Interjú Korpádi Péterrel vegán aktivizmusról

Miután elkészítettem az interjút, szerettem volna személyesen is megtapasztalni, milyen kint állni az utcán aktivistaként. Az Earthlings Experience-t többször láttam már, ahogy Londonban például metróban mutatja be a videóit, és csatlakoztam is a magyar csoporthoz, de valamiért mégsem jutottam még el egyetlen akcióra sem. Az Anonymous for the Vioceless, amin végül részt vettem hasonló elven működik.

Szerdai napon gyülekezett a csapat 5-kor a Váci utca elején a Vörösmarty térnél. Az első tavaszi napok egyike, kellemes meleg, rengeteg turista. Feketében voltunk mindannyian. Sokat gyalogolni tudok, de egy helyben állni nem, így azt gondoltam, hogy 10, max 15 perc után arccal előre fogok kiesni a "körből" (igazából cube-ból, mert szigorúan négyzet alakú a formáció). Nem így történt. 3,5 órán álltam szinte mozdulatlanul egy fehér maszkkal az arcomon, kezemben egy tábla: Igazság. 

Miután két évig voltam lelkes "etikus" vegetáriánus, szembejött velem az Earthlings című film. 1,5 óra sokk. Élet írta (írja) horrorfilm a legrosszabb fajtából, és én is úgy gondolom valamilyen formában mindenkinek látnia kellene, hogy utána tudatos döntést hozzon, támogatja-e ezt az iparágat. Elgondolkodjon, hogy csak azért, mert megtehetünk bármit az állatokkal, meg is kell, hogy tegyük? Feljogosít ez minket bármire? A Föld mindannyiunké, nekik is ugyanolyan joguk van itt élni. Mi pedig ezt tesszük velük. Aki ugyan soha nem ölt még állatot, mert nem tudná elvágni a torkát, az ugyanúgy támogatja az állatkínzást, ha húst eszik, tejet iszik, bőr terméket vásárol stb, mivel a pénzünkkel naponta szavazunk. A vásárlásainkkal, döntéseinkkel napi szinten döntünk, hogy milyen világra szavazunk, mit támogatunk. 

Miután Péter kiosztotta a feladatokat, egy szabályos négyzetet alkottunk. Valakinek tábla volt a kezében (Igazság / Truth), valakinek laptop, és voltak többen, akik a megálló emberekkel beszélgettek. A maszk nem a legkényelmesebb viselet, de remek szolgálatot tesz abban, hogy aki megáll, az ne az embert lássa, csak a messengert, a hírnököt. Ha valaki nem tud már állni, jelez és csere van.

Jó volt állni és nézni, ahogyan az emberek elhaladnak. Valaki ügyet sem vet az egészre. Van, aki megáll, sokkot kap, legyint és továbbhalad. Van, aki annyira mereven elfordul, hogy nem is akarja látni miért vagyunk ott. Van, aki érdeklődve körbevideóz minket. Van, aki selfizik a "cube"-bal, készül a legújabb Insta fotó. Van, aki odapillant, zavarában elmosolyogja magát (vagy lehet éppen cuki állatos rész volt), majd látszik, ahogyan átalakul az arca. Döbbenetté. Riadalommá. Könnyes lesz a szeme és csak bámulja a videót. Ekkor odalép hozzá egy aktivista és kedvesen, nem tolakodóan megkérdezi, hogy látott-e már ilyet és van-e kérdése. Nem nyomul, nem önti az infót az emberre, csak ott áll és jelzi, hogy segít a feldolgozásban. Válaszol, ha van kérdés. És van kérdés. Rengeteg kérdés van, és a vége mindig az, hogy hol lehet több információt szerezni...

Én 3,5 óra múlva eljöttem, a többiek maradtak még minimum fél órát, majd a csapat beült egy vegán helyre beszélgetni, barátkozni, csapatot építeni. 

VO: Miért vagy vegán és mióta?

KP: Negyedik éve vagyok Vegán, a legerősebb motivációm az állatok szeretete és tisztelete, etikai Vegán vagyok. Először egészségügyi és környezetvédelmi szempontból közelítettem meg a Vegánságot, az etikai vonatkozásait csak később, „megtisztult” fejjel tudtam belátni.

VO: Mi a különbség, hogy valaki etikai vagy nem etikai vegán?

KP: Potenciálisan meddig marad ezen az életmódon. Az etikai vegánoknak nincs visszaút, egy nem etikainak pedig ha jön egy másik (pl paleo) étrend, akkor akár átpártol arra.

VO: Milyen aktivizmust folytatsz?

