nem hiszem, hogy az állatokért harcolnunk kellene, inkább példát „kellene” mutatni egy minőségi, magasabb szintű életvitellel. Én azt látom, hogy a vegánság már összemosódott azzal, hogy elítélünk egyeseket, embercsoportokat, azért, mert valamit tesznek, vagy nem tesznek, vagy esznek, vagy nem esznek. Ezzel én nem azonosulok.  

VO: Akkor a harcos része az nem a te utad?

VI: Bennem is szoktak harcos dolgok lenni, de én azt mindig megvizsgálom magamban, hogy miért akarok én bármi ellen úgymond harcolni. Én abban hiszek, hogy dolgok mellé állunk, nem pedig ellene vagyunk dolgoknak. Én nem a vágóhidak ellen vagyok, hanem az emberi hülyeség ellen, ha már nagyon „ellen kell” állni valaminek. Szerintem az emberi hülyeség, hogy hatalmas logisztikát építünk ki azért, hogy állatokat gyári szinten lemészároljunk, holott ha ezt minden egyes embernek magának kéne megtennie, az emberek (én biztos vagyok benne) 99%-a ezt nem tenné meg (például egy bocinak átvágja a torkát, hogy megegye a felsálját).

VO: Mi változott az életedben?

VI: Minden. Mind fizikailag, mind érzelmileg, mind gondolatilag úgymond kicserélődtem. Életem egyik legjobb döntése. Történt velem egy katarzis az ezredfordulón és az felhozott bennem kérdéseket, és én akkor megfogadtam, hogy ezekre a kérdésekre megkeresem a választ. Ezek a kérdések az élet úgymond alapvető kérdései voltak: Ki vagyok? Honnan jövök? Mi az élet értelme? Miközben kutakodtam, találkoztam sok olyan könyvvel és hiteles személlyel, akik már növényi alapon táplálkoztak és úgy döntöttem, hogy én ezt kipróbálom és ez nekem bevált. Egyszer csak volt egy pillanat, amikor a szívemben éreztem, hogy nem kell többet ragadozónak lennem.  

VO: Említetted, hogy voltak olyan emberek / könyvek, akik / amik inspiráltak. Tudsz példát mondani?

VI: Két nagyon fontos könyvet tudnék megemlíteni, az egyik A Sport és jóga, ez egy régebbi könyv, amit nagyon gyorsan kiolvastam és nagyon mélyre ment nálam a téma. A másik pedig Edmond Bordeaux Székely könyvei, aki a nyers táplálkozásról kapcsolatos dolgokról értekezett, szintén megfogott és mély hatással volt rám. De igazából minden történés és kapcsolódás hozzáadhat Az életünkhöz megfelelő hozzáállással! Én legalábbis ezt most így látom.

VO: Miért lettél nyers táplálkozású?

VI: Ez a táplálkozáson belül egy úgymond evolúció, egy „darwini” fordulat. Éreztem, ahogy haladt / halad előre az életem, úgy a táplálkozásomon is változtatok. Az én nézőpontomból a táplálkozás egy eszköz, és nem pedig életcél.  AZ életcélhoz érdemes igazítani a táplálkozást szerintem!

VO: Milyen arányban eszel nyerset?

VI: Amikor van a Nyers kihívás, ami minden évszakban egy holdhónapot ad, akkor 100%. Amikor nincs Nyers kihívás, akkor pedig ez évszaktól, fizikai aktivitásomtól, meg egyéb tényezőktől függ. Figyelem a testem jelzéseit, illetve a lehetőségeimet. Általában fele – kétharmad között szokott lenni.

VO: Mit jelent pontosan a Nyers kihívás?

VI: Több, mint négy éve csináltam először, hogy kipróbáltam milyen lenne az, amikor 100%-ban nyersen táplálkozom.  Elsőnek méregtelenítésképpen. Abban az időben a Nyers Étel Akadémián alkottam és láttam sokszor, hogy az embereknek milyen sokat segít, amikor 100%-ban nyersen táplálkoznak. Akár gyógyulásokban, akár fogyásban is. Én nem akartam fogyni, nem akartam gyógyulni, egyszerűen kíváncsi voltam, illetve méregteleníteni akartam. Akkor is már nagyrészt nyersen ettem, mivel nap, mint nap ilyen ételeket alkottam, de kíváncsi voltam, hogy milyen az, amikor teljesen. Úgy döntöttem, hogy egy teliholdtól teliholdig fog ez tartani és nekem nagyon bevált. Több ismerősöm is kérdezte, hogy mit csinálok, mert még ez is látványos változásokat hozott. Meséltem róla és többen mondták, hogy ezt ők is csinálni szeretnék. Úgy gondoltam mi van akkor, ha ezt nem csak ők, hanem az ország vagy a világ bármilyen pontján más is szívesen kipróbálhatja. Létrehoztam a Nyers Kihívás Facebook oldalt, és a többi már úgymond történelem. Kihirdettem az első Nyers kihívást.

