Interjú Váli Tamással vegán életmódról, növényi táplálkozásról, testépítésről, mítoszokról

VeganOrigo: Mikor és miért lettél vegán?

Váli Tamás: Több, mint 3 éve vagyok vegán. Videókat néztem YouTube-on, folyamatosan kerestem, hogyan lehetne egészségesen élni. Véletlenül feldobott a YT egy videót, amelyben egy orvos arról beszélt, hogy milyen egészségtelen az állati termékek illetve a növényi olajok fogyasztása. Meghallgattam az előadást (ez nem egy olyan előadás, mint amit Norbi nyomat, hogy nincs benne semmi tanulmány/forrás), ott volt minden és nem tudtam megcáfolni pedig azt hittem, hogy tudok mindent. Elkezdtem olvasni könyveket, tanulmányokat és rájöttem, hogy igaza volt. Ezután megváltoztattam az étrendemet, mert én olyan ember vagyok, aki vagy mindent bele tesz, vagy semmit. Egyik napról a másikra kidobtam minden állati eredetű terméket és növényi olajokat, és akkor elkezdtem teljes értékű növényi étrendet követni. 1-2 hétre rá jelentkeztek azok a „tünetek”, hogy másképp néztem a körülöttem lévő állatokra, nem az ember állatokra, hanem az állat állatokra (non-humán állatokra), főleg a galamboknál jött ez ki nálam. Én a galambokat nem szerettem, és amikor járkáltam az utcán a szeretet áradt belőlem a galambok felé. Az élet elkezdte bedobálni nekem a vegánságot és akkor mondtam, hogy nekem ez kell. Én korábban sem hordtam bőrt, szőrmét végképp nem, kozmetikumoknál kellett odafigyelni (tusfürdő, dezodor, ilyenek). Sok mindenre tekintettel kell lenni, pl.: cipőnél is, hogy nem-e enyvvel ragasztják. Utána mentem Vegán Piknikre és ilyen olyan eseményekre és végül egy csodálatos közösség tagja lettem. Az elején fontosabb volt a saját egészségem, de most már az állatok jogai előrébb vannak.

VO: Mi változott az életedben?

VT: A gondolkodásmódom óriásit. Amikor vegán lettem, másfél éve voltam egyetemen fizikusként. Úgy szoktam mondani, hogy „egy kulcslyukon át szemléltem a világot és utána kinyílt az ajtó” (Dr Strange című filmből), és onnantól kezdve „Hoppá”. Utána az egyetem is nehezebben ment, mivel nem csak a vegánság jött be, hanem a világ egyéb nagy problémái is. Az egyetemen meg ott ülsz, nézel ki a fejedből, jegyzetelitek 80-an vagy 100-an ugyanazt. De lenyomtam, elvégeztem az egyetemet, nagyon jó eredménnyel, de a diplomám azóta is be van dobva a ruhák közé, nem használom és úgy döntöttem, hogy ezzel (egészség) akarok foglalkozni. Táplálkozási tanácsadó képzés, személyi edzői képzés és azóta is ezeket csinálom. Ezen felül előadok, most inkább arra fektetek nagyobb hangsúlyt.

Ezen felül a nem vegán barátaimat kilövöldöztem, mert nem tudok velük minőségi beszélgetést folytatni, mert mindenhol előjön így vagy úgy a vegán értékrend egy beszélgetésben. Szüleimmel a kapcsolat valamelyest romlott. Érdekesen hangzik, hogy radikális vagyok ebből a szempontból, de mondhatni, hogy igen. De attól, hogy ők a szüleim, ugyanúgy kezelem őket, mint bármelyik másik embert, nekik is megmondom ugyanúgy az igazat. Ami a szívemen, az a számon. Ebből néha van konfliktus, de nem provokálnak, aminek nagyon örülök. Nehezen hozunk össze találkozót.  Szeretem őket, de akkor is elmondom nekik, hogy hogyan érzek. A nagyszüleim alkalmaznak minimálisan dolgokat, főleg a nagyapám. Szüleimnél annyit sikerült elérnem, hogy kevesebb olajt használnak, ami meglátszódott rajtuk egyébként. Fogytak mind a ketten úgy, hogy ezen kívül ugyanúgy és ugyanannyit esznek. Nővérem gondolkodik az életmódváltáson, megkapta tőlem Dr. Michael Greger könyvét karácsonyra, elolvasta és hatott rá. Hajlik legalább a vegaság felé.

