Interjú Zabezsinszkij Annával, az első magyar vegán szabadulószoba tervezőjével

VeganOrigo: Hogyan találkoztál a vegánsággal?

Zabezsinszkij Anna: Londonban éltem az akkori férjemmel és egy vegetáriánus kollégánk javaslatára megnéztük a Delicate Balance című dokumentumfilmet, mely az egészségről szólt és hatására mi is vegetáriánusok lettünk. Időközben Dániába költöztem és egyre több információ talált meg a tej- és tojásipar borzalmairól, így a jelenlegi párommal együtt úgy döntöttünk teljesen elhagyunk minden állati eredetű dolgot az életünkből. Ez kb. 5 éve történt.

V: Együtt gondolom egyszerűbb volt váltani.

A: Igen, mindenképpen. Korábban mi Dumpster diving-oltunk, ami szintén egy mozgalom és egy másik problémára világít rá a világban. A nagyobb supermarket-ek kidobálják a teljesen jó kajákat, mert túlrendelték magukat. Mivel nincs elegendő hely tárolni, így az étel egy része megy a kukába. A másik opció, ha egy 2,5 kilós hálós narancsból az egyik megütődik és bepenészedik, akkor az egészet kidobják, mert ők nem adhatják el a 2,5 kiló mínusz egy narancsot. Moziban láttuk a Taste the Waste című filmet és hazafelé meg is néztük a kukát a mellettünk lévő nagy szupermarketben és a konténer tele volt kajával. Az emberiség 40%-a éhesen fekszik le aludni, emberek halnak éhen és egy bolt képes egy konténert megtölteni teljesen jó, ehető étellel. Abban az időben még „freegan”-ek voltunk kb. egy évig. Húst, tejterméket és tojást nem ettünk, viszont ha olyan pékárut találtunk, amiben nem tudtuk, hogy van-e például tejtermék, azt megettük. 

Mivel a párom mindig főzött otthon a Dumpster diving-os fogásainkból, így nagyon könnyű volt vegánnak lenni Dániában, késztermékek tekintetében viszont nem volt erős az ország. Mi alapjában véve teljes értékű növényi étrenden vagyunk, teljesen az alapokból főzünk, így ez nem volt probléma.

V: Mi a helyzet Litvániában? Azóta ott élsz.

A: Itt iszonyatosan könnyű. Szeretem azt mondani, hogy továbbra is teljes értékű növényi étrenden vagyunk, de sajnos nem ez a helyzet, mivel van vegán fagyi, vegán csoki, vegán joghurt, vegán túró rudi, stb. Könnyű ezeket nem enni, ha nincs, de itt van „sajnos”.  :)

V: Van Litvániában vegán túró rudi?

A: Igen! Büszke vagyok rá, hogy segítettem a beindításában. Az itteni vegán csoportban 26 ezer ember van, úgy, hogy Litvániában él 3 millió ember. Amikor 2 évvel ezelőtt megérkeztem, kiírtam a csoportban, hogy szívesen ismerkedem emberekkel és akár project ötletek kivitelezésében is tudok segíteni. Indítottam egy „ethical business course”-t, ahol azt tanítottam, hogyan kell etikus üzletet felépíteni. Ide jelentkezett Gabriella, aki akkor kézzel gyártotta otthon a túró rudit. A túró rudi Oroszországból jött hozzájuk is, és az övék közelebb is áll az eredetihez, ami kicsi és dundi, és úgy hívják, hogy sirok, a litván verziója pedig a sureliai. Fesztiválokon már árulta a kézzel készített verziót, és javasoltam neki, hogy csináltassa gyárban. Először azt mondta, hogy nem meri… Végül felhívott egy gyárat, elment, megcsinálták a teszteket és kb. 8 hónapja már kint vannak a boltok polcain. Kétféle van már, az egyik a Gabriella -féle (The good vibes kitchen), a másik pedig a gyár kicsit gagyibb, de olcsóbb verziója, amit a Gabriellától vett jogok alapján gyárt a cég, ő pedig kap pár centet minden eladott darab után. Az apukám orosz, így én ismerem az eredeti verziót, és én nagyon szeretem, sokkal krémesebb, mint a magyar.