VO: Miért a Holdhoz kötöd?

VI: Én azt tapasztalom, hogy rám nagy hatással van a Hold. Mind fizikailag, mind érzelmileg. Ugyanakkor nem csak rám, hanem a környezetemben más embereken is látom. Illetve a Földön is, az óceánokra hatalmas hatással van, gondoljunk csak az árapály és dagályra. Mivel testünk nagy része is víz, biztos vagyok benne (és azt tapasztalom), hogy hatással van ez a Hold „mozgás”. Már volt sok tapasztalatom, amikor méregtelenítettem (nem 100% nyersen), hogy jó így időzíteni. Én ilyenkor a belső munkát is hozzáteszem, meg ajánlom is. Ez nem csak táplálkozással ideális, hanem az ember foglalkozik a belső dolgaival, és itt most nem a fizikai szerveire gondolok elsősorban.

VI: Mi alapján állítod össze az étrendedet?

VI: Elsősorban idényjelleggel. Mit lehet kapni a piacon. Törekszem rá, hogy termelőktől vásároljak, amikor csak tudok. Illetve lokálisan, tehát minél közelebbről érkezzen. Természetesen ez a nyers táplálkozásnál 100%-ban kivitelezhetetlen. Többek között azért, mert rendszeresen használunk egzotikusabb dolgokat is, gondolok itt például a kesudióra. Nyers táplálkozásnak a lényege elsősorban, hogy több enzimet vigyünk be a táplálkozás során és én mindig ezt az elvet tartom szem előtt. Évszak alapján, fizikai aktivitás alapján és a testem jelzései alapján döntök. Figyelem a testem jelzéseit, mi az, amit a testem akar vagy „kíván”. Érdemes különbséget tenni, hogy tényleg a testem szeretné vagy a társadalmilag belénk ültetett „normák vagy normális dolgok”, esetleg valami parazita.  Ha csokit kíván valaki, akkor érdemes ránézni, hogy vajon mi az, az édes íz az életemben, ami hiányzik. Általában az édesség a szeretetet jelzi, hogy nem kapunk olyan mennyiségű vagy minőségű szeretetet, mint ami minket táplálna, és ezért próbáljuk valahogy kompenzálni.

VO: Mi számodra a legjobb hozadéka a növényi étrendnek?

VI: A tudatosság, hogy mélyebbre tudtam és tudok kerülni a saját dolgaimban. Egyszerre tudok mélyebbre és magasabbra menni. Úgy gondolom, hogy ez az önmegvalósításnak az egyik különlegessége, hogy igazából próbálunk irányokat meghatározni, pedig ez nagyon szubjektív. Amikor az hisszük, hogy mélyre megyünk, akkor lehet, pont a magasságra készülünk fel. Kicsit olyan, mint az albatrosz, hogy mindenkire vonatkozik ezen a bolygón a gravitáció, ugyanazok a törvények vonatkoznak, de a szabályok nem. Rá is vonatkozik a gravitáció, de mivel ismer bizonyos természeti törvényeket és megvan hozzá az eszköztára, például a szárnya, hogy hatalmas sebességgel elkezd zuhanni, hogy utána a megfelelő légáramlatokkal még magasabbra tudjon felszállni, mint ahol előtte volt. Olyan agyam lett, ami igazából nem az agyam, hanem az agyam kapcsolódik valamihez. Megváltozott a belső világom, és ez által, a külső is. Átírtam a mandalámat. Van egy elméletem, ami szerint mindannyian saját mandalánk középpontja vagyunk, ezáltal belőlünk indul ki minden. Ha ezt elkezdjük átrajzolni, átszínezni, akkor ez megjelenik. Amikor összeér a saját mandalánk más személyes mandalájával, tudja színesíteni és szépíteni a környezetünket. Persze vannak olyan személyek, akik olyan formákat, olyan színeket tesznek a mandalánkba, amit nem biztos, hogy mi szeretnénk, vagy nekünk tetszik. Ilyenkor fontos lehet a kommunikációs készség. Szerintem ez is az ahimsza, a nem ártás, a vegánság része. A vegánság több, mint táplálkozás, és több annál, hogy nem veszünk bőrből cipőt, meg nem használunk olyan kozmetikumokat, amit tesztelnek állatokon. Ez a legelső lépés, ez belül indul el, ezek belső dolgok. Nekem erről most ez a meglátásom.

VO: Hogyan indult a szakács karriered és hogyan változott a vegánság miatt?