KP: Legálisat. Legfőképpen utcai aktivizmust: Earthlings Experience, Anonymous for the Voiceless. De emellett van egy YouTube csatornám, egy Facebook csoportom, ami Vegán receptekkel foglalkozik, meg sok más célja is van pl. a közösségépítés. Plusz most indul el a honlapom.
Ahol van lehetőségem ott felszólalok amellett, hogy lehet állati termékek és kegyetlenség nélkül élni. A Direct Action és a SAVE Movement is most jött be Magyarországra.

VO: Kifejtenéd őket bővebben?

KP: Earthlings Experience volt talán a legtöbbször eddig Magyarországon, ezt Szűcs Péterrel és néhány önkéntessel indítottuk. Felváltva szervezzük alkalmi segítséggel, csapatként működünk. Ennek a demonstrációnak az Earthlings (Földlakók) című film utcán vetítése a lényege. Laptopokkal , maszkban állunk egy körben háttal egymásnak és „haszonállatokkal” kapcsolatos felvételeket vetítünk a járókelőknek. Akinek hosszabban megakad a tekintete rajta, azzal egy (erre kijelölt) csapattagunk beszélgetést kezdeményez. Kikérjük a véleményüket arról, hogy mit gondolnak a felvételekről, rákérdezünk: „Biztos szükséges-e ezt csinálni az állatokkal?” „Tudja-e hogy lehet egészségesen élni állatok fogyasztása nélkül is?”... Ha úgy látjuk, hogy komolyan elgondolkozott, feljajánlunk egy infó kártyát a Vegánsággal kapcsolatos legfontosabb forrásokkal és dokumentumfilmekkel.

Ennek a testvére az Anonymous for the Voiceless, ez szinte ugyanaz mint az EE, csak sokkal több szabállyal, megkötéssel és struktúrával rendelkezik. Általában egy tucatnyi aktivista szokott összegyűlni, a rekord az 37 fő volt. Itt is két csapat van, az egyik vetít és a másik beszélget. A laptoptartókon fehér anonymous (Guy Fawkes) maszk van. A maszkra azért van szükség, hogy ne hozzájuk menjenek oda a járókelők, ne legyen szemkontaktus, ne zavarjon bele a vetítő személye, az üzenetre koncentráljanak az emberek, ők  csak a hírnökök. A másik csapatban vannak a beszélgetős emberek, akik között az elejétől törzstag vagyok. Ex pincérként megtanultam hatni az emberek döntéseire és ezt most tudom kamatoztatni. Az AV mindig egy rendőrségen bejelentett demonstráció. Az elején szétosztjuk a táblákat, feladatokat, kártyákat, eloszlatjuk az embereket a helyükre, felállunk a performanszhoz egy kocka alakzatban. Az Earthlings-en ez egy kör vagy kocka, esetleg sor, az AV-n szigorúan kocka. Utána mindig összegyűlünk a legközelebbi vegán étteremben  és csapatépítünk zárásig. A tüntetésen nem szocializálódunk, ott dolgozunk az állatok szabadságáért, de utána viszont lehetőség nyílik a szocializálódásra és barátkozásra, projekttervezésre.

VO: Mi a céljuk a résztvevőknek?

KP: Az emberek szeretnének változást látni a világban és ehhez saját kezűleg  hozzájárulni.

VO: Milyen változást?

KP: Gyökeres változást az állatjogokkal kapcsolatban. Nem akarnak arra várni, hogy majd a politikusok vagy majd valaki megmentse a helyzetet, hanem ők viszik utcára az üzenetet. Az ilyen felvételekkel a legcélravezetőbb az etikai oldalról megközelíteniaz ügyet.  Úgy gondoljuk az állatokkal való bánásmód a legtöbb társadalmi problémának  az alapját adja. Gandhi mondta, hogy egy nemzet nagysága abban mérhető, amilyen módon az állataival bánik. Ez szerintem  nagyon igaz. Ha valaki a mélyére néz a fajizmusnak és az ipari állattartásnak akkor megláthatja, hogy a világ legtöbb problémája megoldható lehetne a Vegánság elterjesztésével.

VO: Mit jelent a SAVE movement?

KP: Virrasztás a vágóhidak előtt. Torontóból indult néhány évvel ezelőtt, a Youtube csatornámon fejtegetem már ezt a témát. Magyarországon az első ilyen megmozdulást  kanadai vándoraktivisták segítettek megszervezni és ők  vittek el minket. Autókkal megyünk ki egy vágóhídhoz, ez egy bejelentett demonstráció a vágóhíd előtt. Várjuk a teherautókat, amik hajnalban, sötétben a társadalom tudta nélkül, elrejtve hozzák-viszik az állatokat a kivégzésükre. Mi azért  vagyunk ott, hogy szemtanúi legyünk, hogy ne legyen teljesen  elrejtve, hanem legyen nyoma. Ennek az a hátránya, hogy kettőkor kell kelni, hogy ott legyünk a vágóhíd előtt. De hatalmas ereje van egy ilyen eseménynek, komoly motivációt lehet belőle szerezni.