VO: Az egészségedben tapasztalsz valami változást?

VT: Naná. Óriásit. Az edzésben nagyon, egyszerűen a regenerációs időm majdnem nulla. Edzek egyet és már majdnem kezdhetném megint. 20 éves voltam, amikor váltottam, nyilván amúgy sem fáradsz el annyira ilyen fiatalon, de most már 3 órát edzek egy nap. Az emésztésem jobb lett, megszűnt a kaja kóma, arcbőröm sokkal tisztább lett, az mindig problémás volt. Az energiaszintem olyan magas, néha nem tudok aludni, annyira pörgök, hogy még csinálnám a teendőimet.

VO: Ha valaki megkér, hogy állíts neki össze egy alapétrendet, abban tudsz segíteni?

VT: Én étrendet nem írok, mert nem tartom jó ötletnek. Én táplálkozási tanácsokat adok. Ez úgy néz ki, hogy eljön a kliens és 3 órán át tömöm a fejébe az anyagot. Jobbnak tartom, hogy ha a tudásom egy nagy részét átadom, és nem csak elmondom, hogy mi a tuti, hanem tudja, hogy miért az a jó. A lényeg, hogy értse, mit miért ehet, és mit miért kerüljön inkább. Ha utána ő az infók alapján összeállít egy étrendet és megkér, hogy nézzem meg, azt nagyon szívesen megteszem.

VO: Mi az, amire oda kell figyelni, ha valaki váltani szeretne?

VT: A növényekben sokkal több a szervezetünknek hasznos tápanyag van, mint az állatokban (állati eredetű termékekben), így ha átváltasz növényi étrendre több vitamint és ásványi anyagot fogsz bevinni. Így ezzel nem kell külön foglalkozni. Ha valaki átvált és eleget eszik, akkor rendben lesz. A legfontosabb, hogy eleget egyen, mert a növényi ételekben általánosságban kevesebb kalória van és azt szoktuk meg, hogy ránézésre mennyi ételt eszünk, és nem azt, hogy hány kilokalória van az adott ételben. Ha kevés kalóriát eszel, akkor nehezebb a szükséges tápanyagokat bevinni, hiszen kevesebb étel áll a rendelkezésedre. Én szinte minden nap ugyanazt eszem. Napi 7-8szor eszem, akkor, amikor éhes vagyok. Én kétszer annyit eszem, mint egy átlagember, de ha fele ennyit ennék is, gyakorlatilag ásványi anyagokból és vitaminokból 300-400%-on lennék úgy, hogy nem ennék superfood-ot superfood-dal. Nagyon egyszerű az étrendem. Néhány alapvető dologra érdemes odafigyelni, mint például, hogy együnk lenmagot/kendermagot/chiamagot/diót a magas omega-3 zsírsavtartalmuk miatt. A szénhidráttól mindenki fél pedig erre kellene alapozni az étrendünket, gabona, hüvelyes és keményítő tartalmú zöldségek, mint édesburgonya, tök illetve krumpli. Emellé zöldség és gyümölcs. Nem kell túlbonyolítani. Persze lehet úgy is csinálni, hogy utána gourmet Instagram fotókat is kattintgathatsz róla, de egyébként nem kell. Az a vicc, hogy nagyon egyszerű.

VO: Mi az, amit te eszel konkrétan?

