Interjú a Fill Good csapatával Vetsey Nórival, Péntek Zolival és Vetsey Bálinttal

VeganOrigo: Miért lettetek vegánok?

Péntek Zoltán: Én a Nórit ismertem meg és őt faggattam dolgokról, hogy miért vegán és hogyan csinálja. Én is aztán elkezdtem utánanézni a témának. Nagyon sok dologra bukkantam, amit elképzelni sem tudtam. Könnyű volt belátni, hogy erkölcsileg és morálisan mi a helyes. Ezért váltottam.

Vetsey Nóra: 8 éves koromban vegetáriánus voltam egy ideig, mert az általános iskolában mutattak egy videót arról, hogyan készül a hamburger. Nem tudom miért csinálták ezt az iskolában, mi volt a célja, de nekem ott kapcsolódott össze a hamburger a bocival; én pedig szerettem a bocit (nem enni, hanem simogatni és élni hagyni). Ekkor néhány hónapig nem ettem húst, majd 12 éves koromban láttam az A Simpson család egyik részét, melyben Lisa vegetáriánus lesz, és akkor döntöttem úgy, hogy már elég felnőtt vagyok, hogy tudjam ezt vállalni.

Vegán pedig az egyetemen lettem kb. 12 éve, amikor egy nutellás standot kellett tervezni a Ferreronak, és megnéztem, hogy a tej mögött mi van; akkor döbbentem rá, hogy a tejipar sem jobb, sőt ugyanolyan rossz, mint a húsipar; ekkor döntöttem úgy, hogy vegán leszek.

Vetsey Bálint: Az én döntésem is abszolút etikai. 41 éves vagyok és tizenx éve vegán. Nálam is a vegetarianizmussal kezdődött. Mivel kutyával és macskával nőttem fel, gondolom egy természetes empátiát fejlesztettem ki a nem humán állatok iránt. Volt tudomásom róla, hogy vannak vegetáriánusok a Földön, de nem kapcsoltam össze a dolgot, az erkölcsi vetület fel sem vetült bennem. Végül azt hiszem Nóri miatt lettem vegetáriánus.

N: Igen, én lettem vegetáriánus előbb. Akkor már édesanyánk is az volt. Ő egy fogadás miatt. Elveszett a macskánk és arról volt szó, hogy ha meglesz, nem eszik húst egy hónapig, aztán úgy is maradt.

B: A családi hatások mellett, 20-22 éves koromban szembe kellett néznem önmagammal, hogy ha valóban szeretem az állatokat (nem vagyok „állatőrült”, de gyengéd érzelmeket táplálok irántuk és pl. bocik láttán elkedvesedem), akkor hogy ehetem meg őket. Ekkor döntöttem el, hogy vegetáriánus leszek. Mindig is Igazságos János voltam és bántott, ha igazságtalanságot láttam (pl. hogy csak az erősebb bika szex- szel), utánanéztem az állat-felszabadítási mozgalomnak, onnan jutottam el a fajizmusig, az antifajizmusig, hogy mit is jelentenek ezek a dolgok. Így lettem vegán, Nóri pedig miattam lett vegán. Én miatta vegetáriánus, ő pedig miattam később vegán.

Elkezdtem videókat nézegetni és rájöttem, hogy antifajista vagyok és számomra természetes, hogy ne bántsunk valakit, csak azért mert megtehetjük, és mert a másik nem tud ellenállni. Ide tartozik a nők elleni erőszak, a gyerekek elleni erőszak, a dolgozók kizsákmányolása, és az állatok elleni erőszak is.

V: A családon belül hogy fogadták, hogy egy gyerek 8 és 12 éves korában kijelentette, hogy nem eszik többet húst?

N: A mi családunkban (Bálint és én testvérek vagyunk) soha semmi probléma nem volt. Olyan családban nőttünk fel, ahol tényleg nagyon szeretjük az állatokat. Édesapám sem ellenkezett, amikor 8 évesen bejelentettem, hogy vegetáriánus leszek. Kicsit aggódott, de úgy gondolta, hogy majd meglátjuk mi lesz. Nagymamám mondta, hogy „Hülyék ezek” , de utána ő is elkezdett hús nélkül főzni, és amikor már én kezdtem el Neki főzni, egyenesen imádta! 

V: Mi változott az életetekben?