VO: Találkoztok az állatokkal?

KP: A hagyományos értelemben ahogy kellene, úgy nem. Az lenne a cél hogy amikor jönnek az autók, akkor a nyílásokon bekamerázunk, adunk nekik vizet, megsimogatjuk őket, hogy kaphassanak egy kis szeretetet haláluk előtt. Eddig még nem volt lehetőségünk találkozni állatokat szállító furgonnal. Az első alkalommal a kanadiak vittek minket és kicsi volt az a vágóhíd és nem gyakran érkezik oda szállítmány. A kanadiak a taxis fordításával beadták nekik, hogy külföldiek és nem láttak még ilyet és nagyon kíváncsiak. Büszkén bevitték őket és mutogatták nekik, hogy itt belezzük ki őket, itt vágjuk őket, stb. Volt velük néhány magyar aktivista, csináltak csoportképet és a tulaj odament, hogy ő is rajta szeretne lenni. Nem fogták fel, hogy kivel van dolguk és mi a céljuk. A második alkalommal már olyan 30-40 aktivista volt jelen, fogadtak a meeting szobába és gyárlátogatászerűen ismét beengedtek bennünket a vágósorra. Akkor nagyjából elmondtuk, hogy mi a célunk, a Vegán szót ugyan nem ejtettük ki a szánkon, de a vegetáriánust igen. Aláírtunk egy szerződést, hogy bevisznek minket és nem csinálunk semmi rosszat. Az is kis vágóhíd volt, oda sem érkezik rendszeresen szállítmány, illetve mellette van egy legelő ahonnan beterelik az állatokat. Két disznó vágását megtartották a számunkra, hogy lássunk ilyet. Erre főleg azért volt szükség, mert az utcai aktivizmusnál többnyire nem tudunk azzal érvelni, hogy valaha voltunk disznóvágáson vagy vágóhídon (városi vagyok, nem volt soha lehetőségem disznóvágáson részt venni), de most már pontosan tudjuk, hogyan zajlik. Másrészt az a hatalmas trauma és stressz, hogy előttünk véreztették ki őket nagyon sok extra energiát ad az aktivizmushoz, így végeredményben hasznos volt. Múlt héten volt a harmadik Save egy hatalmas csirkeüzemben, ahol napi 7-8 ezer csirkét vágnak le, de mivel 24 órában működik az üzem és mint utóbb kiderült,  éjfél és egy között szokott érkezni a csirkeszállítmány, mi pedig 4re értünk oda, így lecsúsztunk. Nem volt hasztalan, mert remek csapatépítő kerekedett belőle, amiről a vendégaktivistáink gondoskodtak. Egy Hollandiában élő  norvég aktivista pár, ők a furgonukkal járják  Kelet- és Dél-Európát, ahol a vegán mozgalom még kibontakozóban van és zárkóztatnak fel minket. Ők vittek el minket Direct Action-re, SAVE-re, az első Anonymous for the Voiceless-t is ők szervezték meg és volt egy workshop is, ahol ezekről meséltek részletesebben. Meséltek még más aktivizmusról is, pl az Open Rescure-ról (nyitott mentésről). A negyedik SAVE-nek pedig egvan már a célpontja, ami az egyik legnagyobb sertésüzem, ahol még nagyobb mennyiségben vágnak le ártatlan állatokat naponta. Ott biztosan lesz autós forgalom, akikhez el tudjuk juttatni az üzenetünket. Nem egy jó szórakozás, de egy maradandó élmény és energiát lehet generálni az aktivizmushoz, hogy csatlakozzanak mások is, hogy minél nagyobb legyen a bázis.

VO: Hogyan lehet csatlakozni hozzátok?

KP: Az oldalakon keresztül. Earthlings Experience. Anonymous for the Voiceless: van egy csoport azoknak, akik aktívan részt szeretnének venni benne és azoknak, akik csak érdeklődnek, nekik az official page a legjobb lehetőség erre. Van egy közpönti lap, a Vegan Activist Hungary, ott meg minden megtalálható összegyűjtve.

VO: Mesélnél még az Anonymous for the Voiceless-ről?