VT: Reggel indítok egy gyümölcsturmixszal, amiben van banán, valamilyen bogyós gyümölcs vagy akár zöld leveles zöldség. Benne van a lenmag ledarálva (ez fontos, mert különben nem szívódik fel a külsejét fedő rost miatt), fahéj, gyömbér és szegfűszeg az antioxidáns miatt. De legelőször megiszok egy liter vizet, ez fontos és utána jön a turmix. Régen éveken keresztül zabpelyhet reggeliztem. Jobban indul a nap és az emésztésem. Utána pedig az összes étkezésem egy rizs+árpa gabonakeverék, amit magam főzök ki, de ez óriási részt rizs, minimális az árpa. Mind a fehér rizsben és mind a barnarizsben a rost az majdnem nulla, viszont ha teszel bele árpát, amiben nagyon sok rost van, akkor összességében jobban jársz. Így olcsóbb is, amire szintén törekszem, hogy minél kevesebb legyen az étkezés. Ez az alap, emellé nagyrészt lilakáposztát eszem, és mostanában nagyon sok céklát. Illetve csicseriborsó omlettet (csicseriborsó liszt, víz, fűszer) vagy lencseragut (lencse, sárgarépa, krumpli, hagyma, paradicsomszósz, ilyenek). De, ha ezen felül a párom csinál bármit (chilis babot, sült krumplit tofuval, palacsintát, stb.), akkor azt is eszem pluszban. Néha eszem még zabpelyhet datolyával. Edzés előtt mindig rizst eszem almával, fahéjjal és szegfűszeggel. Az almában van egy minimális rost is, teljes értékű étel, illetve van benne sok szénhidrát, ami gyorsan felszívódik, a rizsben lévő pedig lassabban így majdnem kitart edzés végéig. Azt vettem észre, hogy ha eszem edzés közben szőlőcukrot, az óriási löketet ad. Most már nagyon meg kell dolgoznom minden gramm izomért, mert 173 cm vagyok, 87 kg, alapvetően én olyan 55 kg lennék, a különbség az szinte csak izom. Nehéz még többet felszednem, mivel a testnek ez mind megterhelő, mivel a nagy izomtömeg kb. „parazita”a testnek, mert csak eszik, kb. semmire nem jó és egész nap csak hordozni kell magadon valamit, amit ritkán használsz ki (csak edzésen kb.). Van egy természetes határ és kezdem megközelíteni. Életcélom, hogy kitapasztaljam, mennyi izmot vagyok képes felszedni természetes úton csak edzéssel és étrenddel.

VO: Miben különbözik egy sportoló étrendje egy átlag emberétől?

VT: Leginkább a kalóriamennyiségtől. Attól függ persze, hogy milyen sport. Másképp eszik egy hosszútávfutó, mint egy testépítő. Ha növekedni szeretnénk, akkor főleg a kalóriákra kell odafigyelni, sokat kell enni, fokozatosan növelve. Mivel nem színtiszta cukorból visszük be a többlet energiát, így a megnövekedett vitamin, ásványi anyag, fehérje, stb. szükségletet ez fedezni fogja. Arra kell figyelni, hogy több zöldséget együnk, és azokból is főleg a magas antioxidáns tartalmúakat (pl.: lilakáposzta, zöld leveles zöldségek).

VO: Mi a véleményed a fehérje porokról?

VT: Nem ajánlom őket senkinek. Jó üzlet. Nagyon kevés fehérjére van szükségünk, csináltam róla videót. Nem is tesz jót, mert a szervezet nem úgy működik, hogy jó ez nem kell és kidobja a testünk, hanem feldolgozza, és a végén kiüríti, ha nem kell, és ezzel túldolgoztatod magadat. Annyiban jobbak a növényi fehérjék, hogy jobb „csomagban” érkeznek egy csomó vitamin, ásványi anyag, fitonutriens, antioxidáns és rost társaságában. Nagyon fel van fújva ez a fehérje téma. Ha beépülne az a sok fehérje, amit a testépítők bevisznek, akkor pár nap alatt mindenki Arnold Schwarzenegger lenne. Vegyük figyelembe, hogy az izom 75% víz, tehát maximum a maradék 25% lehet fehérje. Ha valaki fel akar szedni 10-15 kg izmot egy év alatt, ami szép teljesítmény, akkor ahhoz napi kb. 10 g fehérjéből fog izmot építeni. Nyilván nem vettem figyelembe, hogy a szétszaggatott izmokat újra kell építeni. Az aminosavak és a fehérjék molekulák, így nem a kukába mennek, ha elszakadnak. A szervezetünk ezeket képes újra felhasználni. Mindenképpen érdemes lecsökkentenünk a fehérjebevitelünket, sportolóként is. Én is igyekszem a napi 4000-5000 bevitt kilokalória ellenére, hogy ne vigyek be sok fehérjét. Néha nehéz, mert az egészséget promótáló ételekben elég sok van pl.: gabonák, hüvelyesek.