B: Nekem semmi. Egészségileg semmi. Mentálisan sem, mert ez a mentalitásom következménye. A mentalitásom változtatott vegánná és nem a vegánság változtatott a mentalitásomon.

N: Én imádtam a sajtot, tejszínt, tejfölt és minden ilyesmit. Csináltattam egy vérképet vegetáriánus koromban, és a koleszterinem felszökkent. Vegánként valami más miatt kellett újra vérképet készíteni és az orvosom csodálkozva mondta, hogy: „hát ez jobb mint a sajátom!”. Minden a vérképemen teljesen jó volt. Megbeszéltük, hogy az étrendemnek lehet hozzá köze, hiszen közben vegán lettem.

B: Nálam mióta vegán vagyok és voltam bármilyen vizsgálaton, soha semmi bajom nem volt. Előtte sem, de azóta sem.

Z: Imádom a gumicukrot és a Mars csokit, így az első pár évben csak vegetáriánus lettem.

N: Amikor kezdett átállni és pizzát ettünk, akkor már csak a felére kért sajtot 

Z: Az első pár hétben sokkal energikusabb lettem. Amúgy is pörgős srác vagyok, de akkoriban még inkább az voltam. Aztán ez elmúlt sajnos 

N: Beálltál, ez lett a normális.

V: Honnan jött a pékség ötlete? Miért pékség?

N: Zoli 16 éves kora óta ezt csinálja, én pedig nagyon szeretek főzni. A Bálinttal mindig is úgy gondoltuk, hogy az életünkben valami olyasmit fogunk csinálni, amivel az állatokat tudjuk segíteni, ergo valamilyen vegán dolgot, így könnyű lett kitalálni: pékség lett belőle. Pontosabban sütöltöde. A Zoli tésztáit töltjük meg a saját főztömmel.

B: Én pedig eladom.

N: Nagyon sokat köszönhetünk a szüleinknek, mert nélkülük ez nem valósulhatott volna meg. Biztos nem itt tartanánk.

B: Amit el tudunk érni az rajtunk múlik, de  a lehetőséget nekik köszönhetjük.

V: Hogyan ismerkedtetek meg?

N: Rövidre fogva, én a Zoli egyik barátjával jártam.

Z: Bemutattak minket egymásnak, és utána tartottuk a kapcsolatot, akkor ő még Rómában élt. Menet közben én szétmentem az akkori barátnőmmel…

N: … én hazaköltöztem…

Z: … és találkoztunk egy buliban. Onnantól kezdve 

B: Én a Nórit 1984. április 18-án láttam meg először egy monitoron valamelyik budapesti kórházban. A Zolit pedig később hozta megával… 

V: Milyen együtt dolgozni? Akár párként? Akár családként? Valahol ez feszültségforrás, valahol pedig motiváció. Ti hogyan élitek meg?

Z: Feszültség mindig keletkezik, mindenhol, de ezt igyekszünk mindig megbeszélni. 

N: Nyilván van egy olyan pozitív hozadéka, hogy abszolút bízunk egymásban. Rajtunk kívül még a Zoli testvére is velünk dolgozik, ő volt az első alkalmazott, akit felvettünk. Ami negatív lehet, hogy jobban elnézünk dolgokat egymásnak.

Z: Ha alkalmazottak lennénk, és egy főnök lenne, akkor szigorúbban mennének a dolgok.

N: Igen, de úgy gondolom, hogy ennyi belefér. Ez nem megy a minőség rovására.

Z: Mind a hármunknak vannak dolgai…

N: Nyugodtan mond ki: rigolyái 

B: Más a habitusunk. Én vagyok a „lusta semmittevő”. A Zoli a pörgős.

N: Én pedig a kettő között vagyok.

B: Igen, mindig ő van a középpontban. A Nórival nagyon szeretjük az észszerűséget, és minden apró részletre figyelünk, hogy minden úgy és arra álljon, ahogy mi gondoljuk. Kézre essen minden. Az üzemen belül nem mindenkinek ilyen a gondolkodásmódja…  De ez komolyabb feszültséget nem okoz. Egyszer volt, amikor megnyitottunk, és a Zoli erélyesebb hangon szólt hozzám, mert én „lustultam” a pultban. Nem elég hamar raktam ki a pogácsákat…

Z: Én nem egyből szólok, ez nagy hibám. Tűröm, tűröm, aztán durran az agyam.

