Interjú Szaluter Edittel, a Kertkonyha megálmodójával

Veganorigo: Mit jelent számodra a vegánság?

Szaluter Edit: Én ezt egyértelműen egyfajta törekvésnek tartom; igyekezni nem ártani, illetve minél kevesebbet ártani a körülöttünk élő érző lényeknek. Sajnos a hagyományos életmód és a bevett szokások nem feltétlenül támogatnak minket ebben. Ezért tartom nagyon fontosnak azt a szót, hogy törekvés. Egyrészt elérni sosem tudjuk a 100%-ban ártás nélküli életet, próbálkozni, közelíteni viszont nagyon is lehet hozzá. Másrészt szerintem kell is próbálkoznunk, ez mindannyiunk kötelessége. Hozzáteszem, hogy nagyon édes kötelesség. Én azt tapasztaltam, hogy ha az ember egyszer érzékennyé vált egy másik élőlény sorsára, akkor nagy örömet okoz erre jó hatással lenni. Jót tenni jó dolog. :) Szegényeket megsegíteni jó dolog, szomjas kiskutyát megitatni jó dolog, idős néni szatyrát megemelni jó dolog. Így vagyunk összerakva. Nem ártani, szeretettel fordulni a világ felé jó dolog. Ezért mondom, hogy vegánnak lenni nagyon jó dolog, és bátorítok mindenkit ennek kipróbálására.

V: Mi változott az életedben?

E: Én egyértelműen megnyugodtam, amit mások is észrevettek. Több okból is meg szoktak nyugodni az emberek, amikor vegánok lesznek. Egyrészt testileg, hiszen nem kerülnek bele a szervezetünkbe azok a méreganyagok és stresszhormonok, ami a nagyüzemi állattartás illetve az erőszakos halál következtében halmozódik fel a haszonállatokban. Ha valaki ezeket megeszi, nem csoda, ha benne is hasonló tüneteket okoz. Ezt a fajta nyugodtságot én még vegetáriánusként megtapasztaltam, de már nagyon gyorsan, úgy emlékszem, 1-2 hét elteltével. Egyszerűen kevesebbet stresszeltem, elkezdtem kevesebbet pörögni vagy harcolni dolgokon. Később, vegánná válásomkor jött viszont egy olyan belső megnyugvás, amit annak köszönhetek, hogy egyenesbe kerültem magammal. Az emberek szerintem kivétel nélkül tisztában vannak azzal, hogy a vágóhíd és az állattartás más nagyüzemei hátborzongató és kegyetlenséggel teli helyek, csak elrakják magukban egy olyan helyre, ahol nem kell vele foglalkozniuk. Azért ettől az még ott van, és szerintem időről időre rossz érzést kelt. Amint valaki a vegán értékeket kezdi követni, ebből a szempontból rendbe jön magával, megnyugszik, és nem cipeli már tovább ezeket a terheket. Amint felvállaljuk a felelősséget a tetteinkért, megnyugszik a lelkiismeret.
Egészségügyileg egyébként nálam nem változott semmi, talán azért, mert még túl fiatal vagy elég szerencsés voltam ahhoz, hogy krónikus bajaim kezdődhettek volna előtte. Most, tizenakárhány évvel később már jobban össze tudom hasonlítani magam a (mindenevő) kortársaimmal...

És még említenék valamit, hogy a vegánsággal elfogadóbb, megértőbb is lettem, sokkal érzékenyebb minden körülöttem lévő bajra, bánatra. De szerintem ez nem a vegánság miatt van, hanem pont a vegánság ennek a következménye. :)

V: Mi változott számodra a konyhában?