KP: Két éve kezdődött el ez a mozgalom Ausztráliában, azóta közel 600 beregisztrált csoport van. Hasonló, mint az Earthlings Experience, ami már 3-4 éves. Hasonló a kettő, itt is laptopokkal kiállnak az utcára és a legdurvább, de mindennapi  felvételekkel megmutatjuk az embereknek, hogy honnan jön a hús, a tojás, a tej, szőrme, stb, mik történnek a zárt ajtók mögött. Az Earthlings-zel ellentétben ez sokkal szigorúbb, kötöttebb. Nem lehet a maszkot levenni, nem lehet csak úgy kiállni a sorból, ha bármi van jelentkezni kell. Ez a struktúra nagyon professzionális, komoly demonstrációt eredményez, ami nagyon figyelemfelkeltő. Mindig rengeteg ember megáll, tátott szájjal nézik és alig győzünk odamenni hozzájuk beszélgetni.

VO: Milyenek a visszajelzések?

KP: Abszolút pozitívak. Aki nem kíváncsi rá az tovább megy, de aki megáll, az nyitott a változtatásra. Egy este. 3-4 óra alatt 100 ember veszi komolyan a Vegánságot és kap információt arról, hogy  hogyan  tud ehhez hozzálátni. Az alapítók szerint ha ez így halad tovább, akkor hamarosan elérjük az 1000 helyszín/chapter –t globálisan az év végére.

VO: Mi van a kártyán, hova irányítjátok őket?

KP: A kártyán röviden, tömören a legfontosabb információk vannak. Fel van tüntetve a  honlapunk ahol fenn van a legtöbb legfontosabb link ami a témával foglalkozik: cikkek, oldalak, videók, dokumentumfilmek. Plusz a 21 napos vegán kihívás, gyakran ismételt kérdések, stb. Nem több tucat weblap, csak 5-10 maximum.  Így ha valaki alaposan utána szeretne nézni az egész ügynek, akkor minden lehetősége megvan rá.

VO: Ha neked kellene megmondani egy vegánság iránt érdeklődőnek, hogy milyen filmeket nézzen meg, mit ajánlanál?

KP: Egészségügyiből: Forks over Knives. Környezetvédelmiből a Cowspiracy. Legutoljára hagynám az etikait, az Earthlings-t. E három megnézése után nem lehet visszalépni, legalábbis nagyon nehéz.

VO: Mit gondolsz a vegán mozgalom merrefelé tart?

KP: Robbanásszerűen nő. Angliában, Amerikában most megtöbbszöröződtek a Vegánok az utóbbi években és ez a folyamat az elmaradottabb országokban, nálunk is robbanásnak fog indulni. Az utóbbi 5 évben hatalmas fejlődés volt. 5 éve még csak 1-2 étterem volt, most meg már tucatszám vannak vegán helyek. Ez is azt bizonyítja, hogy hatalmas kereslet van rá és trenddé kezd válni. Mivel az aktivizmusban is erősödünk, így nem csak trendvegánokat generálunk, hanem etikai vegánokat is.

VO: Minek a rövidítése a DxE?

KP: Ebben még nem volt lehetőségem részt venni, de a Direct Action Everywhere rövidéítése. Közvetlen Akció Mindenhol. Az aktivisták bemennek pl egy steak house-ba és a húsevőket szembesítik azzal, hogy hullákat esznek. Békésen, de határozottan. A DxE mindenféle célravezetőbb eszközt használ, hogy gyorsítsa az állatok felszabadítását.

VO: Milyen formában?

KP: Békésen de hangosan jelezzük, hogy ezek az állatok ugyanúgy éltek és éreztek, mint a háziállataink vagy barátaink. Ugyanúgy feleslegesen haltak meg, mintha most macskákat ennének vagy embereket. Erre semmi szükség. Ehhez pedig brutálisan szétcincált állatok tábláival addig demonstrálunk ott, amíg ki nem dobnak minket. Ez egy elég piszkos munka és nem egy egyszerű dolog, de ha mi lennénk a ketrecekben, mi mennénk a vágóhíd felé, akkor mi is elvárnánk, hogy tegyenek valamit a felszabadításunkért. Sokan ellenzik az efféle radikális eszközöket még a Vegánok között is, de csupán  receptmegosztásokkal nem lehet felszabadítani az állatokat, nincs 500 évünk, hogy mindenki kipróbáljon minden vegán sütit. Komolyabb eszközökhöz kell nyúlnunk, mert milliárdok halnak meg fölöslegesen és a Földünk is rohamosan halad a lakhatatlanná válás felé.

VO: Milyen számodra az ideális világ?

KP: Az ideális világ számomra olyan, hogy az emberek utánajárnak dolgoknak, gondolkodnak, nem lusták megvizsgálni egy problémát alapjaiban és nem mások kárára döntenek. Az embereket érdekelné ebben a világban, hogy mi történik körülöttük, hogy mihez járulnak hozzá passzívan, például a vásárlásaikkal és milyen „hullámokat” indítanak el a cselekedeteikkel maguk körül. Szembe kell nézniük a cselekedeteikkel, hogy például mi folyik egy ipari állatenyészetben vagy egy vágóhídon mert ha ők saját kezűleg nem lennének képesek megcsinálni, akkor fizetniük sem lenne szabad érte másoknak.