V: Mi a koncepciótok? Milyen terméket készítetek? Merre szeretnétek haladni? Láttok-e valamilyen evolúciót az indulás óta? Hol tart most, merre felé tart?

B: Még nagyon az elején tartunk. Az előkészület kb. másfél év volt. Egy ilyen kis családi vállalkozást csinálni nehéz feladat, temérdek a munka, és ez egy darabig így is lesz. Lassan, de biztosan növünk, most már mindenkinek van egy fix váltója. Az elején hárman voltunk, és hat napot voltunk nyitva. Először a Zoli kapott váltót, aztán lett egy szakácssegédünk. Most pedig már van egy normális, teljes értékű váltóm a pultban, így felszabadul egy kis idő.

Nagyjából elértük az egy pékség által elérhető embereket egy zónán belül. Terjeszkedési mód a kiszállítás lenne, vagy egy harmadik félnek való gyártás.  Rendezvények, vagy akár szállodának.

Most készítünk egy viszonteladói árlapot, amivel elkezdek majd házalni. Távlati tervként szeretnék egy Fill Goodot Szingapúrban, egyet Rómában és egyet New Yorkban.

Z: Amit mostanra elértünk másfél év alatt az a stabilitás. Fixen tudunk működni.

B: Megvettünk mindent, amit kellett. Még a klímát kellene beszerelni.

Z: Meggazdagodni még nem gazdagodtunk meg, de ha valamibe be kell ruházni, azt már meg tudjuk tenni.

N: Alacsonyabb fizuval kezdtük, aztán végre fel tudtuk emelni magunknak, aztán felvettünk alkalmazottat, így megint visszavettük 

A főzésen kívül én csinálom a grafikát. A brosúra is rajtam múlik, csak időm nincs elegendő.

B: Kapacitásunk van még. Két sütőnk és két kelesztőnk van, és általában csak az egyik szokott működni. A termelést még tudnánk emelni, de már külsősöknek kellene szállítani. A környék lakói már megismertek és úgy néz ki, hogy meg is szerettek. Többen kérdezik, hogy mikor nyitunk Budán és egyéb helyeken is. Ha ad valaki pénzt és időt, akkor szívesen megcsináljuk, de jelenleg nincs kapacitás.

N: Nekem még rengeteg ötletem van, ami a termékfejlesztés mappában van a laptopon.

B: A helyünk adott, oda több termék nem fér, így hiába lennének új termékek, nem tudnánk hova tenni.

V: Milyen a termékpaletta? Annak milyen az evolúciója?

Z: Minimálisat fejlődtünk, kellene csinálni több teljes kiőrlésűt meg gluténmenteset. Ha változtatni kell, akkor mindig húzom a számat először, de aztán rávesznek és igazuk is van.

B: Én szívesen megpróbálnám az egészségtudatosabb dolgok felé a nyitást. Amit most csinálunk sem egészségtelen, és teljes kiőrlésű termékeink is vannak, így esetleg a nádcukrot kellene helyettesíteni valami alternatívával, de mesterséges édesítőket nem szeretnénk.

N: Nekem van ötletem, de nincs időm kikísérletezni.

Z: 2-3 hónapja elkészítette a falafel golyókat, de azóta nincs időnk bevezetni. Fél éve beszéltük a gluténmentes pogácsát, amit már csináltunk is mintában.

N: Szerintem sokat fejlődtünk, nem mondom, hogy 100%-osak vagyunk, de tele van a pult, változatos is. Szezonális dolgok is vannak, gluténmentes is van - köztük többféle gluténmentes pizza - teljes kiőrlésű termékek, húsvéti és karácsonyi különlegességek…

Z: Most kint van 22 féle termék, és ha még jönnek újak, akkor azt mindet nyitásra produkálni nehéz.

B: Amit viszont kikísérletezünk, azt nagyon aprólékosan. Az utolsó az almás pite volt, amin sokat dolgoztunk. Minden családi étkezésnél az volt a desszert. 

N: A legegyszerűbb talán a cukkinis pizza volt, az hamar ment.

B: Rómában nőttünk fel, így az ad a pizzákra egy rálátást. Az első pizza is ilyen volt nyitáskor: pizza rustica. Elsőre tökéletes! Mint Rómában.

V: Én nem vagyok oda a pogácsákért, de ha eszem, akkor csak nálatok, mert annyira habkönnyű és puha. Mi a titka? Hogy csináljátok?