VO: Mióta életed része a sport?

VT: 11. éve testépítek, de azelőtt nem igazán volt semmi. Röplabdázni szerettem, de mindig menekültem tesióráról, mert az egyéb csapatjátékokat ki nem állhattam. Aztán egyszer csak bejutottunk az iskola konditermébe egy haverommal, ahol fél óránk volt hetente, de megszerettük. Utána pedig elkezdtem én is otthon edzeni, főleg fekvőtámaszokat csinálgattam. Azt az eredményt, amit elértem sokkal hamarabb el lehet érni, ha valaki fókuszáltan ezt csinálja. Nekem az első 5 év laza volt, aztán utána volt komolyabb, aztán még komolyabb és most még sokkal komolyabb. De ha valaki elhatározza magát és minden nap edz (napi másfél-két órát), vagy max heti 1 pihenőnapot tart, akkor el lehet ezt érni kb. 4-5 év alatt szerintem.

VO: Most mennyit edzel hetente?

VT: Egy alkalom 3 óra, így hetente ez 18-21 óra edzés. Nem kardiózok. Nekem ennyi edzés után már nem kell. Ha csinálnám, akkor lépcsőgépeznék, mert azt imádom.

VO: Van olyan étel, amit mindenkinek érdemes lenne ennie?

VT: A természet alapból úgy alakította ki az ételeinket, hogy nagyon sok ételben benne van a vitaminok és ásványi anyagok nagy része. Amit szerintem mindenkinek kellene ennie az a lenmag. Napi 2-3 evőkanállal. Fűszereket bőségesen. Bogyós gyümölcsök, több teljes értékű gabona, hüvelyesek, sötétzöld levelű zöldségek (káposztafélék, spenót, sóska, mángold, céklalevél, karalábélevél, bármi, amit meg lehet enni és sötétzöld levele van, tehát például a csalán is megfelelő). Olyan zöldségeket eszünk, amik nem a legextrásabbak, például uborka, paprika, paradicsom. Ezek is jók, nem azt mondom, csak azt, hogy ezeknél vannak sokkal jobbak is elérhető áron. A legtöbb tápanyag egységnyi kalóriára nézve például a sötétzöld leveles zöldségekben van. Egyébként a legjobb zöldség az, amit meg is eszel. Fogják vissza a só fogyasztást és igyanak sok vizet.

VO: Mit szólsz a multivitaminokhoz?

VT: Minden vitamint az étrendünknek kellene fedeznie. Növényekben 13 vitaminból 11 benne van. B12- és D-vitamin nincs, ezeket máshonnan kell fedezni. B12 hiány komoly problémákat okozhat, így azt mindenképpen pótolni kell. Azért ajánlom a B12-vitamin szedését, mert jobb tudni, hogy pontosan mennyit vittünk be, és az mennyi ideig lesz elég, mikor kell újra pótolnunk. B12-t húsevőknek is javaslom.

D-vitamin forrásként én mindenféleképpen a napfényt ajánlom. Tudom, hogy novembertől februárig ez kivitelezhetetlen Magyarországon a napsugarak alacsony beesési szöge miatt, de van rá tanulmány, hogy nem annyira jó D-vitamint szedni. Egyébként akár napi negyed óra napozás is elég lehet, ráadásul úgy, hogyha csak az alkarunkat és az arcunkat éri a napfény. A baj ott van, hogy a gyulladás és egyéb betegségek felemésztik a D-vitamint és szerintem ezért van sok embernek alacsonyabb szintje.

A multivitaminokról sokan azt tartják, hogy ha nem változtatsz meg semmit az étrendeden, csak ezeket beszeded, akkor minden rendben lesz, pedig nem. Arra jók, hogy ne legyen hiányunk, de arra, hogy optimálisan működjön a testünk, arra nem. Sőt, még károsak is lehetnek, erről információ itt, itt, itt és itt található.

VO: Mennyi vizet kell inni? Van olyan, hogy túl sok vagy túl kevés víz?