VO: Milyen terveid vannak az aktivizmussal a jövőre nézve?

KP: Ahhoz, hogy több esemény és „akció” lehessen, ahhoz több aktivistára van szükségünk és most ebben a fázisban vagyunk, hogy toborozunk. A vegán csoportokba teszünk toborzó és élménybeszámoló posztokat, illetve a YouTube csatornámon is erre koncentrálok, hogy legyünk egyre többen. Az lenne a legjobb ha tudnánk csinálni legalább 3-4 tüntetést egy héten, de ez ne menjen a minőség rovására. Most heti kettő van, egy Earthlings és egy Anonymous for the Voiceless. A SAVE-ket, ahogy tudjuk szervezzük. A Direct Actionnek  van egy felelőse és  ahogy az egyetemi tanulmányai mellet győzi, akkor ő is szervezi. Ez lehet, hogy már ebben a nyári szezonban megvalósul. Nyáron sokkal több az aktivista, de így is voltak akik -5 és -10 fokban is kint voltak velünk az utcán. Télen olyan 10 fő körüli volt a létszám, nyáron ez inkább 30 körüli.  Ettől a nyári szezontól nagyon sokat várunk.

VO: Vannak itthon vidéken is ilyen akciók?

KP: Keresnek minket vidéki városokból is, hogy szervezzünk oda is, de azt szoktuk mondani, hogy ezt bárki megszervezheti. Átküldjük, hogy mit kell küldeni a rendőrségnek, hogy csinálják. Bárkinek segítünk szívesen, nem egy nagy was ist das az Earthlings Experience. Az hiszem a Pécsiek már tervezik az indulást, egyelőre figyelnek minket, tanulnak tőlünk. Alkalmanként szokott itt-ott lenni vidéki városokban, de rendszeresen csak Pesten van egyelőre.

VO: Milyen eszközigénye van?

KP: Egyszerűen csak néhány műanyag maszk, mondjuk 15 db és laptopokra, papírtáblákra. Ezeknek utána lehet nézni a csoportokban.

VO: Hogyan visztek ki töltőt?

KP: 2-4 órát a laptopok is kibírnak, de azok is hoznak laptopot, akik beszélgetni jönnek és amikor valamelyik lemerül, akkor cseréljük. Illetve nem is minden ember kezében van laptop, hanem minden második, ők pedig táblát tartanak. A pesti csoportban összedobtunk pénzt egy nagyon komoly aksira, és arra TV-t, kivetítőt is rá tudunk kapcsolni. Sokáig a Vegán Állatvédele Egyesület  kivetítőjét használtuk ami nagyon hatásos volt.

VO: Vannak emlékezetes beszélgetések, amikre emlékszel?

KP: A legutolsó demón például egy úrhoz és a barátnőjéhez mentem oda és a filmet nézve csak annyit jelentett ki elsőre, hogy mától többet nem eszik húst. Egy másik járókelő annyira szimpatizált velünk, hogy kért egy maszkot és beállt közénk  a kockába. Tavalyi szezonban meg volt valaki, aki hónapokkal később írt a csoportunknak, hogy a mi hatásunkra nézett utána a dolgoknak és azóta sikeresen „átalakult”, amiért nagyon hálás nekünk. Ilyenkor különösen boldogok vagyunk, hogy kézzel fogható változást tapasztalhatunk.

VO: A YouTube csatornádról mit lehet tudni? Mióta van, mi a célod vele?

KP: Szerintem nagyon fontos a fitt és egészséges Vegán képét  mutatni, nem pedig azt, hogy soványak, sápadtak és hiánybetegek vagyunk. Ez sok motivációt ad az edzéseimhez, hogy jó képviselője legyek ennek az életstílusnak. El szeretném törölni azt a sztereotípiát, hogy salátán élünk meg magokat eszünk, mert eszméletlen jó ételeket lehet készíteni növényekből és bármit el lehet készíteni  belőlük. Én séf családban nőttem fel, szóval nagyon jókat ettem Vegánság előtt is, de azóta máshogy állok hozzá az étkezéshez. Amióta váltottam, más szemmel nézek különböző kultúrák konyhájára sokkal lelkesebb vagyok és sokkal jobbakat is eszem, mint régen. Ezt is igyekszem bemutatni. A csatorna lassan egy éves. Én személy szerint a YouTube-nak köszönhetően lettem Vegán, az ottani videók győztek meg, ott találtam Gary Yourofsky Legjobb Beszédét, Banana Girl és egyéb fitnesz vegán youtuberek segítettek konvertálódni, így nekem azóta ez nagyon fontos, hogy én is köztük legyek és én is elmondjam a saját verziómat. A csatornával igyekszem új vegánokat is toborozni, ez a fő cél, de az utobbi videóim már inkább meglévő vegánokhoz szólnak, ahogy pl az aktivizmust bemutatom. De a mit ettem ma és az edzős videók akár mindenevőknek is hasznosak lehetnek. Még van hova fejlődnöm, de hatalmas ugrásokat érek el minőség terén már most. Az utóbbi videók már egyre felvállalhatóbbak és vár még legalább 5, amit meg kell vágnom és szerkesztenem.  Szeretném ezt teljes állásban csinálni mert eszméletlenül élvezem.