N: Ügyesen  A zöldséges alapú pogácsában igazi zöldség van, több is, mint liszt. A nedvességet a zöldséggel helyettesítjük. Nem rakunk bele külön vizet. Sokat kísérletezünk. Például a sütőtökös – rozmaringosban ne vigye el a rozmaring az egészet, hanem harmóniában legyen a zöldséggel.

Z: Oda kell figyelni, hogy minél lágyabb legyen, de azért ne ragadjunk oda a táblához.

V: Az én kedvencem a lila káposztás diós, pedig tényleg nem szeretem a pogácsákat.

B: Megértelek, én sem értettem soha, mi ez a pogácsamánia a magyaroknál, de aztán rájöttem, hogy lehet ezt jól is csinálni.

N: Én pedig nem értettem, hogy miért van ilyen kevés fajta, pedig ebből isteni dolgokat lehet csinálni; színeseket és finomakat.

V: Milyen termékek vannak a termékpalettán?

N: Van 4 kategóriánk. Az egyik a Töltikék: teljes kiőrlésű leveles tésztából készült kockák, kalapocskával. Szezonális töltelék van bennük. Most körözöttes van és modenás (modenai balzsamecettel van leöntve a paradicsom, a parmezán és a rúkola). A második kategória a Pékné módra (én lettem időközben Pékné). Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha „péksüteményesítenénk” létező ételeket, hiszen egy pékné ezt tenné! . Van „hasábburgonya”, „tavaszi tekercs”, „gombás ravioli”, „sport szelet”, „hagymakarika” (lesz és volt is), „szilvás gombóc”. Rengeteg ötletem van, idővel meg fogom őket valósítani. A harmadik kategória a Klasszikusok: a kalács, a csigák, a pogácsák és a kenyér. Az utolsó kategória pedig a Rusztikus pizzák római módra.

B: Ezen felül van nálunk elérhető vegán információs anyag, pl. a budapesti vegán helyek listája. Én a Vegán Állatvédelem Egyesület tagja vagyok, így az ő újságjuk, a szórólapjaik és egy gyűjtődoboz is kint van. A SAVE by Gerda vegán táskák szórólapját is kiraktuk. A hely véges, sajnos több nem fér ki.

V: Ott oldalt fel lehetne még lógatni pár pólót 

B: Pont nemrég gondoltam rá, hogy jópofa lenne Fill Good logo-val ellátott dolgokat készíteni. Stílusosan sodrófát például.

N: Egyelőre a pecsétig nem jutottunk el. A zacskókra kéne, és a nyitástól tervezzük, ahogyan az egyenruhát is. Lassan haladunk, de biztosan. Nagyon lassan, és nagyon biztosan 

B: Talán lassabban, mint biztosan 

V: Mennyire van hatással a kínálatra, hogy Olaszországban nőttetek fel?

N: Valamennyire mindenképp: ott vannak a pizzák, a „raviolik”, a Modena töltike, a tréfa-répa tölteléke… Amit észrevettünk, hogy itt Magyarországon nagyon szeretik, ha minden nagyon fűszeres, és ha fűszerből nagyon sok félét használnak egyszerre, ami azért nem biztos hogy mindig jó ötlet...  Vagy hogy például a pizzán legyen „200” féle feltét, mert különben nem „az igazi”.

B: Tegnap például jött egy hölgy és kérdezte, hogy mi van a paradicsomos pogácsában. Amikor mondtam neki, hogy paradicsom, a válasza: És még mi, bazsalikom?

A fűszerek kellenek, de nem mindenhova; és módjával! Magyarországon megvan az a borzalmas szokás, ha valaki olaszos ételt főz, akkor telecseszi szárított oregánóval és bazsalikommal, amit életemben nem láttam Olaszországban; maximum a pizza rossa-ra szórnak egy hintés szárított oregánót, de máshova nem nagyon használják a szárított verziókat. Talán húsokra, de azzal nincs kontaktusom.

Szerintem annyira nem jellemző a kínálatra az olaszosság a pizzán kívül. A paradicsomos pogácsa talán még az ötvözete a magyar és az olasz énünknek, mert egy eleve magyar ételbe olasz paradicsom van és kicsit olyan az íze, mint az olasz pizzettéknek (mini pizzáknak). Nem egy olasz pékség vagyunk. Szeretnénk, ha tudnák az emberek, hogy van egy olasz hátterünk és autentikus a pizza, amit csinálunk, de nem kimondottan olasz pékség vagyunk. Nincsenek cannolik, vagy más tipikus olasz termékek a pizzán kívül.

