Kristóf konyhája - szakácskönyv

Gazpacho; Közel-Keleti karfiol világbéke módra, avagy karfiol Barbie szósszal; Eszti kukorica-krémlevese szerecsendióval; Shakshuka – a közel- keleti lecsó; Baba Ganoush – a libanoni padlizsánkrém; Keftedes – a görög fasírt; Fehérborban párolt citromos ceruzabab pisztáciával; Izraeli – arab saláta; A mindent vivő muffin

Kristóf első szakácskönyvét megvásároltam a megjelenésekor, de mivel ritkán főzök receptből, ezért eddig csak lapozgattam, inspirálódtam, de nem főztem belőle. Mivel szeretek kreatívkodni a konyhában, soha nem főzök kétszer ugyanazt, így a recept szerinti főzés sem volt eddig a sajátom.

Ennek fogok most véget vetni. Egy nap alatt próbáltam ki mind a 7 receptet, amit választottam és attól függetlenül, hogy eddig is szerettem a friss fűszernövényeket a konyhában, ezentúl még bátrabban fogok hozzájuk nyúlni. Mentát például vízbe szoktam tenni (hidegen, gyömbérrel és citrommal vagy melegen, teának), illetve málnához szeretem még bármilyen formában, de legfőképpen csak beledugdosva a pici rügyeket a málnaszemekbe. A könyvből kiválasztott több recept is tartalmazott mentát, én pedig jól megtéptem az erkélyen nevelgetett kis tövet. Milyen jól tettem. Nem használtam sokat, így nem is jut minden falathoz, de pont ezért frissítő. Használtam viszont jó sok koriandert. A kedvencem. Imádtam marokszám keverni az ételekbe.

Több fogáshoz nosztalgikus élmények is fűződnek, mivel többet inspirált Görögország és Izrael (ami nem meglepő, hiszen Kristóf ott él – és lehet hozzá menni vacsorázni és aludni is, így a következő Izraeli utamon mindenképpen útba is ejtem).

Görögországban tanultam egy szemesztert Erasmus ösztöndíjjal, amire szeretnék bátorítani mindenkit. Nem feltétlenül a tanulás miatt, hanem azok az élmények, a nemzetközi kapcsolatok, kapcsolódások elkísérik egy éltre az embert. Nem is beszélve, hogy remek módja az önismeretnek is.

Izraelben a 33. születésnapomat ünnepeltem. Akkor még Magyarországon is gyerekcipőben járt a veganizmus, így nagyon felszabadító volt, amikor például növényi tejjel kértem a kávét, nem a laktózmentes tejet ajánlották, hanem visszakérdeztek: Mandula vagy kókusz? Éttermet sem kellett válogatni, bárhova beül az ember, van mit enni.

A piacon vásároltam sok fűszert és szárított gyümölcsöt, amiket hazahoztam (jobb alsó sarok). Ettem shaksukát, ami a szakácskönyvben is van és természetesen sok-sok hummuszt. Ott ettem életem, azóta egyik kedvencé vált salátáját: eper és spárga (amit nemrég egy hamburger formájában újraalkottam).

Mivel egy nap alatt főztem meg az alábbi ételeket, így kuktára is szükségem volt, anyukám vállalta ezt a szerepet.

 

Gazpacho

Uborkás paradicsomleves. Ebben a rekkenő hőségben kitűnő választás, jól behűtve. Érdemes odafigyelni, hogy a valaki úgy gondolja, hogy a kicsit szottyos paradicsomait még gyorsan felhasználja valamire, akkor nem biztos, hogy ez a legjobb módja, mivel ha csak egy paradicsom is belekeveredik, ami kezd tönkremenni, akkor az egész levest erjedté teheti. #beentheredonethat

 

Közel-Keleti karfiol világbéke módra, avagy karfiol Barbie szósszal

Többször láttam a Titkos vegán traccsparti csoportban, hogy aki elkészítette, ódákat zengett róla. A karfiolt szeretem, gondoltam baj nem lehet. Nem bolti tahinit használtam, hanem életemben először nekiálltam magam, és hát van mit finomítani a módszeremen. Mivel párhuzamosan készült több étel, így épp üzemben volt az aprítógép és először azzal próbálkoztam, kevés sikerrel. Kicsit rusztikus lett, ami engem nem zavart, így belekevertem még a fűszereket és a gránátalmát (aminek kibontásáról itt nézhetsz videót). Később viszont előkerült a nagy turmixgép is, így beledobtam abba is, és a gránátalmának köszönhetően egy helyes pink szószt kaptam. Ízre jó volt, bár én valószínűleg túltoltam a fokhagymát, és utána még a telefont sem mertem felvenni.

 

Eszti kukorica-krémlevese szerecsendióval

A hozzávaló kókusztejet magam készítettem, és nem szűrtem le, így jó krémes lett. A turmixgépbe csak beletettem a kókuszreszeléket és a vizet (ha sok a víz tej lesz, ha kevesebb krémes – lehet játszani az arányokkal), majd ha tejként szeretnénk használni, például kávéba, csak le kell szűrni, amire tökéletesen alkalmas egy nejlon zokni is. Én koriandert tettem a tetejére. Zseniális.

 

Shakshuka – a közel- keleti lecsó

Szoktam hasonlót készíteni, mivel nagyon szeretem a paradicsomos dolgokat, de én eddig soha nem pucoltam meg a padlizsánt. Most a recept alapján ezt megtettem, bár a cukkinin rajtamaradt a héja. Kétadagosra készült, de mivel került bele cukkini és padlizsán is, így jó nagy fazékkal lett.