VT: Túl kevés mindenféleképpen. Túl sok is van elvileg, én még nem találtam meg ezt a számot magamnál. Amit én szoktam ajánlani mindenkinek az napi 3 liter, ha nem sportolsz. Főleg ha jó étrendet követ, amiben több szénhidrát és rost van, amikhez kell is a víz. Ezen felül minden óra edzés plusz egy litert jelent. A testünk egy óra testmozgás alatt, intenzitástól függően 0,5-2 litert használ el. Én kétembernyi adag ételt eszem, így 2x3 liter vizet iszok, ami 6, plusz a 3 óra edzés, ami 3 liter, így összesen 9 litert. Én ezt meg is iszom. Az emberek nagyon durván keveset isznak és én inkább azt javasolnám, hogy igyanak sokat, mint túl keveset, a soknak a kockázata kisebb. Egy rostos étkezés után, érezhetően több vizet iszom. Ha mindenki megpróbál egy 0,5-1 literrel többet inni, megnézheti, mi változik. Reggel az első dolog kell, hogy legyen, hogy igyunk 0,5-1 liter vizet, mert ezzel indítjuk be igazán a szervezetünket. Utána rá rövid időre következhet is a reggeli.

VO: Mi a véleményed a kávéról?

VT: Én magam nem iszom. Vannak jó és rossz hatásai is. Én úgy gondolom, hogy az emberek azért isznak annyi kávét, mert félnek a szénhidráttól és így a testük, de főleg az agyuk nem tud megfelelően működni. Ha arányaiban nézve sok szénhidrátot ennél, ahogy azt én is teszem, akkor egyszerűen az agyad száguldana, nem kellene a kávé. Néha még a zöld teától sem tudok aludni este, pedig reggel ittam csak egy kortyot. Ha mindenki jól étkezne, akkor szerintem totál elkopna a kávé, maximum az íze kedvéért innák az emberek.

VO: Mi a véleményed a fehérjekomplettálásról?

VT: ez egy nagyon nagyon  régi mítosz, amit akár te is megcáfolhatsz egy komplex tápanyagtáblázat használatával (pl. cronometer-ben). Az összes növényben benne van az összes aminosav, ami kell nekünk, embereknek (fehérjeépítő aminosavak). Az állatok is növényekből szerzik. Ha veszel egy full egyszerű uborkát, abban is megvan az összes. Az aminosavak építik fel a fehérjéket, ha megvan a 22, akkor jó, de nekünk az a 9 esszenciális is elég lenne.

Sokan azzal szoktak érvelni, hogy más az aminosavak aránya a növényi ételekben, mint az állati eredetűekben. Ez igaz. Ha megnézed a húst, ami izom és megnézed a te izmodat, akkor az majdnem ugyanaz, így nem meglepő, hogy aminosav összetételük nagyon hasonló. Ha viszont megnézel egy uborkát és az izmodat, akkor valószínűleg nem sok hasonlóságot fogsz találni, így az aminosav profiljuk is más. Ha egyféle növényi ételt ennél egész nap, akkor is megkapnád az összes szükséges aminosavat, ha a szükséges mennyiségű kalóriát bevinnéd. A szervezet amúgy is képes raktározni aminosavakat, szóval tényleg nincs miért aggódni, nem olyanok vagyunk, mint a kártyavár, hogy megfújjuk és összedől.

Nagyon szemléletes, hogy az eddig vizsgált állatok anyatejei közül az emberi anyatejben van a legkevesebb fehérje, mert lassan növünk és nincs szükségünk olyan sokra. Olyan állatok, amik gyorsabb ütemben nőnek, azok anyateje fehérjedúsabb, és ha életünk korai szakaszában sem kell olyan sok fehérje, pedig akkor fejlődünk a legnagyobb ütemben, akkor később sem kell annyi, mint azt az emberek gondolják.

A rizsdiétában az embereknek nem adnak mást csak rizst, kristálycukrot, gyümölcsleveket és vitaminokat. Ezzel nagyon durva beteg embereket gyógyítottak ezzel a viszonylag tré diétával, és ebben 25 gramm fehérje volt és valami 565 gramm szénhidrát (átlagosan). Azért kellett sok cukrot enniük, hogy a szükséges energia meglegyen, de közben ne vigyenek be több fehérjét illetve zsírt. Ilyen étrenden fogyást tudtak elérni és egészségesebbek lettek és nem olyanok, mint akik most lefogynak, aztán látod, hogy vagy 3-7 évvel idősebbek lettek.