V: Croissant van?

(nagy nevetés)

B: Ez egy fájdalmas pont.

Z: Régóta tervben van a sajtos croissant. Szükségem lenne egy teljes értékű váltóra, aki a bátyámmal tudna dolgozni és akkor tudnék ráfeküdni a Nórival a termékfejlesztésre. Lehúzunk itt x órát, utána már nincs erőm és kedvem kísérletezni.

V: Sajtos croissant említettél, pedig Olaszországban édesen eszik. Főiskolás koromban voltam kint egy hónapot nyelviskolában és egy buli után, hajnalban (kora reggel) hazafelé bementünk egy reggeliző helyre, ami tele volt croissant-okkal és sajtosat szerettem volna (akkor még nem voltam vegán) és szó szerint a térdüket csapkodták a röhögéstől.

Z: Én azt szeretnék, azt kezdtük el kísérletezni. A vegánok életéből hiányzik a sajt, és ha csinálnánk egy nagyon finom sajtos croissant-t, az nagyon kedvelt lenne.

B: Tegnap is jött valaki, hogy van-e valami csavart dolgunk, ami sajtos? Se csavart, se sajtos. A pizzánk már elfogyott aznapra, ami növényi sajtos.

Z: Én szívesen ennék sajtos croi-t.

V: Van jó vegán sajt?

Z: Mi találtunk. Nem egy fajtát tennénk bele, hanem keverve több fajtát.

B: Nagyon finom vegán sajtokat készít a Say Cheese Raw. Ők isteni vegán sajtokat csinálnak. Az nem az a fajta, ami nekünk lenne jó, de létezik jó vegán sajt. Olyat is találtunk már, ami nekünk jó, olvasztható. Keresni kell, de fejlődik az ipar. 10 év múlva biztos, hogy még finomabb vegán sajtok lesznek. Van például nagyon finom vegán parmezán. Ezt még „olaszként” is elismerem, nem 100%-os még, de abszolút visszaadja az élményt.

Édesanyám sajtmániás, és egy családi ebéd alkalmával a teraszon reszeltünk neki vegán parmezánt a pastájára és csak fél órával később jött rá, hogy az nem állati eredetű volt.

V: Hogyan látjátok a vegán mozgalmat? Merre halad? Milyen például a vegán ételek fogadtatása?

Z: Amikor a Nórival összejöttünk 7 éve, akkor még alig volt néhány hely, ahova mehettünk, most pedig rengeteg van.

N: Régen alig tudtam hol enni, most pedig alig tudok választani.

B: Régen az összes vegán helyre elmentem, most azon felül, hogy rengeteget dolgozom, a vegán helyek listáján már több is van, ahol még nem voltam. Most már több nyílik, mint ami bezár. Fejlődik az ipar is. Rómában vettem észre egy nagy ugrást, mert volt 2 év, amikor nem mentem haza, és amikor visszatértem újra, maga a vegán szó felkerült az underground-ból a mainstream-be. A szupermarketekben már külön vegán pultok voltak, ami előtte abszolút nem létezett.

N: Nemcsak, hogy vegán helyek nyílnak, hanem sok nem vegán helyen is van már vegán opció. Nemrég Zolival a Római parton voltunk és már a sült krumplin kívül például a Két Rombuszban Hideg Nyalat termékek is vannak, és a Fellininél is van vegán tál.

B: Nálunk a stratégia része, hogy nincs kiírva, hogy vegán. A vegán közösségben igyekszünk jelen lenni; hirdetünk, fent vagyunk a Happy Cow-n, Tripadvisoron, Facebookon, stb. Kulcsszavakra keresve megtalál minket bárki, sok külföldi is eleve célirányosan jön. Eléggé nagy hírverésünk volt, amikor megnyitottunk, köszönet pl. a HVG-nek, a 168 órának, a WeLoveBudapestnek. A helyben lévő öreg nénik nem tudják, hogy vegánok vagyunk, csak nálunk vásárolnak. Minden összetevő ki van írva, így ha valaki elolvassa, rájön.

A környék is nagyon befogadó, több vegán hely van. A Tökmagnak pl. mi csináljuk a bucikat.