VO: Mi kell ahhoz, hogy főállásban lehess aktivista?

KP: Csináltam egy támogatói oldalt ahol fent vannak a terveim, fent vannak az aktivista módszereim. Nem találtam még igazán jó magyar Vegán pólókat, amik reprezentálják az ideológiánkat és ha valaki 20 dollár felett támogat, akkor küldök neki ajándékba egy ilyen saját nyomtatású pólót. Vannak munka mellett aktivistáskodó emberek, de csak minden héten pár órára érnek rá vagy kéthetente vagy hasonlóan csak hobby vagy mellékállás szintjén tudnak részt venni. Én szeretnék az az ember lenni, aki mindennap tud ezzel foglalkozni és ha beindul a támogatottságom, akkor ez valóra válhat. Van egy  patreon oldalam, ahol létrehoztam egy támogatói profilt és itt lehetősége nyílik az embereknek adományokkal támogatni. 2-3 dollár is hatalmas segítséget jelentene havi szinten. Ha például 500 vegán azt mondja, hogy ad két dollárt havonta azzal már hatalmas dolgokat tudnék véghezvinni. A terveim fent vannak, hogy például milyen 10 új YouTube videót tervezek. Az aktivista módszereim fejlesztésére is vannak tervek. Van, amihez szükségem van hardwarre vagy eszközökre, például egy profi mikrofonra lenne szükségem, hogy utcai interjúkat tudjak csinálni. Bizonyos projectekre is teszek fel költségvetést, ott vannak a hosszú és a rövid távú terveim. Fent vannak a pólóterveim is, azok nemsokára megérkeznek és be lesznek fotózva promócióra. Nagyon stílusosak lesznek és remélem, hogy az olvasóknak is elnyeri a tetszését. Szerintem az utcai aktivizmus az egyik legjobb módja a Vegánság terjesztésének, de nagyon sok munkaórát elvesz az egésznek a promótálása, csoportvezetés, moderálás, a rendezvények megszervezése, bejelentése, a felelősség, hogy ott vagyok és irányítanom kell. Sok szociális energiát is felemészt, pláne, hogy én főleg befelé forduló energiákkal rendelkezem. De amikor kint vagyok és irányítanom kell, vagy rendezvényt szervezni az sok energiát igényel, ezt munka mellett nehéz csinálni. Ha lenne egy támogatói bázisom, akiknek átláthatóan tudnám felmutatni, hogy mire megy el a pénz meg mivel foglalkozom, rendszeres YouTube videókon keresztül, hogy nem Hawaii-on élek a pénzükön, hanem itt vagyok Pesten és kint vagyok az utcán és beszélgetek emberekkel és ezért teszek mindennap, akkor ez nagyon jól működhetne.

VO: Említetted, hogy rendszeresen edzel. Milyen típusú edzés ez, milyen rendszerességgel űzöd?