E: Az, hogy elkezdtem főzni. (nevet) Így lett meg a szakács végzettségem is, és lett főzős blogom meg  főzőtanfolyamaim. Én igazából akkor kezdtem el főzni, amikor az állati eredetű termékek elmaradtak a konyhából. Délig már korábban is csak gyümölcsöket ettem a testkontroll miatt.
Az állati eredetű ételek elhagyása nem akkora váltás, mint azt sokan gondolják. Ugyanúgy főzünk, eszünk, vannak szendvicsek, főételek, köretek, sütemények. Ha máshonnan nézzük, van egy csomó olyan alapanyag, amit a hagyományos magyar konyha nem használ, de máshol a világon eszik az emberek. Ahogy senki nem éhezik, ha nem eszik csigát, rovarokat vagy kutyát, nem éhezik az sem, aki nem eszik malacot, csirkét vagy nem issza a kisboci tejét. Kivétel nélkül minden tápanyag megtalálható a gabonákban, a hüvelyesekben, a zöldségekben, a gyümölcsökben és az olajos magvakban. Ezt vallják a világ vezető dietetikus szövetségei és kiváló orvosok is. De gondoljunk csak bele, hány növényevő állat él a földön, és köszönik szépen, nem éheznek, nincsenek hiánybetegségeik sem. Sőt, nem egyszer ezek a legerősebb, legizmosabb állatok is. :) További jó hír, hogy minden fűszer és ízesítő növényből van, és ezek ugyanúgy megadják a vegán ételnek is a finom ízét; legyen az pörkölt, palacsinta vagy mediterrán rakottas. Így a vegán ételek nemcsak táplálóak, de ugyanolyan finomak, ízesek, mint a hagyományos változatok.
A vegán főzésben vannak viszont azok az alapanyagok, amiknek még a létezéséről sem tudtunk korábban, most pedig alapfelszereltség, ilyen például a sörélesztőpehely. Ezek már teljesen beépültek a mindennapjaimba.

V: Tudsz még ilyeneket sorolni? A sörélesztőpehely számomra is ilyen, hogy korábban nem is hallottam róla, most pedig az első sorban van a polcon.

E: Ilyenek még számomra az olajos magvak, amikkel korábban csak a buliban találkoztam, most pedig legalább tízfélét tartok belőle otthon, és beleteszem a kenyérbe, megszóróm vele a salátát, az a délutáni rágcsa. A csicseriborsóliszt is szuper jó dolog, most már állandó a konyhában. Csicseriborsó konzerv pedig mindig van ott a spájzban, és ha kifogy, akkor pánik közeli állapotba kerülök. :)

V: Tudnál mondani néhány példát, hogy mit csinálsz csicseriborsó konzervből?

E: A konzerv nagyon jó alternatívája a 8-10 órás áztatásnak és 2-3 órás főzésnek. :) Szuper belőle a hummusz, vagy egyéb szendvicskrém, de lehet belőle pörköltszerű főétel és szoktam rizottóba is tenni.
A ragulevesek is egyszerűen imádják a csicserit. :)
Most a legújabb, hogy megsütöm magában. Bepácolom, fűszeres szószba forgatom, szórok erre is sörélesztőpelyhet, és így sütöm meg. Szuper finom és laktató főétel lesz belőle.

V: Mi inspirál a recepteknél? Honnan jönnek az ötletek?

E: Vannak alkotó korszakaim, és van, amikor semmi nem jut eszembe nekem sem. Akkor jön az, hogy „na, akkor ma nézzünk valami jó kis blogot”. Nagyon szeretem a szezonális dolgokat, mindig azt, ami éppen érik. Sok szakácskönyvet, blogot olvasok, legyen az akár hagyományos konyha, és azokat a fogásokat is megpróbálom veganizálni. Szeretem azt is, ha megoldandó feladat van, ilyen volt például a délelőtti péksütemény. A környékünkön lévő pékség nem vegán, és addig-addig kísérleteztem, míg lett vegán „sajtos” pogácsánk.

V: Eszel húspótlókat?

E: Igen, de egyáltalán nem ezen van a hangsúly. Szoktam venni is, és magam is készítek. A szejtán pl. nagyon hálás dolog, azt mindig én csinálom. Ilyenkor hatalmas mennyiséget legyártok, lefagyasztom adagonként, és így csak elő kell venni, amikor használni akarom. Tofut és szója granulátumokat is szoktam használni, de azzal úgy vagyok, hogy időnként rámjön, akkor minden nap eszem, aztán meg egy hónapig egyáltalán nem.

V: Szoktál enni növényi sajtokat?