N: Édes Élet két utcával arrébb. A Levendulában is van vegán fagyi meg süti.

B: Madalban is nyitottak, szemben van egy vega hely a Hummusz bár. Mögötte van a Nemsüti. A Sovány vigaszban tegnap ettem isteni vegán somlóit, ami ráadásul cukormentes.

Z: A Pozsonyi úton is több helyen van vegán opció. 

N: Több idős néni mondta, hogy olyan a kalácsunk, mint, amit gyerekkorában evett. Lövése sincs róla, hogy a mienk vegán.

B: Visszaadjuk az embereknek azt a gyerekkori élményt, amit igazából a tojással értek el. Tojás nélkül is ugyanaz. A tojás teljesen felesleges. A kakaós csigánk és a kalácsunk a legjobb példa erre. Egy foszlós, omlós kalács és egy isteni finom, kakaós, gazdag csiga.

V: Az én kedvenc karácsonyi kalácsom is tojás helyett almaszósszal elkészítve pont ugyanazt az élményt hozza. Semmi különbség nincs ízben sem, és állagban sem.

B: Kürtős kalácsnál és a lángosnál sem lehet kiérezni a tojás / tej „hiányát”.

V: Az alapanyagoknál mire figyeltek? Mik a kritériumok?

B: Fontos, hogy hazai legyen, amit tudunk. Támogatva ezzel a hazai gazdaságot, illetve az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében is. Viccesen írtuk a bemutatkozásban is, hogy kerestünk magyar olíva bogyót és kávét, de nem találtunk, így az nyilván nem magyar  Mint ahogy a nádcukor sem.

N: Ami lehet, az legyen Fair Trade, például a kávénk. Embereket sem szeretnénk kihasználni. Ne legyen benne tartósítószer, színezék.

B: Úgy nyitottunk, hogy ne egy egészségközpont legyünk, hanem egy pékség, ami rohadt finom dolgot csinál, anélkül, hogy bántsunk bárkit. Odafigyelünk arra természetesen, hogy amennyire lehet egészséges is legyen. Nyilván ha valaki megeszik 10 pogácsát az nem egészséges dolog, de ha 1-2-t bekap uzsonnára, az egy nagyon finom break. Gondolkodunk a finomítatlan nádcukor alternatíváján is, például most a kókuszvirág cukrot szeretnénk kipróbálni.

N: Én a datolyát.

B: Egyelőre keresgélünk. Minden döntésünk meglehetősen tudatos.

Z: És meglehetősen sokáig tart 

B: A cukorral sincs baj, csak mértékkel kell fogyasztani. Sokan kérdezik, hogy a kenyérben van-e cukor. Miért lenne? Személy szerint odafigyelek arra is, hogy például a savanyúságban se legyen, mert ez sem feltétlenül evidens. Én például a kávét is cukorral szeretem, most otthon kókuszvirág cukrot teszek bele, de majd ha a Nóri darál nekem datolyát, akkor lehet, hogy majd azt. 

V: A kenyérnél mire figyeltek? Milyen kenyeretek van?

Z: Alapból nem is akartam kenyereket csinálni 

B: Jól kezdődött, hogy pékségként nem akarunk kenyeret gyártani 

Z: Aztán rájöttünk, hogy muszáj, ha valaki nálunk vásárol, ne menjen már át másik pékségbe kenyérért. Van egy csomó termékünk, ami szebb és kreatívabb dolog. Azt találtuk ki, hogy csináljunk vadkovászos kenyeret, hosszú éréssel. Fehér van és teljes kiőrlésű rozs. Lehetne még burgonyásat és hagymásat is, amit otthon már sütögettünk, de nincs kedvem 4 fajta kenyeret bekeverni, ami kettővel több fajta tészta, és már nem tudnám nyitásra produkálni.

V: Hánykor kezdtek?

Z: Én ¾ 5-kor. 7.30-ra mindennel el kell készülnöm.

N: Én 6-kor kezdek.

B: Én beesek negyed órával nyitás előtt, megreggelizek és indulhat a nap. Viszont én maradok itt este 8-ig zárni (7-ig vagyunk nyitva). 

V: Mit lehet tudni a kerékpáros reggelis akcióról?