V: Miből van a túró rudi? Mi van a belsejében? Köles vagy tofu?

A: Édes tofu. Itt a mákos számít klasszikusnak. Van csokis, vaníliás és karamellás. Itt bukik a teljes értékű növényi étrend, de legalább vegánná válni könnyű, mert sok a helyettesítő termék.

Az elmúlt két évben úgy tudom, hogy Dániában is egyre könnyebb már, nyílnak a vegán, de legalábbis vegán opciós helyek és egyre több a termék is.

(gyári verzió)

V: Amikor még Dániában voltál nyitottál egy vegán szabaduló szobát. Mit lehet róla tudni?

A: A vegánná válás számomra egy nagy érzelmi és etikai sokk volt. Építésznek tanultam Dániában, és mindig is szociálisan érzékeny voltam, de soha nem gondolkodtam azon, hogy legyen egy nagy célja az életemnek. A csoportos tanulás során is mindig fontos volt számomra, hogy ne csak a design és a funkció domináljon, hanem zöld is legyen a project. Azóta figyelek arra, hogy mindennek értelme is legyen.

Nagyon szeretem a szabaduló szobákat. A hatásukat. Bemész egy ilyen szobába és egy olyan flow-ban vagy, ami egyszerűen varázslatos és jó lenne ezt felhasználni valami jó dologra. Amikor kijön valaki egy ilyen helyről, mindenki le van döbbenve, hogy letelt az egy óra, mindenki fókuszált, problémamegoldó attitüdje van, rengeteget ad. Csodálatos energiák ezek, és ezt szerettem volna jó dologra fordítani. A párommal leültünk és elkezdtünk kidolgozni egy szobát úgy, hogy minden játéknak értelme, üzenete van. Tanítanak és szórakoztatnak is egyben.

Szerettem volna, ha minden játék el van dugva a szobán belül. Ha belépsz a szobába, akkor egy folyosón találod magad és 10 ajtó van, amik mögött a játékok vannak. A dán verzió egy használt konténerben van. Minden játékot úgy terveztünk meg, hogy beszéltünk pszichológussal, beszéltünk csapatépítő trénerrel, coach-okkal, hogy mik azok a szerepek, amiket ha valaki ellát egy csoportban, a leginkább hat rájuk. Egy játék során sok szerep van, lehetsz te a jó fiú, a rossz fiú, a detektív, az orvos, stb. Végül titkos ügynök lett a főszereplő. Az egyik játék egy tojásgyárban játszódik, ahol beépített ügynök vagy, és gázkamrába kell küldeni a fiú csirkéket (tojás alakú csirkék, hogy ne legyen annyira sokkoló). Dániában gázosítják a kiscsirkéket, nem darálják őket (élve), mint sok más országban. Minden megoldott játék után kapsz egy megoldó kulcsot, amivel a következő játék ajtaját tudod kinyitni. Egy másikban egy matematikai feladatot kell megoldani ahhoz, hogy megmentsd a malacokat.

V: Mi az alap sztori?

A: Ez egy felvételi vizsga, hogy szuperügynök lehess. Ha sikerül, akkor a való életben is folytatnod kell ezt a munkát. Fontos volt számomra, hogy ne csak a játék alatt legyél egy hős és cselekedj, hanem utána is legyen ennek hatása.

Azóta eladtam még 3-hoz a terveket, az egyik egy óceános tematika, ahol a vízzel kapcsolatos problémákra világít rá (szennyeződés, túlhalászat, nehézfém szennyeződés, stb.). Szívesen tervezek bármilyen játékot. A jogok az enyémek, de ugyanabba a városba nem adom el ugyanannak a játéknak a jogait többször.

V: Magyarországra nem szeretnéd behozni?