E: Persze, hogy szoktam, bár nem olyan sokat, mint régen a hagyományos sajtokból. Ha pl. látok egy új márkát, mindig veszek belőle, hogy kipróbáljam. Szoktam készíteni is, imádom a krémsajtokat és az érleltebbeket is. A vegán sajt nem maradhat ki a növényi tejtermékes főzőtanfolyamaimon sem. Ilyenkor egy meglehetősen komplex ízt kell visszaadnunk más módon, leginkább fűszerekkel és egyéb ízesítőkkel. Ez nehéz, de nem lehetetlen. A vegán sajt titka az összetevők arányában rejlik. Az elején én is rengeteget kísérleteztem, de hál’istennek ebben lelkes partner volt a kutyám. :D Ő volt ennek a hosszú kísérletezésnek a hálás haszonélvezője.

V: Mit tapasztalsz a vegán mozgalom változásában? Néhány éve például Budapesten volt kb. 2 vegán étterem, most pedig némi túlzással, de kerületenként van három.

E: Amikor 16 éve először hallottam, hogy a mindenevő létnek van alternatívája, azaz az egyik barátnőm a fél életét hús nélkül élte le, még én is teljesen meg voltam rökönyödve. Ma már, ha ilyesmi szóba kerül, akkor a legtöbb ember tudja, hogy mi az a vegán, vagy legalábbis már hallottak róla. Hatalmas a különbség. A Facebook buborékom alapján nekem szinte csak vegán posztok jönnek fel, és kb. úgy néz ki, mintha ebből állna a világ (nevet), de még ha ezt le is számítom, akkor sem tudom nem észrevenni azt a rengeteg vegán rendezvényt, étkezdét, kiadványt, állatbarát opciót, ami újabban körbevesz.

V: Honnan jött a Kertkonyha ötlete?

E: Amikor vegán lettem, nagyon szenvedtem amiatt, hogy sok receptes oldal, távoli országok ízvilágára van szabva. Akkor még a spéci alapanyagok nehezen voltak beszerezhetőek (4-5 évvel ezelőtt), vagy Magyarországon egyáltalán nem is voltak fellelhetőek. Másrészt nem igazán a hozzánk közelálló ízvilágot adták vissza. Én is imádom a távoli konyhákat, az ázsiait, mexikóit, stb. de a mindennapokban mégiscsak az európaiabb ízvilágot szeretném megteremteni. Fontos ez a fűszerezés szempontjából, ahogy az étel kinéz, illetve állagában is. Ilyen recepteket nem nagyon találtam akkoriban. Elkezdtem kísérletezni, leírni, ami jól sikerült, lefényképeztem, amit főztem, és az egészet feltettem a blogra. Egyre többen olvastak, lettek receptgyűjteményeim, hívtak rendezvényekre, tartottam bemutatókat. Sokan megkerestek kérdéseikkel, konkrét problémákkal, hogy mit hogyan kell csinálni. Így találtam ki a tanfolyamokat. Egyes témákat a régebbi kurzusok közül már nem tartok, mert rájöttem, hogy nincs rá akkora igény. Vannak viszont a tipikusan szezonálisan visszatérők, mint a vegán szaloncukor készítő, ez évről évre többeket érdekel. Sokan keresik még a tematikus főzéseket, a növényi tejtermékes tanfolyamom nem kizárólag a vegánoknak téma, hanem a tejérzékenyeknek, sőt, egyéb táplálkozási irányzatok követőinek is.
Ami folyamatosan és állandóan nagyon-nagyon népszerű - és ez a legjobb az egészben - az a kezdő vegán főzőtanfolyamom. Ez jól mutatja, hogy folyamatosan nő az érdeklődés a vegánság iránt. Sok fiatal jön a tanfolyamaimra, de nem egyszer találkozom inkább az anyukáikkal, a nagymamáikkal, akik azért jönnek, mert szeretnének a legújabb vegánoknak főzni. Szerintem ez nagyon szép dolog, eljönni, hogy tudjanak másnak főzni. Esetleg őket is érdekli a váltás, mert az ilyen-olyan betegségek miatt ajánlott az egészségesebb táplálkozás.