B: Először a reggelihez csatlakoztunk, de túl jól sikerült, így most inkább az uzsonnába szállunk be. A „Sport szelet” nevű termékünket (ami a Sport szeletre hajazó kis csokis brownie) könnyebb elkészíteni és osztogatni nagy létszámú embertömegnek, mint a csigákat, amelyekből nem is maradt a végére.

Z: Még te tartoztál 4 biciklisnek. 

B: Nem tudtuk, hogy ekkora sikere lesz. Annyi még ide tartozik, hogy az esemény idei hivatalos grafikáját kénytelenek voltunk nem elfogadni a Magyar Kerékpárosklub részéről, mert egy tükörtojás volt a bringa egyik kerekének a helyén, így mi a klub hivatalos logóját raktuk ki, és szerencsére nagyon megértőek voltak, hogy a tükörtojást nem szponzoráljuk.

Ezen felül kitelepülünk minden Vegan Sunday Marketre. A Vegan Food Festre nem, mert még nincs kapacitásunk 4 napig két helyre termelni. 

V: Milyen tanácsot adnátok Olaszországba utazó vegánoknak? Mit egyenek? Hol egyenek? Melyek az eredetileg is vegán fogások? Hogyan kérjenek vegán ételeket? Mi az, amit mindenképpen érdemes megkóstolni?

N: pasta&pizza!  Ott alapból durum lisztből csinálják a tésztát. Ha van benne tojás, azt külön kiemelik, mert az már „különlegességnek” számít.  Az alap az a durum. Ott nagyon sok fajta van, ami alapból nem sajtos/húsos: pomodoro, pomodoro e basilico, aglio olio e peperoncino, puttanesca, arrabbiata. Most hírtelen ezek jutottak eszembe!  A pizzával is ugyanez a helyzet. Annak ellenére, hogy a legtöbb ember azt hiszi, hogy egy pizza attól pizza hogy sajt van rajta, nagyon sok alapból nélküle készül. A 2 olasz alap pizza az a bianca és a rossa, azaz fehér és piros. Ezeket mindenki szereti, minden lakásban van a kenyeres ládában egy kis pizza bianca. Alap. Nincs olyan gyerek, aki ne pizza rossa-t enne tízóraira. Ezen felül meg rengeteg hús- és sajtmentes változat van. Hihetetlen nagy a kínálat! Cukkinis, krumplis, paradicsomos gombás, rukkola és koktél paris, grillezett zöldséges, vargányás, a határ tényleg  a végtelenség! Meg hát rengeteg finom zöldség van! Ízletesek, kellemesen fűszerezettek, jó kis finom extra szűz olíva olajban elkészítve..És a grillezett zöldség az tényleg grillezve van!  Itthon a 90% esetében eddig amit ettem félig nyers volt, sótlan, de mindenképpen megvolt hintve valami jó kis szárított zöldfűszer keverékkel…! 

 

Fotók: Fill Good

Riporter: Horváth Edit

 

További interjúk itt olvashatóak. 

Varga István, Nyers Séffel: az interjúból többek között kiderül, hogy miért lett nyers vegán; hogyan lehet ezt Magyarországon kivitelezni; miért a Holdhoz köti a Nyers kihívást; melyik országban tart minden évben Nyers nyaralást; milyen tanfolyamokat szervez; meddig áll el az aszalt lenmag kenyér; miért kell a magvakat beáztatni fogyasztás előtt; miért fontos az enzimdús táplálkozás; mit jelent a menzareform és milyen gyermekotthont támogat Erdélyben.

Lincoln Telma énekesnővel: az interjúból többek között kiderül, hogy milyen értékrendet szeretne átadni kisfiának, Marcinak; hogyan oldotta meg az óvodai vegán étkezést; hogyan világosítja fel kisfia az óvodatársait arról, hogy mi is van a tányérjukon; mi a lényege a Földlakók Környezettudatos Suli Projektnek; miért váltott balettról éneklésre; milyen zenekarokban énekel; mekkora hatással van az életére Afrika és miért jó kisgyerekkel utazni.

Zabezsinszkij Annával, az első magyar vegán szabadulószoba tervezőjével: az interjúból kiderül, hogy mi is az a Dumbster Diving; hogyan segített Anna elindítani a vegán Túró Rudit; mi a koncepciója az általa tervezett és kivitelezett vegán szabaduló szobának; miben tudna segíteni, hogy Magyarországon is elindulhasson egy; milyen mini menhelye van; milyen főzőkurzusokat tart és milyen vegánsággal kapcsolatos pályázati lehetőségek vannak világszerte.