KP: Vegán sportemberként a V12 eseményen felkértek már, hogy meséljek erről. Bölcsödés korom óta úsztam, harcművészkedtem, labdasportok űztem, saját súlyos sportokat is kipróbálhattam, szóval sok fajta sportággal ismerkedtem meg az utóbbi jó 20 évben. Testnevelésből is érettségiztem és nagy vágyam volt, hogy edző lehessek. Amikor Vegán lettem, elkezdtem testépíteni, először még főleg egóból, de az is benne volt, hogy ne egy cingár, vékony Vegán legyek, hanem legyen rajtam izom, hogy jobban megbecsüljék ezt az életstílust. A kondiőrület is nagyon elterjedt mostanában és ez is egy jó platform, ide betörni Vegánként. Ezt már nyugaton is csinálják sokan, ezt szeretném behozni itthonra. Vegánként már kerákpárral jártam mindenhova, de majdnem egy évre rá kezdtem el használni először országúti kerékpárt. Elképesztően megszerettem, a régi motoros énem végre kiélheti magát egy sokkal környezetbarátabb és fittséget elősegítő módon. Tehát 3 éve kerékpárral járok mindenhova, kivéve most télen, mert tartottam egy nagy szünetet, el is adtam a biciklijeimet és jelenleg egy sokkal profibb versenykerékpárra vadászok,  így egy darabig most nem tekerek. Tavalyelőtt nyáron 160 km-es rekordom lett egyhuzamban, tavaly nyáron pedig 260 kilométeres. Ez Dobogókőn át Szlovákiába és vissza, vagyis nem is sík terepen. Szóval egyrészt ultramaratonozok, kardió edzéseket csinálok, másrészt saját súllyal edzek már két éve, otthagytam a kondit.. Ez a fegyencedzéshez hasonló, szertornához közeli gyakorlatokból áll. A sok bringázásnak köszönhetően sikerült leadnom majdnem 10 kilót, egy évvel később pedig 10 kiló izmot sikerült építenem vegánként. Vannak Before és after fotók. Ez azt jelenti, hogy nehezebb vagyok mint érettségikor, azaz húsevőként valaha. Bármire képes lehet az ember növényi étrenden vagy akár többre is, mint húsevőként. Olyan információk nem kapnak akkora hírverést, hogy a világ egykori leggyorsabb embere, Carls Lewis  Vegán volt akkor amikor futotta a világrekordot előtte meg vega évekig. A világ legerősebb embere Guiness rekordot is egy Vegán erőember tartja, ő nagyon sok számban Európa és Németország legerősebb embere és világrekordokat is döntöget, ő Patrick Babumian. Sok növényi étrendű sportoló van, akik hatalmas sikereket érnek el, ott vannak a legjobbak között. A mindennapokban is szeretném ezt közvetíteni, ha leveszem a pólóm, akkor látszódjon, hogy e mögött munka van, nem az egómért, vagy a szerény személyemért, hanem az állatok irányába szeretném terelni a figyelmet..

VO: Észleltél valamilyen különbséget mióta elhagytad az állati termékeket?

KP: Minden szempontból jobb lett az életem. Több energiám van, régebben nagyon kávéfüggő voltam. Paleosként azt olvastam meg is engedett, sőt, jót tesz (napi 3-9 presszó). 2 évig divatpaleóztam. A tejet már akkor elhagytam, de éreztem, hogy ez nem az igazi, nem az, amire tényleg szükségem van. Vegánként pedig megtapasztaltam milyen az egészséges bélműködés, milyen energiáim lehetnek alapjáraton. Kitisztult a bőröm, a gondolkodásmódom megváltozott. Küzdősportoltam és valamennyi agresszió mindig is volt bennem (jó, mondjuk ez betudható a 6 évnyi katolikus fiúinternátus fogságának), de elkezdtem jógázgatni végzősként és azt figyeltem meg, hogy sokkal békésebb vagyok és nyugodtabb, mint régebben, mikor azt a sok adrenalint meg halálhormont ettem napi szinten. Mentálisan, testileg is, lelkileg is javult az életem. Ez a tapasztalás is hatalmas motivációt ad, hogy ezt továbbadjam embertársaimnak, barátaimnak. Ezt mindenkinek meg kellene tapasztalnia, hogy rájöhessen, a Vegánság az ember alapállapota és a növényi étrend a legtermészetesebb táplálkozásformája.

 

Fotók: Korpádi Péter és Rajna Tímea.

Riporter: Horváth Edit

 

További interjúk itt olvashatóak. 

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel, a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Csir Kevinnel, arról, hogy mit is jelent vegánnak lenni? Merre halad a mozgalom? Hogyan válhatsz vegánná? Milyen hatással van az állattenyésztés a környezetre? Mi az összekötő kapocs a vegánság és a különböző emberi jogi mozgalmak között?

Sipos Nórával, a NoraSpiration megálmodójával beszélgetünk vegánságról, bloggerkedésről, evés zavarokról, és még megannyi másról...

Varga Balázzsal a táplálkozás és a sportolás összefüggéseiről.

Sőtér Kittivel, a PlantmyilkyWay cukrász megálmodójával beszélgettünk az egészség és a vegánság kapcsolatáról; arról, hogy mi kell a tökéletes vegán macaronhoz; mivel lehet helyettesíteni a tojást a süteményekben; és megannyi egyéb édes dologról...

Egyed Brigittával a jóga és a vegánság kapcsolatáról. 

Juhász Máriával és Paál Bélával, a Kis Padlizsán Vegán bistro tulajdonosaival: az interjúból többek között kiderül, hogy miért volt Marcsiék hűtője tele sárgarépával; hogyan lett Béla mérnökből szakács; hogy miért feküdt ki János bácsi a palánták mellé; és milyen speciális adalékot használnak a tökfőzelékbe.