VI: Már másfél évesen a konyhában sertepertéltem, és nem indult jól, mert leforráztam magam és valahol úgy érzem ez megpecsételte nemcsak a bőrömet, aminek a mai napig nyoma van, hanem a sorsomat is. Gyerekkorom óta imádtam a konyháknak a hangulatát, az ételeket és legfőképpen az alkotást, hogy az alapanyagokból lehet valamit létrehozni, varázsolni. Ahogy telt – múlt az idő, ebben egyre jobban elmélyedtem, annyira, hogy általános iskola után választani kellett, hogy milyen irányba menjen az életem, és én úgy döntöttem, hogy ez legyen a konyhák világa. Ott otthonosan éreztem magam. Amikor szakácsnak tanultam, nagyon sok fajta konyhán szereztem gyakorlatot, sok mindenkitől tanultam, de akkor már láttam, hogy két fő ételkészítési irányzat van. Az egyik a gyárias, a volumentermelés, minél többet, minél olcsóbban. Illetve van az általam értelmezett minőségi ételkészítés, az alkotás, ami szeretettel készül. Nem arra megy rá, hogy minél többet, minél gyorsabban, minél olcsóbban, hanem minél finomabbat, különlegesebbet, szeretetteljesebbet alkossunk. Én már fiatalkoromban ebbe az irányba kezdtem el orientálódni.

Vegánná válás után nem sikerült a szakmában elhelyezkednem, így sok másban is kipróbáltam magam, de később volt szerencsém a debreceni Govinda étteremben az indiai konyhával is megismerkedni elég mélyrehatóan. Nagyon sok olyan elvet tanultam meg, pl. tisztasági (nem csak fizikai, hanem érzelmi és gondolati szinten), amit utána tovább tudtam alkalmazni az ételkészítés során. Olyan elveket tanultam meg, hogy elsősorban Istennek felajánlás az ételkészítés és másodlagos csak az, hogy embereket is megetessünk ebből, ezáltal nagyon különleges energiája lesz az ételnek. Odaadással, odafigyeléssel készült. Egy idő után viszont nem kötött le ez a típusú ételkészítés, mert nem csak vegán volt, hanem laktó-vegetáriánus (tejtermékeket is használnak), illetve hosszú távon számomra nehézkes az az étel. Az utamon kísért egy darabig, de úgy éreztem, hogy tovább kell lépni.

Voltak ekkor már próbálkozásaim a nyers táplálkozással, de akkor még elég szegényes tudással rendelkeztem, illetve Magyarországon is eléggé gyerekcipőben járt az egész dolog. Gépeim sem voltak. Volt egy régi turmixgép, ami a mai olcsóbb turmixgépek szintjét sem érte el, így azzal inkább kínlódás volt, mint művészet bármit is csinálni.

A nyersezés ettől függetlenül fókuszban volt nálam, és a Sütő Mónikával is megismerkedtem, aki sok nyers finomsággal látott el minket. Később Facebookon megosztotta, hogy egy budapesti nyers hely szakácsot keres és én jelentkeztem. Lénárt Gitta felhívott és behívtak személyes beszélgetésre és ott ragadtam a Nyers Étel Akadémián. Ott alkottam. Sajnos a hely már megszűnt, de akkor Magyarország legnagyobb nyers ételes helye volt. Majdnem egész országos házhozszállítással, céges szintű képzésekkel. Volt szerencsém több vidéki éttermet is betanítani mint például a pécsi Natur Ételbárt és a győri Élelem Éttermet.

VO: Hogy jutottál el arra, hogy te lettél a Nyers Séf?

VI: Hatalmas gyakorlatom lett ebben, hiszen több tonna nyers étel készítésében vettem részt, illetve menedzseltem. Az Akadémián volt szerencsém nem csak az ételkészítésben, hanem a cég szintű vezetésben is részt venni, fejlesztésekben, ételek kikísérletezésében. Mindemellett a pécsi és győri nyers étterem betanításában részt vettem. Úgy gondolom szakmailag eléggé sok mindent letettem az asztalra. Később a szegedi étteremben is tanítottam be, illetve egy szegedi Levendula fagyizót is betanítottam most ősszel, hogy télen tudjanak fagyi helyett nyers desszerteket adni. A debreceni Kis Padlizsán vegán étteremmel is együttműködtem, például a megnyitójukon egy gourmet élményvacsorát is prezentálhattam.