Juhász Máriával és Paál Bélával, a Kis Padlizsán Vegán bistro tulajdonosaival: az interjúból többek között kiderül, hogy miért volt Marcsiék hűtője tele sárgarépával; hogyan lett Béla mérnökből szakács; hogy miért feküdt ki János bácsi a palánták mellé; és milyen speciális adalékot használnak a tökfőzelékbe.

Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével arról, hogy 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

Karalyos Gáborral, a Vegán Hegylakóval vegánságról, receptekről, kertről, hegyről.

Slezsák Csillával és Váry Krisztivel Ultrabalatonról, vegánságról, barátságról. Hogyan lesz egy magányos vegánból társasági lény? Hogyan készülnek fel egy akkora távra, amit még soha nem futottak le? Kinek dedikálják a futásukat?

Hári Richárddal, a Vegan Tigris tulajdonosával a vegánság és a spiritualitás kapcsolatáról; a teljesértékű növényi táplálkozás testünkre gyakorolt hatásáról; a Vegan Tigris koncepciójáról és Indiáról.

A Földlakók (vegán) iskola alapítóival a tanulócsoport koncepciójáról, és a legfrissebb fejleményekről.

Interjú Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével: 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

Bonifert Annával a vegán állatvédelemről. Az egyik legismertebb magyar, vegán állatvédő aktivista. Több állatvédelemről és vegánságról szóló könyv és cikk szerzője.

Szaluter Edittel, a Kertkonyha megálmodójával. Beszélgettünk a főzés szeretetéről, a Kertkonyha megszületéséről, vegán szaloncukor készítő tanfolyamról és még megannyi más dologról.

Csir Kevinnel, arról, hogy mit is jelent vegánnak lenni? Merre halad a mozgalom? Hogyan válhatsz vegánná? Milyen hatással van az állattenyésztés a környezetre? Mi az összekötő kapocs a vegánság és a különböző emberi jogi mozgalmak között?

Sipos Nórával, a NoraSpiration megálmodójával beszélgetünk vegánságról, bloggerkedésről, evés zavarokról, és még megannyi másról...

Korpádi Péterrel vegán aktivizmusról. Mit csinál egy vegán aktivista? Mi az az Earthlings Experience? Mit jelent az Anonymous for the Voiceless? Mit csinálnak a SAVE aktivisták? Hogyan lehet csatlakozni? Hogyan lehet támogatni?

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel, a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Egyed Brigittával a jóga és a vegánság kapcsolatáról. 

Váli Tamással vegán életmódról, növényi táplálkozásról, testépítésről, mítoszokról. Elegendő a fehérje? Mit eszik egy nap? Mennyit edz? Mit tanácsol az étrendünk összeállításánál? ...és még megannyi érdekes információ róla és a vegán testépítésről.

Nagy Mártonnal a Vegan Garden egyik alapítójával.

.Varga Balázzsal a táplálkozás és a sportolás összefüggéseiről.

Sőtér Kittivel, a PlantmyilkyWay cukrász megálmodójával beszélgettünk az egészség és a vegánság kapcsolatáról; arról, hogy mi kell a tökéletes vegán macaronhoz; mivel lehet helyettesíteni a tojást a süteményekben; és megannyi egyéb édes dologról...

 

Ha szívesen olvasol angolul interjúkat nemzetközi influencer-ekkel, akkor itt megteheted.

 

Richard Watts-szal, a Vegan SideKick alkotójával. Szinte minden vegán találkozott már a munkásságával, a legtöbbször megosztott alkotó, de kevesen tudják ki áll a rajzok mögött.

Ullenkával arról, hogyan gyógyította meg a súlyosan ekcémás kislányát a nyers vegán étrenddel.

Marlena Rozenberggel a vitorlás életmódról vegánként. Hogyan szelték át a Csendes-óceánt, mi volt a legnagyobb élménye és hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra.

Mariia Goldschmidttel, a Tofu Family-ből, családról és fitt életmódról növényi alapokon.

Jo Fredericks-szel a vegánság és a művészet kapcsolatáról.

Seb Alex-szel, aki állatjogi aktivista, vegánságról, Anonymous of the Voiceless megmozdulásokról, és egyéb az állatokat támogató lehetőségekről.