A: Nagyon szívesen megtenném! Szívesen állom az anyagi részét is, és segítek, amiben tudok. Utána 35%-át kapom a profitnak, ez így megy a dán verzióban (Prizm) is. Másfél év alatt a befolyt 35% visszahozta az én befektetésemet (kb. €4500), plusz a saját befektetett időt is. Hangsúlyoznám ez a profit 35%-a, miután lejött a bevételből már az összes kiadás, rezsi, alkalmazotti fizetés.

V: Mire van szüksége annak, aki szeretné ezt veled Budapesten megvalósítani?

A: Kell hozzá egy üzleti hozzáállás. Szívesen segítek, nekem sok ebben a tapasztalatom, de valakinek fizikailag ott kell lennie. Lehet akár úgy is, hogy már meglévő szabaduló szobás helyre bevinni új opcióként. Kell hozzá egy jó reklám, kell kreativitás, én szeretem a gerilla marketinget, hogy kiríjon a többi közül. Ha valaki nem akar fizikailag ott ülni, akkor legyen kapcsolata olyanokkal, aki ezt megteszi. Remek lehetőség ez például pszichológia és szociológia szakos tanulóknak, akiket érdekelhet is, hogy embereket figyeljenek meg. Nem árt, ha valaki ért az építéshez. Van kézikönyv arról, hogy is kell ezt felépíteni, lépésről lépésre, de valakinek ezt meg is kell csinálnia. Ha számítógép futtatja az egészet, akkor kell egy használt számítógép, offline üzemmódban. Az egyik játék UV fénnyel van megoldva, és fontos, hogy ez szépen legyen megcsinálva, legyen egy wow effect.

V: Mekkora a helyigénye?

A: A dán verzió 6x2,5 méter.

V: Abba belefér a 9 állomás?   

A: Minden játék befér egy 30x90x200 cm-es ajtórésbe.  4 fős a játék (max. 5). Ezen felül van egy kontroll szoba, ahonnan valaki figyeli őket. Az eredeti egy konténerben van, így akár mobil is lehet, és lehet vele menni fesztiválokra is.

V: Hogyan éred el azt, hogy valaki tényleg magáénak érezze a dolgot utána is?

A: Például azzal, hogy az a játék, ami a környezetszennyezésről szól, az végigviszi, hogy minden mindennel összefügg. Könnyű újjal mutogatni Kínára, hogy ők szennyezik a Földet, de az ott gyártott dolgok megrendelése többek között tőlünk jön. Az egyszer használatos műanyagok pedig összegyűlnek valahol. Az egyik játék hátterében látható szemetet a dán tengerpartról gyűjtöttük, ezt meg lehet tenni a Duna parton is.

Nagyon fontos még, hogy amikor valaki kijön egy ilyen szobából, akkor ne azt érezze, hogy „Ba..eg mekkora problémák vannak, és én nem tudok tenni semmit!”, hanem, hogy fel legyen lelkesülve, mert van néhány megoldás a kezében, amit ő tud tenni a mindennapi életben. Ha valakinek van otthon 3 gyereke és munkája, akkor nem akar a Csendes -óceánon lévő műanyagszigettel foglalkozni, de azt meg tudja tenni, hogy anyagból készült szatyrot visz magával bevásárolni és nem vesz annyi műanyagot. Ki lehet hangsúlyozni, hogy az, aki nem eszik húst, napi 2000 liter vizet spórol, vagy 3nm erdőt. Ha így le van bontva kis részletekre, akkor az, jobban eljut az emberekhez.

V: Mit jelent a Challange 22 és miért vagy mentor?

A: A Challange 22 mentort ad az emberek mellé, hogy segítse őket a váltásban. 1,5 éve vagyok én is mentor és 5 éve ez nekem nagy segítség lett volna, nehezen éltem meg a váltást és az emberek közönyét a világ dolgai iránt. Lehet személyes mentorod, kaphatsz dietetikus segítséget, stb. Van egy alapprogram, amin végig lehet menni lépésről lépésre.