Amikor még az akadémián voltam konyhafőnök, de már elindult a Nyers Nyaralás. Elkezdtem én is programokat szervezni és választanom kellett, hogy maradok az akadémián és kötöttebb kereteken belül egy korlátozott lehetőséggel vagy pedig a korlátlanságot választom, és én ezt választottam a nehézségek ellenére is.  Miután felmondtam az akadémián, teljesen beleálltam a Nyers Séf projectbe. Jöttek az élményvacsorák, kóstoló vacsorák, workshop-ok, nyers ételes hétvégék.

VO: Miről szólnak a Nyers Nyaralások?

VI: Alcíme: A határokon túl. Nem véletlenül, ugyanis külföldre megyünk, a görög tenger partjára, az Olympus lábához. De nem csak fizikailag lépjük át a határokat, hanem érzelmileg és gondolatilag is. Arról szól, hogy elmegyünk, és együtt pihenünk, töltődünk, táplálódunk és tanulunk. Többek között a nyers ételek készítését, azokról beszélgetünk, hogy készül, milyen elvek vannak. Együtt vásárolunk be a görög árusoktól a piacon és közösen elkészítjük. Mindemellett vannak egyéb programok is, például ki szoktunk hajózni Skiatos és Skopelos szigetére, szinte mindig látunk delfineket is, ami szerintem egy különleges élmény. Számomra az egyik legkülönlegesebb élőlény. Nagyon tetszik, ahogy ők együtt tudnak működni, csapatban tudnak gondolkodni.

Néhány éve a társszervező Anitával mentünk volna nyaralni, csak nem találtunk olyan nyaralást, amin szívesen részt vettünk volna, ezért kitaláltuk, hogy mi lenne, ha a már létező nyers hétvégéket turbóznánk fel nyaralássá. Ezen felül pedig szerettük volna, ha nyaralás közben sem csak magában gyümölcsöt és zöldséget kellene ennünk.  Ezért életre hívtuk A Nyers nyaralást!
Imádom Az Életet és a közösségi élményeket, bulikat is!

VO: Miért éppen Görögországban?

VI: Egyrészt, mert nagyon szép, másrészt már jól ismertem, hiszen többször voltam. Jó minőségű alapanyagok kaphatók, illetve ár – érték arányban, Európában úgy gondolom most ez a legjobb hely.

VO: Milyen tematikájú nyers vegán tanfolyamaid vannak mostanában?

VI: A nyers étkezéssel kapcsolatban mindent érintünk, például nyers vegán sajt és tej. Alaprecepteket is tanítok, mindent, amire igény van. Magánszemélyeket is tanítok privátban, illetve csoportosan. Ezen felül céges szinten is oktatok. Ha megkeresnek egy helyről  akkor megtanítom a személyzetet az adott ételek elkészítésére.  Gourmet tanfolyamot inkább privát szinten tartok, mert nem sok mindenkit érdekel. Van arra lehetőség, hogy házhoz megyek, vagy el lehet hozzám is jönni. (Magtejek és sajtok nyersvegán módra és élményvacsora az Alpokban, beszélgetés a Campus Rádióban)

VO: Mi a célod a Nyers Séf YouTube csatornáddal?

VI: A YouTube egy hatalmas hozzájárulás az életemhez és az internet maga is. Ez olyan, mint a szike, amivel lehet életet kioltani és életet is menteni, az embertől függ, mire használja, illetve mire tudja használni. Van olyan ismerősöm, aki fürdés közben beül a kádba és előadásokat hallgat, és ő így tud fejlődni. Én is valamikor alkotás közben vagy meditációs zenéket hallgatok, vagy pedig inspirálódom. Olyan személyeket szoktam nézni, akikkel tudok azonosulni, vagy az az irány amerre ők is haladnak, akkor tőlük inspirálódni.

Ha valakinek nincs lehetősége anyagi ok miatt vagy a távolság vagy bármi egyéb miatt, hogy eljöjjön egy nyers ételes hétvégére vagy egy tanfolyamra, akkor lehetőséget biztosítok neki, hogy ott a videó csatornán keresztül tudjon tanulni, edukálódni. Esetleg inspirálódni, mivel látható, hogy sok beszélgetés van fent. Nem véletlenül, mivel szerintem nem feltétlenül a receptek a legfontosabbak, sokkal fontosabb az, hogy ki milyen érzelmi és tudati állapotban van. Ezt ugyan magunkban teremtjük meg, de a környezetünk is hat ránk. Ha olyan személyekkel barátkozunk, töltünk időt, akik inspirálnak minket, hozzájárulnak az életünkhöz, nem pedig úgymond lehúznak, akkor az tud minket emelni. Az élet nagyon kegyes hozzám, illetve én is úgy alakítottam az életemet, hogy a minőségi kapcsolódások első helyre kerüljenek. Számomra ezek nagyon fontos dolgok. Sokkal fontosabb, mint a minőségi táplálkozás. A táplálás az én nézőpontomban ott kezdődik, hogy milyen személyekkel vesszük magunkat körül. Kiket engedünk bele a mandalánkba, hogy beszínezzék és belerajzoljanak ábrákat, formákat. Nem véleményre van az emberiségnek „szüksége”, hanem példamutatásra. Nem a véleményünk fogja előrevinni a dolgokat, hanem a példamutatásunk, a helytállásunk.