V: Hogyan zajlik egy tanfolyam nálad?

E: Kiscsoportos tanfolyamokat tartok Budapest központjában egy tankonyhán. Ezek nagyon jó hangulatú összejövetelek szoktak lenni, ahol mindenki részt vehet a főzésben, és tanfolyamtól függően készítünk egy komplett menüt vagy különböző ételfajtákat. A kezdő csoportban egy komplett menün keresztül megismerkedünk a speciális vegán alapanyagokkal, az alapfűszerekkel, és persze azzal is, hogyan használjuk ezeket. A növényi tejtermékesen egyszerű konyhagépekkel készítünk növényi tejeket, sajtokat, túrót, tejfölt, joghurtot. Szoktak lenni ajándékok: pl. mindenki megkapja a recepteket színes, nyomtatott receptkártyán, illetve a legkorábban jelentkezők hazavihetnek egy saját főzőkötényt is. A tanfolyam alatt végig beszélgetünk, tippeket, tanácsokat adok, és persze mindig nagyon sok a kérdés is, amit együtt megválaszolunk. A főzést a közös étkezés zárja, amikor megesszük, amit főztünk.

V: Milyen főző show-kon szoktál részt venni?

E: Jó párszor tartottam már bemutatót a Vegan Food Fest-eken, és rendszeresen szoktam a Vegan Sunday Marketen is. Legutóbb a tavaszi Vegan Food Fest-en voltam a Westend tetején, ahol egy tálat készítettem félig nyers, félig főtt, leginkább gyengéden kezelt ételekből a nyár jegyében. Kiállításokon szoktam még részt venni, pl. a Vegetáriánus Fesztiválon, a Vegán Tavaszi Fesztiválon. Szívesen találkozom ilyen helyeken is az emberekkel, szeretem, hogy a régiek között mindig vannak teljesen új arcok is.

V: Van kedvenc alapanyagod, kedvenc ételed?

E: Hű, ez nehéz kérdés, mert évszaktól is függ, és én inkább vagyok az igényes konyha híve. Egy friss saláta vagy egy paprikás krumpli is okozhat hatalmas örömet, ha friss, minőségi alapanyagokból van, és – ez is nagyon fontos – szeretettel készül. De azért van valami, amit tényleg bármikor meg tudok enni, és fülig szalad tőle a szám. :) Tíz évig éltem Görögországban, és a szigeteken találkoztam a dakosszal. Ez egy ottani specialitás, ami kicsit hasonlít a bruscettára, és egyszerűen imádom. Tényleg könnyű elkészíteni, és nagyon illik a nyárhoz. Barnakenyér az alapja, ezt szárított, ropogós formában a legjobb használni. Az én kedvenc kétszersültem ehhez az árpakenyér, de mivel itthon nem egyszerű beszerezni, pótolható bármilyen más ropogós kétszersülttel. Erre halmozzák rá a darabosra turmixolt paradicsomot, locsolják meg (görög!) olívaolajjal, szórják meg aszalt fekete olajbogyóval és oregánóval. Az eredeti verzión van még egy marék puha kecskesajt is, de ez helyettesíthető egy kis morzsolt mandulasajttal, vagy akár egy az egyben el is hagyható, anélkül is fantasztikus lesz. Amit még szoktak hozzá enni, az a savanyított, édes pepperóni paprika, erre legjobban a kosszarv paprika hasonlít itthon.

V: Majd kipróbálom, ha felkerül a blogodra. Esetleg vegán muszaka recepted van? Én fél évet tanultam Görögországban, és nekem az volt az abszolút kedvenc, fahéjjal…

E: Tényleg, azt még nem próbáltam veganizálni, de ez jó ötlet. Berakom az ötletet a fiókba..

V: Milyen terveid, céljaid vannak?