Akik visszatérnek a nem vegán létbe, a fő motiváció a szociális nyomás, mert sokan egyedül érzik magukat és a környezetük piszkálódását nem bírják.

V: Milyen főzőiskolát csinálsz? Mi a tematika? Ki a célcsoport? Mit tanítasz?

A: A célcsoport a nem vegánok. A tematika pedig mindig változik. Volt már olasz konyha egy olasz séffel, litván ételek vegánosítása, karácsonyi ételek. Évente 4-et csinálok és mindig telt ház van, a teenagertől kezdve a 60 éves bácsiig mindenki megtalálható.

V: Mit lehet tudni a mini sanctuary-dról?

A: Babbitty- Rabbitty Micro Sanctuary. Nyulakat mentettem egy helyről, és velük indult az egész. Pillanatnyilag van 3 csirke (Rosehip, Jouda és Toukan), egy galamb (Jelly Bean), 4 nyuszi (Snowflake, Bonbon, Mário, Princess) és Kutyi.

V: Milyen olyan szervezeteket, programokat, projecteket ismersz, amik a vegánsággal kapcsolatosak vagy a fenntartható fejlődésről?

A: Van sok különböző lehetőség, az alábbi linkeken lehet bővebb információt kapni.

Centre for Effective Altruism: lényege, hogy számokban mérhető, hogy egy bizonyos szervezetnek adott x összegből, az adott szervezet mit ér el. Méri a hatékonyságot, hogy hova és mire érdemes támogatást nyújtani úgy, hogy a legnagyobb hatást elérjük. A weboldalukon sok olyan project van, amihez lehet valamilyen módon csatlakozni vagy pályázni.

Swedish Institute: itt van „scholarship” és „grant”. Itt végeztem el egy leadership programot én is. Kimondottan szociális jellegű projecteket támogatnak.

Stockholm Resilience: fenntartható fejlődésre keresnek megoldásokat / Leadership for people and planet

UpWork: itt távmunkák vannak, és van több vegán jellegű is. Nemrég egy kimondottan magyar vegán blogger-t kerestek.

CEVA (Center for Effective Vegan Advocacy): ez Melanie Joy programja. Részt vettem az egyik tréningjén. Tréningek és pályázatok vannak az oldalon, melyek vegán aktivistákat segítenek.

Echoing green: vezetői programjaik vannak olyan embereknek, akik a projectjükkel a világ jobbá tételén dolgoznak.

 

Fotók: Zabezsinszkij Anna, The Good Vibes Kitchen

Riporter: Horváth Edit

 

További interjúk itt olvashatóak. 

Karalyos Gáborral, a Vegán Hegylakóval vegánságról, receptekről, kertről, hegyről.

Fill Good csapatával Vetsey Nórival, Péntek Zolival és Vetsey Bálinttal: az interjúból többek között kiderül, hogy mit szólt a család, amikor Nóri gyerekként bejelentette, hogy vegetáriánus lesz; milyen együtt dolgozni családként; mi a sütöltöde koncepciója; mi a titka a habkönnyű pogácsáiknak; mennyire vannak hatással az Olaszországban töltött évek a kínálatra; miért szeretik a környékbeli nénik a kalácsukat és miért nem használták az idei Kerékpáros reggeli logot.

Varga István, Nyers Séffel: az interjúból többek között kiderül, hogy miért lett nyers vegán; hogyan lehet ezt Magyarországon kivitelezni; miért a Holdhoz köti a Nyers kihívást; melyik országban tart minden évben Nyers nyaralást; milyen tanfolyamokat szervez; meddig áll el az aszalt lenmag kenyér; miért kell a magvakat beáztatni fogyasztás előtt; miért fontos az enzimdús táplálkozás; mit jelent a menzareform és milyen gyermekotthont támogat Erdélyben.

Lincoln Telma énekesnővel: az interjúból többek között kiderül, hogy milyen értékrendet szeretne átadni kisfiának, Marcinak; hogyan oldotta meg az óvodai vegán étkezést; hogyan világosítja fel kisfia az óvodatársait arról, hogy mi is van a tányérjukon; mi a lényege a Földlakók Környezettudatos Suli Projektnek; miért váltott balettról éneklésre; milyen zenekarokban énekel; mekkora hatással van az életére Afrika és miért jó kisgyerekkel utazni.