VO: Ha étterembe mész mit eszel?

VI: Attól függ, milyen étterembe megyek. Nagyon szívesen járok étterembe. Ha például nyers kihívás van, akkor értelemszerűen csak nyers ételes étterembe megyek, Pesten például a Veggie vagy a Slow Foodiez, akiket szívesen látogatok. Ha nincs nyers kihívás, akkor értelemszerűen próbálok keresni olyat, amelyik konkrét vegán étterem, mint például a Napfényes, vagy Debrecenben a Kis Padlizsán. Vidéken még elég gyér a kínálat, ezért ha be kell mennem étterembe, akkor keresek olyat, ahol valószínűleg találok valamit, ami a kedvemnek való. De nagyon kiemelném a legmenőbb magyarországi vegán éttermet!  A Veganeeta Home méltán lett népszerű pillanatok alatt, szívből ajánlom mindenkinek! Ancsi és csapata nap mint nap a szívét teszi az Ételekbe és a vendéglátást tényleg magas színvonalon reprezentálják! Öröm hozzájuk betérni, azt hiszem a magyarországi vegán templom méltó kifejezés az étteremre.

Én jobban szeretem, azt, amit én készítek, vagy ha bensőséges kapcsolatban vagyok egy emberrel vagy emberekkel, és olyanok készítenek valamit. Ilyen lehet például egy tanítványom vagy van egy férfi női kapcsolódás. Ha valaki ilyen készít nekem ételt, azt szívesebben megeszem, mint amit egy Michellin csillagos étteremben adnak. Más, ha valaki munkaszerűen főz. Volt olyan, hogy valaki két nap egymás után volt nálam rendezvényen, ahol ugyanaz volt a menü, és mégis a workshop-on készült ételek sokkal finomabbak, mert mindenki koncentrál, odafigyel, hogy mi van a turmixgépben. Ahova a figyelem megy, odamegy az energia.

VO: Milyen egy átlagos napod menüje?

VI: Délig frutéria hangulatban vagyok, bár előfordul hogy szoktam magot is tenni a turmixba. Délig elsősorban iszok, de ha nem tudok épp turmixolni, akkor elsősorban gyümölcsöt eszek. Sokszor van, hogy csak szűrtvizet iszom. Ha nyers kihívás van, akkor értelemszerűen mind az ebéd, mind a vacsora nyers. Általában egy – két napra előre megcsinálom az ételt. Ezeket akár kombinálom is, mindig van krékerem, kenyerem, és arra relatíve gyorsan lehet valami kencét vagy salátát csinálni, amit összekeverek valamilyen szósszal, ami lehet vegán sajtszósz is inaktív sörélesztőpehellyel, vagy lehet aszalt paradicsomos szósz. Csírákkal megszórom. Nyers kihívásnál nem az a lényeg, hogy minden étkezésem történjen meg, hanem amikor a testem jelzi, hogy éhes, akkor adok neki enni. Ha épp nem tudok valamit készíteni, akkor veszek valamilyen gyümölcsöt vagy zöldséget, bár nyers kihívásnál mindig készülök, és előre gondolkodom napokra. Szoktam levest is csinálni, töltött paprikát. Mikor mi a szezon. Kétségtelen, hogy télen nehezebb, de nyáron pedig van, hogy nem is csinálok ételt, csak gyümölcsnapozok, vagy csak paradicsomot egy kis sóval, krékerrel, oliva olajjal.

VO: Az aszalt lenmag kenyered meddig áll el?

VI: Hűtőben két - három hét. Attól is függ, mennyire van kiaszalva, mert minél jobban ki van vonva belőle a víz, annál tovább áll el.

VO: Ha főtt ételt eszel, akkor mit szeretsz enni?

VI: Én a nagyon egyszerű recepteket szeretem. Van olyan, hogy kifőzök egy durum tésztát és rámegy egy nyers szósz. Szívesen készítek ilyen fúziós ételeket. Illetve egyszerűbb, akár indiai jellegű kókusztejes sabjis ételt, rizzsel vagy rizstésztával. Előnyben részesítem a gluténmentes dolgokat. Szeretem a hagyományos ételek vegán verzióját is, de például töltött káposztát csak nyersen. Nincs semmi baj a főtt ételekkel sem, csak lehetőleg minél több enzimet vigyünk be.