VO: Milyen előadásokat szoktál tartani?

VT: Főleg egészséges táplálkozás témában tartottam előadásokat az alábbi eseményeken: Vegan Sunday Market, Vegán Tavaszi Fesztiválok, Vegetáriánus Fesztivál. Most megyek Pécsre egy menő konditeremben tartok majd előadást. Voltam a V12-n, ott beszélgetés volt többedmagammal. Vegan Sunday Marketen is volt kerekasztal beszélgetés ugyancsak többedmagammal. Régebben a vegán keddeken is tartottam előadást. Voltam tv-ben, rádióban is.

VO: Milyen fórumokon tudod elérni az embereket?

VT: A YouTube csatornámat most újraélesztettem. Épp egy olajos videót csinálok. Receptvideók is vannak fent. Ezen kívül Facebook oldalam van, ami teljesen kiszolgált ez idáig is. Mellesleg Instagramon is fent vagyok.

VO: Mik a távlati terveid?

VT: Több előadást tartani, a személyi edzéseket szinten tartani, ebben például folyamatosan fejlesztem is magam. Most nagyon komoly szinten tanulom az anatómiát, egyetemi szintű könyvet olvasok, és nem engednék embereket személyi edzőként dolgozni, amíg el nem sajátítják ezt a szintű tudást. Szeretnék elit edző lenni. Tanácsadásokat is csinálgatom, szeretnék még több szakmai cikket és tanulmányt elolvasni. Sokat fejlesztem önmagamat, a különböző rossz/haszontalan szokásaimat próbálom kilövöldözni. Komolyabb tervem, hogy ingatlanokba szeretnék utazni a párommal, most épp erre a projektre koncentrálunk leginkább. Anyagi függetlenség és passzív jövedelem. Az egyik legfontosabb értékem a szabadság. Szeretnénk a természethez közel élni. Segíteni az embereket. 

Ja, és egy vegán elvek szerint operáló konditermet is szeretnék. Már régóta álmom, hogy saját konditermem legyen, ahol akkor és úgy edzek, ahogy csak szeretnék. A teremben lenne egy étterem is, ahol nagyon finom és egészséges növényi ételeket lehetne enni, persze porokat NEM lehetne kapni. Kizárólag vegán edzők segítenék a vendégeket. A géppark mellőzné a bőr borítást, a tisztítószerek, stb. mind CF és vegán lenne. Természetesen lennének előadások is rendezve, ahol az érdeklődők sok hasznos információt megtudhatnának a vegán életmódról és testépítésről.

VO: Kinek van szüksége személyi edzőre?

VT: Magamtól tanultam meg mindent, de miután elvégeztem a tanfolyamot sokat tanultam más könyvekből is. Hozzám zömében nők járnak, nekik másképp kell edzeni, mint a férfiaknak (!!!). El lehet kezdeni magunktól is, ma már minden fent van YouTube-on, ha megtalálod a jó helyeket, de nagyon fontos az, hogy legyen ott egy szakértő. És tényleg szakértő, mert amilyen személyi edzők vannak mostanában az szégyen. Ahhoz, hogy jó legyél valamiben, ahhoz az kell, hogy kb. őrültnek kell lenned és imádni, amit csinálsz, szívni magadba az infót. Ha valaki nem ilyen csak azt látja, hogy könnyű meló, mert „csak állsz és nézel ki a fejedből”, akkor nem lesz jó edző, sőt. Ha valaki egy jó személyi edzőbe fekteti a pénzt, akkor az meg fog térülni kamatostul.