Slezsák Csillával és Váry Krisztivel Ultrabalatonról, vegánságról, barátságról. Hogyan lesz egy magányos vegánból társasági lény? Hogyan készülnek fel egy akkora távra, amit még soha nem futottak le? Kinek dedikálják a futásukat?

Hári Richárddal, a Vegan Tigris tulajdonosával a vegánság és a spiritualitás kapcsolatáról; a teljesértékű növényi táplálkozás testünkre gyakorolt hatásáról; a Vegan Tigris koncepciójáról és Indiáról.

Bonifert Annával a vegán állatvédelemről. Az egyik legismertebb magyar, vegán állatvédő aktivista. Több állatvédelemről és vegánságról szóló könyv és cikk szerzője.

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel, a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

A Földlakók (vegán) iskola alapítóival a tanulócsoport koncepciójáról, és a legfrissebb fejleményekről.

Interjú Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével: 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

Szaluter Edittel, a Kertkonyha megálmodójával. Beszélgettünk a főzés szeretetéről, a Kertkonyha megszületéséről, vegán szaloncukor készítő tanfolyamról és még megannyi más dologról.

Csir Kevinnel, arról, hogy mit is jelent vegánnak lenni? Merre halad a mozgalom? Hogyan válhatsz vegánná? Milyen hatással van az állattenyésztés a környezetre? Mi az összekötő kapocs a vegánság és a különböző emberi jogi mozgalmak között?

Sipos Nórával, a NoraSpiration megálmodójával beszélgetünk vegánságról, bloggerkedésről, evés zavarokról, és még megannyi másról...

Korpádi Péterrel vegán aktivizmusról. Mit csinál egy vegán aktivista? Mi az az Earthlings Experience? Mit jelent az Anonymous for the Voiceless? Mit csinálnak a SAVE aktivisták? Hogyan lehet csatlakozni? Hogyan lehet támogatni?

Egyed Brigittával a jóga és a vegánság kapcsolatáról. 

Váli Tamással vegán életmódról, növényi táplálkozásról, testépítésről, mítoszokról. Elegendő a fehérje? Mit eszik egy nap? Mennyit edz? Mit tanácsol az étrendünk összeállításánál? ...és még megannyi érdekes információ róla és a vegán testépítésről.

Nagy Mártonnal a Vegan Garden egyik alapítójával.

.Varga Balázzsal a táplálkozás és a sportolás összefüggéseiről.

Sőtér Kittivel, a PlantmyilkyWay cukrász megálmodójával beszélgettünk az egészség és a vegánság kapcsolatáról; arról, hogy mi kell a tökéletes vegán macaronhoz; mivel lehet helyettesíteni a tojást a süteményekben; és megannyi egyéb édes dologról...

Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével arról, hogy 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

 

Ha szívesen olvasol angolul interjúkat nemzetközi influencer-ekkel, akkor itt megteheted.

Richard Watts-szal, a Vegan SideKick alkotójával. Szinte minden vegán találkozott már a munkásságával, a legtöbbször megosztott alkotó, de kevesen tudják ki áll a rajzok mögött.

Ullenkával arról, hogyan gyógyította meg a súlyosan ekcémás kislányát a nyers vegán étrenddel.

Marlena Rozenberggel a vitorlás életmódról vegánként. Hogyan szelték át a Csendes-óceánt, mi volt a legnagyobb élménye és hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra.

Mariia Goldschmidttel, a Tofu Family-ből, családról és fitt életmódról növényi alapokon.

Jo Fredericks-szel a vegánság és a művészet kapcsolatáról.

Seb Alex-szel, aki állatjogi aktivista, vegánságról, Anonymous of the Voiceless megmozdulásokról, és egyéb az állatokat támogató lehetőségekről.