VO: Mit jelent az enzimdús táplálkozás?

VI: Ez biztosítja azt a könnyed érzést, ami a mai világban elengedhetetlen. Könnyebb lesz az emésztés, ezáltal egy könnyedebb életvitelt tud az ember fenntartani. Energikusabb lesz, a gyors sávon tud maradni. Tudni kell leállni és pihenni is, de amikor nyomni kell a pedált, akkor nyomni kell keményen.

Ha a szervezet a saját enzim potenciálját használja, ami eredetileg anyagcserére lett kitalálva, tehát az állandóan megújuló testünket építené újjá, hanem az ételeket kell megemésztenie, akkor ez nem annyira előnyös. Aki főleg nyersen táplálkozik, az esetek többségében látható. Ha ezt megfelelő módon teszi, energikusabbak a nagy átlagnál, életvidámabbak, proaktívak, pozitívak, hozzáadnak a társadalomhoz és nem pedig, mint egy áldozat állandóan követelik magukra a figyelmet. Pontosan azért, mert van bennük élet az élő ételek által.

VO: Lehet sportolni nyers étkezés mellett?

VI: Sőt, kötelező. Nem lehet kibírni, hogy az ember ne sportoljon, annyi energiája lesz, hogy pluszban kell egyéb dolgokat csinálni. Azért azt leszögezném, hogy ez nem a kőfejtők és a bálnavadászok étkezése. A nyers táplálkozást én elsősorban a modern kor emberének ajánlanám, aki mind gondolkozásilag és mind érzelmileg már ott tart, hogy érti azt, hogy ha ő nem változik, akkor a világ el fog mellette menni.

VO: Miért kell beáztatni a sok nyers étel alapját képező magvakat?

VI: A mag feladata ezen a bolygón, hogy az adott növényt örökítse tovább. Ez a természetben úgy lett megalkotva, hogy nem mindig azonnal történik meg. Van, hogy akár évek múlva kezd beindulni az élet, mivel vár pár kritériumra, hogy az élet beindulhasson. Pár ezek közül a megfelelő hőmérséklet, nedvesség és fényviszony. Ha ez megvan, akkor beindul az élet, beindul a csírázás és megváltozik a mag beltartalmi értéke. Odáig tartósítva volt benne ez a csírázási képesség, egyesek ezt enzimgátlónak nevezik és amint beindul ez a folyamat, enzimdússá fog válni a mag. Gondolok itt például a dióra. Ki lehet próbálni otthon, hogy a diót felhasználás előtt beáztatja legalább egy napra, legalább 3-5-ször érdemes leönteni róla a vizet és újat engedni rá. Látni fogja, hogy egy barna lé fog róla lemenni, ez többek között a csersav. Ezután eltűnhet az a tünet, hogy a sok beigli után kisebesedik az ember szája, illetve van, akinek a hasa is megfájdul a diótól, ami akár lehet a csersav tartalom miatt is.

VO: Milyen banánt érdemes használni?

VI: Azt érdemes használni (értelemszerűen én mindenből a biót ajánlom) amin már megjelentek a barna pöttyök, tehát éretté vált, amikor a banánban a keményítő cukorrá alakul. Tapasztalatom szerint a szervezet ezt jobban meg tudja emészteni, illetve jobban hasznára tud válni. Például edzés utáni turmixba én előszeretettel teszek, hogy a szénhidrát raktáraimat feltöltse. Ha nem tudunk lokális gyümölcsöt venni, akkor legalább próbáljunk meg fair tradest. (Vegán banános csokiturmix a'la Gábor videó.)

VO: Nem terheli meg a szervezetet, ha sok olajos magvat eszünk?

VI: Testtípustól és egyéni érzékenységtől függhet. Van rá lehetőség, hogy valakinek megterheli a szervezetét, nekik azt tudom tanácsolni, ne egyenek sokat, találják meg azt az arányt, ami nekik ideális. Ha valaki allergiás rá, akkor ne is egyen. Ha valaki nyersen akar táplálkozni és olyan fizikai munkát végez, hogy szüksége van az extra kalóriára, akkor vigyen be annyit, amennyi jól esik. Az áztatás (aktiválás) megváltoztatja a tulajdonságait, érdemes lehet enyhe allergiásként is kipróbálni.

VO: Miért jó, ha teszünk kakaóvajat a nyers tortába?

VI: Növényi zsiradékot azért használunk a nyers tortákhoz, hogy ha szeretnénk a cukrászdai desszertek formáját, állagát elérni. Ha például kakaóvajat vagy kókusz olajat keverünk az édességbe, akkor hűtés hatására az meg fog szilárdulni és szeletelhetővé válik. Ha valaki idegenkedik a növényi zsiradékoktól, akkor ne tortát csináljon, hanem például pohárdesszertet.