Fill Good csapatával Vetsey Nórival, Péntek Zolival és Vetsey Bálinttal: az interjúból többek között kiderül, hogy mit szólt a család, amikor Nóri gyerekként bejelentette, hogy vegetáriánus lesz; milyen együtt dolgozni családként; mi a sütöltöde koncepciója; mi a titka a habkönnyű pogácsáiknak; mennyire vannak hatással az Olaszországban töltött évek a kínálatra; miért szeretik a környékbeli nénik a kalácsukat és miért nem használták az idei Kerékpáros reggeli logot.

A Földlakók (vegán) iskola alapítóival a tanulócsoport koncepciójáról, és a legfrissebb fejleményekről.

Interjú Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével: 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

Varga István, Nyers Séffel: az interjúból többek között kiderül, hogy miért lett nyers vegán; hogyan lehet ezt Magyarországon kivitelezni; miért a Holdhoz köti a Nyers kihívást; melyik országban tart minden évben Nyers nyaralást; milyen tanfolyamokat szervez; meddig áll el az aszalt lenmag kenyér; miért kell a magvakat beáztatni fogyasztás előtt; miért fontos az enzimdús táplálkozás; mit jelent a menzareform és milyen gyermekotthont támogat Erdélyben.

Lincoln Telma énekesnővel: az interjúból többek között kiderül, hogy milyen értékrendet szeretne átadni kisfiának, Marcinak; hogyan oldotta meg az óvodai vegán étkezést; hogyan világosítja fel kisfia az óvodatársait arról, hogy mi is van a tányérjukon; mi a lényege a Földlakók Környezettudatos Suli Projektnek; miért váltott balettról éneklésre; milyen zenekarokban énekel; mekkora hatással van az életére Afrika és miért jó kisgyerekkel utazni.

Zabezsinszkij Annával, az első magyar vegán szabadulószoba tervezőjével: az interjúból kiderül, hogy mi is az a Dumbster Diving; hogyan segített Anna elindítani a vegán Túró Rudit; mi a koncepciója az általa tervezett és kivitelezett vegán szabaduló szobának; miben tudna segíteni, hogy Magyarországon is elindulhasson egy; milyen mini menhelye van; milyen főzőkurzusokat tart és milyen vegánsággal kapcsolatos pályázati lehetőségek vannak világszerte.

Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével arról, hogy 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

Karalyos Gáborral, a Vegán Hegylakóval vegánságról, receptekről, kertről, hegyről.

Slezsák Csillával és Váry Krisztivel Ultrabalatonról, vegánságról, barátságról. Hogyan lesz egy magányos vegánból társasági lény? Hogyan készülnek fel egy akkora távra, amit még soha nem futottak le? Kinek dedikálják a futásukat?

Antalóczy Györggyel, a Flow Specialty Coffee Bar & Bistro tulajdonosával tudatosságról, specialty kávékról, vegán ételekről és természetesen az étteremről.

Hári Richárddal, a Vegan Tigris tulajdonosával a vegánság és a spiritualitás kapcsolatáról; a teljesértékű növényi táplálkozás testünkre gyakorolt hatásáról; a Vegan Tigris koncepciójáról és Indiáról.

Szaluter Edittel, a Kertkonyha megálmodójával. Beszélgettünk a főzés szeretetéről, a Kertkonyha megszületéséről, vegán szaloncukor készítő tanfolyamról és még megannyi más dologról.

Bonifert Annával a vegán állatvédelemről. Az egyik legismertebb magyar, vegán állatvédő aktivista. Több állatvédelemről és vegánságról szóló könyv és cikk szerzője.

Váli Tamással vegán életmódról, növényi táplálkozásról, testépítésről, mítoszokról. Elegendő a fehérje? Mit eszik egy nap? Mennyit edz? Mit tanácsol az étrendünk összeállításánál? ...és még megannyi érdekes információ róla és a vegán testépítésről.

 

Ha szívesen olvasol angolul interjúkat nemzetközi influencer-ekkel, akkor itt megteheted.

 

Richard Watts-szal, a Vegan SideKick alkotójával. Szinte minden vegán találkozott már a munkásságával, a legtöbbször megosztott alkotó, de kevesen tudják ki áll a rajzok mögött.

Ullenkával arról, hogyan gyógyította meg a súlyosan ekcémás kislányát a nyers vegán étrenddel.

Marlena Rozenberggel a vitorlás életmódról vegánként. Hogyan szelték át a Csendes-óceánt, mi volt a legnagyobb élménye és hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra.

Mariia Goldschmidttel, a Tofu Family-ből, családról és fitt életmódról növényi alapokon.

Jo Fredericks-szel a vegánság és a művészet kapcsolatáról.

Seb Alex-szel, aki állatjogi aktivista, vegánságról, Anonymous of the Voiceless megmozdulásokról, és egyéb az állatokat támogató lehetőségekről.