Annyi infó van, hogy évek mire összeszedsz mindent. Kell a tapasztalat is, de az, hogy valaki már 10 éve edző, az nem garancia, mert ha 10 éve rosszul tartja az edzéseit, akkor az nem segít. Én is felnéztem néhány testépítőre, de rájöttem, hogy valójában kb. azt sem tudják, hogy mit csinálnak. Sajnos attól, hogy valaki izmos, meg neves versenyeket nyert, még simán lehet, hogy nem ért hozzá, csak eszméletlenül kitartó. Tudom, ez furcsán hangzik, de ez az igazság. Nagyon fontos a hitelesség, de a kinézet még csak az első szűrő, és nem az utolsó. Ki merem jelenteni, hogy izmot építeni kb. bárki tud, de mindezt úgy csinálni, hogy közben az egészségét is megőrzi, már csak nagyon kevesen (gondolok itt mind az edzésmódszerre, mind az étrendre). Attól, mert valamilyen gyakorlat jól megedzi az adott izmot, attól még lehet, hogy az ízületnek az nem a legjobb gyakorlat. Ha valaki edzőként megtanulja, hogy van 40-50 izom, amit edzeni fog, az téved, mert te az egész embert edzed és nem csak azt a pár izmát, így kritikus, hogy átlásd az egészet és mindenre figyelj. Egy gyógytornász ismerősöm - akitől nagyon sokat tanultam - mondta, hogy sokan járnak hozzá személyi edző által okozott problémák miatt. Nem végeztetek olyan gyakorlatot, amit én nem csinálnék, és kilőttem sok sérülésveszélyes gyakorlatot is.

 

Fotók: Váli Tamás

Riporter: Horváth Edit

 

További interjúk itt olvashatóak. 

Karalyos Gáborral, a Vegán Hegylakóval vegánságról, receptekről, kertről, hegyről.

Slezsák Csillával és Váry Krisztivel Ultrabalatonról, vegánságról, barátságról. Hogyan lesz egy magányos vegánból társasági lény? Hogyan készülnek fel egy akkora távra, amit még soha nem futottak le? Kinek dedikálják a futásukat?

Fill Good csapatával Vetsey Nórival, Péntek Zolival és Vetsey Bálinttal: az interjúból többek között kiderül, hogy mit szólt a család, amikor Nóri gyerekként bejelentette, hogy vegetáriánus lesz; milyen együtt dolgozni családként; mi a sütöltöde koncepciója; mi a titka a habkönnyű pogácsáiknak; mennyire vannak hatással az Olaszországban töltött évek a kínálatra; miért szeretik a környékbeli nénik a kalácsukat és miért nem használták az idei Kerékpáros reggeli logot.

A Földlakók (vegán) iskola alapítóival a tanulócsoport koncepciójáról, és a legfrissebb fejleményekről.

Varga István, Nyers Séffel: az interjúból többek között kiderül, hogy miért lett nyers vegán; hogyan lehet ezt Magyarországon kivitelezni; miért a Holdhoz köti a Nyers kihívást; melyik országban tart minden évben Nyers nyaralást; milyen tanfolyamokat szervez; meddig áll el az aszalt lenmag kenyér; miért kell a magvakat beáztatni fogyasztás előtt; miért fontos az enzimdús táplálkozás; mit jelent a menzareform és milyen gyermekotthont támogat Erdélyben.

Lincoln Telma énekesnővel: az interjúból többek között kiderül, hogy milyen értékrendet szeretne átadni kisfiának, Marcinak; hogyan oldotta meg az óvodai vegán étkezést; hogyan világosítja fel kisfia az óvodatársait arról, hogy mi is van a tányérjukon; mi a lényege a Földlakók Környezettudatos Suli Projektnek; miért váltott balettról éneklésre; milyen zenekarokban énekel; mekkora hatással van az életére Afrika és miért jó kisgyerekkel utazni.

Zabezsinszkij Annával, az első magyar vegán szabadulószoba tervezőjével: az interjúból kiderül, hogy mi is az a Dumbster Diving; hogyan segített Anna elindítani a vegán Túró Rudit; mi a koncepciója az általa tervezett és kivitelezett vegán szabaduló szobának; miben tudna segíteni, hogy Magyarországon is elindulhasson egy; milyen mini menhelye van; milyen főzőkurzusokat tart és milyen vegánsággal kapcsolatos pályázati lehetőségek vannak világszerte.

Sőtér Kittivel, a PlantmyilkyWay cukrász megálmodójával beszélgettünk az egészség és a vegánság kapcsolatáról; arról, hogy mi kell a tökéletes vegán macaronhoz; mivel lehet helyettesíteni a tojást a süteményekben; és megannyi egyéb édes dologról...