VO: Mit egyen télen az, aki a mi éghajlatunkon akar nyersen étkezni?

VI: Ha valaki azt érzi, hogy neki télen nem megy a nyers, akkor ne csinálja. Igaz ez minden olyan dologra, ami extra nehéz az illetőnek és nem jön természetesen. Törekedjen arra, hogy könnyed legyen. Nem könnyű, hanem könnyed. Onnan tudjuk, hogy a komfortzónánk környékén mozgunk, hogy nem is nagyon erőltetett az a dolog, de nem is nagyon könnyű.

V: Mit jelent számodra, hogy a Csak a Mentes szakmai partnere lettél?

VI: Csodálatos lehetőség hogy még több érdeklődőt érjek el a gluténmentes, nyers vegán táplálkozással! Egyre többen nyitnak a tudatos és mentes táplálkozás felé, ezért már nagyon időszerű volt egy ilyen kezdeményezés. Ez egy kölcsönösen gyümölcsöző együttműködés a Csak a Mentes csapatával.

V: Mit jelent a menzareform a gyakorlatban, amit a Debreceni Egyetemen valósítottál meg?

VI: Nagyon izgalmas időszak áll mögöttünk, büszkén jelenthetjük ki hogy Magyarországon a Debreceni Egyetem két menzáján bevezették a gluténmentes alapanyagokból készült nyers vegán ételeket! (Gluténmentes nyers vegán ételek a Debreceni Egyetem menzáin híradó menzareform Nyers Séf főzésnélkül)

V: Milyen új kihívásokat élsz meg mostanában az életedben?

VI: Egyre több és igényesebb gourmet élményvacsorára van igény, ezeket próbálom kielégíteni! Illetve a nemzetközi gasztroturnék is nagyon izgalmasak. Jártam már Erdélyben, Felvidéken és Ausztriában is ebben a témában. Ilyenkor tanfolyamokat és vacsorákat tartok az érdeklődőknek. Szívesen elmegyek bárhova ahová hívnak, legyen az belföld vagy külföld! Így jövőre már az Adrián is lesz Nyers Nyaralás egy csodálatos luxus katamaránon fogunk eltölteni egy csodás hetet delfinekkel a lakatlan szigetek között hajózva és a csillagos ég alatt ringatózva.

De talán mindennél a legfontosabb ügy amit 200%-ban képviselek az az Erdélyi Menzareform!
Épp Székelyudvarhelyen tartottam tanfolyamot harminc érdeklődőnek, miután megkeresett a Szent Ferenc Egyesület vezetője, hogy szeretnék az óvodájuk és iskolájuk menüjébe beépíteni a gluténmentes vegán/nyersvegán ételeket! Azonnal és nagy örömmel igent mondtam, majd egyből felajánlottam egy jótékonysági nyersvegán élményvacsora lebonyolítását!  Másnap meg is látogattam az intézményt! Nagyon megható volt látni azt az örömöt, elfogadást és élni akarást amit a gyerekek részéről tapasztaltam! Egy pillanat alatt átértékelődött bennem a hétköznapi megoldandó feladataim prioritásai! Azt hiszem a társadalmunk nagyon elvesztette a fókuszt az elmúlt években, évtizedekben. Nagyon sok szeretetet és odaadást tapasztaltam, azonnal tudtam, hogy ez egy olyan ügy, amit 200%-al fogok képviselni! Hiszek a példamutatás erejében és bátorítok mindenkit, hogy álljon ezen ügy vagy egy számára szimpatikus ügy mellé és támogassa tudásával, eszközeivel a lehetőségéhez mérten. Köszönöm szépen a gyerekek nevében is! Szeretném megköszönni mindenkinek, de legfőképp az Anyukámnak és Barátaimnak hogy támogatják Az Ügyet amit képviselek!

 

Fotók: Varga István, Gürtler Gábor

Riporter: Horváth Edit

 

További interjúk itt olvashatóak. 

Karalyos Gáborral, a Vegán Hegylakóval vegánságról, receptekről, kertről, hegyről.

Slezsák Csillával és Váry Krisztivel Ultrabalatonról, vegánságról, barátságról. Hogyan lesz egy magányos vegánból társasági lény? Hogyan készülnek fel egy akkora távra, amit még soha nem futottak le? Kinek dedikálják a futásukat?

Fill Good csapatával Vetsey Nórival, Péntek Zolival és Vetsey Bálinttal: az interjúból többek között kiderül, hogy mit szólt a család, amikor Nóri gyerekként bejelentette, hogy vegetáriánus lesz; milyen együtt dolgozni családként; mi a sütöltöde koncepciója; mi a titka a habkönnyű pogácsáiknak; mennyire vannak hatással az Olaszországban töltött évek a kínálatra; miért szeretik a környékbeli nénik a kalácsukat és miért nem használták az idei Kerékpáros reggeli logot.