 

Baba Ganoush – a libanoni padlizsánkrém

A gázlapon grillezés/pörkölés helyett én alufóliába csomagoltam őket és egy óra alatt puhára sütöttem a padlizsánokat a sütőben. Utána még érdemes lehet rágrillezni, hogy füstösebb ízt kapjunk, nekem maradt a natúr verzió, bár a sütéstől is extra zamatos szerintem. A sok zöldfűszer nagyon ízgazdaggá teszi, és a menta különösen jól harmonizál vele.

 

Keftedes – a görög fasírt

Mivel mindent szeretek, ami görög, így ennek a receptnek nagyon megörültem. A szakácskönyvről tudni kell, hogy adagokra írja a recepteket, és én mindenből két adagot terveztem. Itt viszont az alap 3 répa, ami két adag esetében ugye 6. A boltban viszont hatalmas répák voltak éppen, így végül 57 fasírtot sikerült kigolyózni. Külön plusz pont a fahéjért, ami nálam a nagy kedvenc muszaka egyik alapja is.

 

Fehérborban párolt citromos ceruzabab pisztáciával

Ceruzabab mindig van a fagyasztómban, főleg amióta odafigyelek rá, hogy naponta egyek sötétzöldet. Ha lusta vagyok, csak bedobom a sütőbe egy kis olívaolajjal és sóval, de mostantól csak így készítem. Annyi különbséget tettem a recepthez képest, hogy nem főztem elő a babot, mivel amúgy is hamar megsül. A pisztáciát pedig érdemes jól eldugni felhasználás előtt, különben nem marad.

 

Izraeli – arab saláta

Nagy klasszikus. Finom, friss, és annyira minimális erőfeszítés elkészíteni, és annyira nem kell hozzá szinte semmi, hogy nem is értem miért nem készítem sűrűbben. Mindenhez passzol, és nagyon könnyű vele elérni, hogy minél több nyerset vigyünk be a szervezetünkbe, ami csodákat tesz velünk. Majd most nyáron! (Fotó: a görög fasírttal van egy képen)

 

A mindent vivő muffin

Nem vagyok édesszájú így az édességek között még nem merültem el mélyen. Amit viszont sokszor elkészítettem már korábban (mivel Kristóf blogján is fent van a recept), az a muffin. Annyira részletesen leírja, hogy mit mivel és mi mindennel lehet még, hogy a variációk száma végtelen. A nem vegán unokatestvérem is rendszeresen készíti. Én szeretem egy kis citrommal és jó sok erdei gyümölccsel (egyszer valamilyen bogyós gyümölcs és a sütőpor reakcióba lépett és kék muffinjaim lettek, amit egy rendezvényre vittem, ahol óvatosan letettem és a háttérbe húzódtam).

Szeretem még a mákos – citromos verziót is. A tésztájába teszek sok mákot (az arányok a receptben), és készítek egy jó sűrű vaníliás pudingot, amibe a végén keverek 1 citrom levét (a reszelt héja mehet a tésztába). Egy nagy kanál tésztamassza, majd egy kanálka a kihűlt citromos pudingból, és a tetejére újra massza. Így pont belesül a közepébe, és mivel sűrű a puding, nem fog keveredni sem a tésztával. Lehet akár egy kocka ét csokit is tenni a közepébe.

Ez a fotó pedig még tavaly decemberben készült, amikor a Dominikai Köztársaságban segítettem egy szállodában (Dominican Tree House Village), hogy több vegán étel kerüljön a repertoárba. Leo-nak pedig az egyik édesség, amit mutattam az a Kristóf-féle muffin volt. Mivel magát a szót sem ismerte, így természetesen formája sem volt, pöttyös papírról pedig pláne nem is álmodhattam, de megoldottunk mindent különböző sütőformák és sütőpapír segítségével. Egzotikus gyümölcsöket tettem bele és tetejére egy kis chinollát (ha érdekelnek az ottani kalandjaim, akkor az angolul írt blogbejegyzésemet itt tudod elolvasni, van benne sok vegán étel, fantasztikus emberek, gyönyörű tengerpartok és egy ellenünk elkövetett machetás támadás is).

 

A nagy főzőcskézés eredménye, hogy 2-3 napig van, mit ennem és inspirálódtam, hogy sokkal több zöld fűszert használjak frissen az ételekhez keverve. Biztos vagyok benne, hogy még sok receptet ki fogok próbálni és a kedvenceimet pedig felveszem az állandó repertoáromba. Az egyik, számomra fantasztikus dolog, hogy különleges alapanyagok nélkül, fűszerek és elkészítési módokat variálva milyen színes és változatos ételeket készíthetünk.

A könyv maga pedig túlmutat egy szakácskönyvön, attól függetlenül, hogy 108 recept van benne. Az eleje igazi kincsestára a hasznos infóknak, amiket egy kezdő vegán, vagy egy lelkes érdeklődő kaphat. Miért vegán, vegán gyerek, vegán kutya, GYIK, hasznos infók, alap bevásárló lista, véletlenül vegán ételek és még sok minden más könnyíti meg a vegánok életét, és mindezt nem szigorúan, homlokot ráncolva, hanem, lazán, kristófosan.

A könyv itt vásárolható meg. Ha pedig Magyarországon megjelent vegán témájú könyvet keresel, itt szinte biztosan megtalálod.

 

 

További terméktesztjeinket itt olvashatod.

Tunki varázslat. Almacsoda, téli salsa, sült paprikás édesburgonyakrém, narancsos sütőtök csatni.

Viblance, a minőségi reggeli: Granolák és almachips teszt

Vegan Port3in Triplex: sportital, proteingolyó- és turmixalapanyag. Teljes értékű fehérjeforrás.

A Toldi fűszer vegán tagozata: karamellizált morzsasütik, spárgás-epres hamburger, zsenge tökös fasírt kapor szósszal, és megannyi más...

2018-06-11 11:46:38
06.
11