Csir Kevinnel, arról, hogy mit is jelent vegánnak lenni? Merre halad a mozgalom? Hogyan válhatsz vegánná? Milyen hatással van az állattenyésztés a környezetre? Mi az összekötő kapocs a vegánság és a különböző emberi jogi mozgalmak között?

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel, a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Sipos Nórával, a NoraSpiration megálmodójával beszélgetünk vegánságról, bloggerkedésről, evés zavarokról, és még megannyi másról...

Varga Balázzsal a táplálkozás és a sportolás összefüggéseiről.

Szaluter Edittel, a Kertkonyha megálmodójával. Beszélgettünk a főzés szeretetéről, a Kertkonyha megszületéséről, vegán szaloncukor készítő tanfolyamról és még megannyi más dologról.

Antalóczy Györggyel, a Flow Specialty Coffee Bar & Bistro tulajdonosával tudatosságról, specialty kávékról, vegán ételekről és természetesen az étteremről.

Juhász Máriával és Paál Bélával, a Kis Padlizsán Vegán bistro tulajdonosaival: az interjúból többek között kiderül, hogy miért volt Marcsiék hűtője tele sárgarépával; hogyan lett Béla mérnökből szakács; hogy miért feküdt ki János bácsi a palánták mellé; és milyen speciális adalékot használnak a tökfőzelékbe.

Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével arról, hogy 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

Bonifert Annával a vegán állatvédelemről. Az egyik legismertebb magyar, vegán állatvédő aktivista. Több állatvédelemről és vegánságról szóló könyv és cikk szerzője.

Hári Richárddal, a Vegan Tigris tulajdonosával a vegánság és a spiritualitás kapcsolatáról; a teljesértékű növényi táplálkozás testünkre gyakorolt hatásáról; a Vegan Tigris koncepciójáról és Indiáról.

Egyed Brigittával a jóga és a vegánság kapcsolatáról. 

Korpádi Péterrel vegán aktivizmusról. Mit csinál egy vegán aktivista? Mi az az Earthlings Experience? Mit jelent az Anonymous for the Voiceless? Mit csinálnak a SAVE aktivisták? Hogyan lehet csatlakozni? Hogyan lehet támogatni?

Nagy Mártonnal a Vegan Garden egyik alapítójával.

Bergovecz Lászlóval, a Fészek Részek termékfilozófusával, arról, hogy mikor nem lett vegán, mi a művészet, a MAVEG-ről, milyen a viszonya a fához, hogyan lehet vegán bútorokat tervezni és még sok egyéb dologról.

Kiss Gáborral a Vegan Sushi megálmodójával, a sushi készítés rejtelmeiről, és vegán sushi trükkökről.

Fleck Gáborral, aki a Kőpörkölt bloggere, kutató szociológusból a RépaRetek szakácsa.

Paul Chelemen vegán motivátorral, veganságról, növényi alapú tiszta táplálkozásról sportolóként, miért nem vállal versenyre való felkészítést és a következő vegán generációról.

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Mák Martinnal, a Food Not Bombs egyik önkéntesével, arról, hogy mit is jelent a Food Not Bombs; mekkora ételpazarlás zajlik jelenleg a világban; és mire is van szüksége a mozgalomnak a zökkenőmentes működéshez

 

Ha szívesen olvasol angolul interjúkat nemzetközi influencer-ekkel, akkor itt megteheted.

Richard Watts-szal, a Vegan SideKick alkotójával. Szinte minden vegán találkozott már a munkásságával, a legtöbbször megosztott alkotó, de kevesen tudják ki áll a rajzok mögött.

Ullenkával arról, hogyan gyógyította meg a súlyosan ekcémás kislányát a nyers vegán étrenddel.

Marlena Rozenberggel a vitorlás életmódról vegánként. Hogyan szelték át a Csendes-óceánt, mi volt a legnagyobb élménye és hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra.

Mariia Goldschmidttel, a Tofu Family-ből, családról és fitt életmódról növényi alapokon.

Jo Fredericks-szel a vegánság és a művészet kapcsolatáról.

Seb Alex-szel, aki állatjogi aktivista, vegánságról, Anonymous of the Voiceless megmozdulásokról, és egyéb az állatokat támogató lehetőségekről.