Lincoln Telma énekesnővel: az interjúból többek között kiderül, hogy milyen értékrendet szeretne átadni kisfiának, Marcinak; hogyan oldotta meg az óvodai vegán étkezést; hogyan világosítja fel kisfia az óvodatársait arról, hogy mi is van a tányérjukon; mi a lényege a Földlakók Környezettudatos Suli Projektnek; miért váltott balettról éneklésre; milyen zenekarokban énekel; mekkora hatással van az életére Afrika és miért jó kisgyerekkel utazni.

Zabezsinszkij Annával, az első magyar vegán szabadulószoba tervezőjével: az interjúból kiderül, hogy mi is az a Dumbster Diving; hogyan segített Anna elindítani a vegán Túró Rudit; mi a koncepciója az általa tervezett és kivitelezett vegán szabaduló szobának; miben tudna segíteni, hogy Magyarországon is elindulhasson egy; milyen mini menhelye van; milyen főzőkurzusokat tart és milyen vegánsággal kapcsolatos pályázati lehetőségek vannak világszerte.

Hári Richárddal, a Vegan Tigris tulajdonosával a vegánság és a spiritualitás kapcsolatáról; a teljesértékű növényi táplálkozás testünkre gyakorolt hatásáról; a Vegan Tigris koncepciójáról és Indiáról.

Bonifert Annával a vegán állatvédelemről. Az egyik legismertebb magyar, vegán állatvédő aktivista. Több állatvédelemről és vegánságról szóló könyv és cikk szerzője.

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel, a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Szaluter Edittel, a Kertkonyha megálmodójával. Beszélgettünk a főzés szeretetéről, a Kertkonyha megszületéséről, vegán szaloncukor készítő tanfolyamról és még megannyi más dologról.

Csir Kevinnel, arról, hogy mit is jelent vegánnak lenni? Merre halad a mozgalom? Hogyan válhatsz vegánná? Milyen hatással van az állattenyésztés a környezetre? Mi az összekötő kapocs a vegánság és a különböző emberi jogi mozgalmak között?

Sipos Nórával, a NoraSpiration megálmodójával beszélgetünk vegánságról, bloggerkedésről, evés zavarokról, és még megannyi másról...

Korpádi Péterrel vegán aktivizmusról. Mit csinál egy vegán aktivista? Mi az az Earthlings Experience? Mit jelent az Anonymous for the Voiceless? Mit csinálnak a SAVE aktivisták? Hogyan lehet csatlakozni? Hogyan lehet támogatni?

A Földlakók (vegán) iskola alapítóival a tanulócsoport koncepciójáról, és a legfrissebb fejleményekről.

Egyed Brigittával a jóga és a vegánság kapcsolatáról. 

Váli Tamással vegán életmódról, növényi táplálkozásról, testépítésről, mítoszokról. Elegendő a fehérje? Mit eszik egy nap? Mennyit edz? Mit tanácsol az étrendünk összeállításánál? ...és még megannyi érdekes információ róla és a vegán testépítésről.

Nagy Mártonnal a Vegan Garden egyik alapítójával.

.Varga Balázzsal a táplálkozás és a sportolás összefüggéseiről.

Sőtér Kittivel, a PlantmyilkyWay cukrász megálmodójával beszélgettünk az egészség és a vegánság kapcsolatáról; arról, hogy mi kell a tökéletes vegán macaronhoz; mivel lehet helyettesíteni a tojást a süteményekben; és megannyi egyéb édes dologról...

 

Ha szívesen olvasol angolul interjúkat nemzetközi influencer-ekkel, akkor itt megteheted.

Richard Watts-szal, a Vegan SideKick alkotójával. Szinte minden vegán találkozott már a munkásságával, a legtöbbször megosztott alkotó, de kevesen tudják ki áll a rajzok mögött.

Ullenkával arról, hogyan gyógyította meg a súlyosan ekcémás kislányát a nyers vegán étrenddel.

Marlena Rozenberggel a vitorlás életmódról vegánként. Hogyan szelték át a Csendes-óceánt, mi volt a legnagyobb élménye és hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra.

Mariia Goldschmidttel, a Tofu Family-ből, családról és fitt életmódról növényi alapokon.

Jo Fredericks-szel a vegánság és a művészet kapcsolatáról.

Seb Alex-szel, aki állatjogi aktivista, vegánságról, Anonymous of the Voiceless megmozdulásokról, és egyéb az állatokat támogató lehetőségekről.