E: Mindenképpen szeretném folytatni, amit elkezdtem. Fenntartani a főzőtanfolyamokat, írni a blogomat, segíteni a kezdő és kevésbé kezdő vegánoknak. Sok minden van a fiókban, amit remélem, hogy egyszer elő tudok majd venni, de két kisgyerek mellett ez most nehezebb kicsit. Sok pozitív visszajelzést kapok, ami nagyon jól esik, és engem ez hajt előre. Jó találkozni az emberekkel személyesen, az a leginspirálóbb.

 

Fotók: Szaluter Edit

Riporter: Horváth Edit

 

További interjúk itt olvashatóak. 

Karalyos Gáborral, a Vegán Hegylakóval vegánságról, receptekről, kertről, hegyről.

Sőtér Kittivel, a PlantmyilkyWay cukrász megálmodójával beszélgettünk az egészség és a vegánság kapcsolatáról; arról, hogy mi kell a tökéletes vegán macaronhoz; mivel lehet helyettesíteni a tojást a süteményekben; és megannyi egyéb édes dologról...

Juhász Máriával és Paál Bélával, a Kis Padlizsán Vegán bistro tulajdonosaival: az interjúból többek között kiderül, hogy miért volt Marcsiék hűtője tele sárgarépával; hogyan lett Béla mérnökből szakács; hogy miért feküdt ki János bácsi a palánták mellé; és milyen speciális adalékot használnak a tökfőzelékbe.

Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével arról, hogy 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

Slezsák Csillával és Váry Krisztivel Ultrabalatonról, vegánságról, barátságról. Hogyan lesz egy magányos vegánból társasági lény? Hogyan készülnek fel egy akkora távra, amit még soha nem futottak le? Kinek dedikálják a futásukat?

Egyed Brigittával a jóga és a vegánság kapcsolatáról. 

Antalóczy Györggyel, a Flow Specialty Coffee Bar & Bistro tulajdonosával tudatosságról, specialty kávékról, vegán ételekről és természetesen az étteremről.

Bonifert Annával a vegán állatvédelemről. Az egyik legismertebb magyar, vegán állatvédő aktivista. Több állatvédelemről és vegánságról szóló könyv és cikk szerzője.

Fill Good csapatával Vetsey Nórival, Péntek Zolival és Vetsey Bálinttal: az interjúból többek között kiderül, hogy mit szólt a család, amikor Nóri gyerekként bejelentette, hogy vegetáriánus lesz; milyen együtt dolgozni családként; mi a sütöltöde koncepciója; mi a titka a habkönnyű pogácsáiknak; mennyire vannak hatással az Olaszországban töltött évek a kínálatra; miért szeretik a környékbeli nénik a kalácsukat és miért nem használták az idei Kerékpáros reggeli logot.

Varga István, Nyers Séffel: az interjúból többek között kiderül, hogy miért lett nyers vegán; hogyan lehet ezt Magyarországon kivitelezni; miért a Holdhoz köti a Nyers kihívást; melyik országban tart minden évben Nyers nyaralást; milyen tanfolyamokat szervez; meddig áll el az aszalt lenmag kenyér; miért kell a magvakat beáztatni fogyasztás előtt; miért fontos az enzimdús táplálkozás; mit jelent a menzareform és milyen gyermekotthont támogat Erdélyben.

Lincoln Telma énekesnővel: az interjúból többek között kiderül, hogy milyen értékrendet szeretne átadni kisfiának, Marcinak; hogyan oldotta meg az óvodai vegán étkezést; hogyan világosítja fel kisfia az óvodatársait arról, hogy mi is van a tányérjukon; mi a lényege a Földlakók Környezettudatos Suli Projektnek; miért váltott balettról éneklésre; milyen zenekarokban énekel; mekkora hatással van az életére Afrika és miért jó kisgyerekkel utazni.

Zabezsinszkij Annával, az első magyar vegán szabadulószoba tervezőjével: az interjúból kiderül, hogy mi is az a Dumbster Diving; hogyan segített Anna elindítani a vegán Túró Rudit; mi a koncepciója az általa tervezett és kivitelezett vegán szabaduló szobának; miben tudna segíteni, hogy Magyarországon is elindulhasson egy; milyen mini menhelye van; milyen főzőkurzusokat tart és milyen vegánsággal kapcsolatos pályázati lehetőségek vannak világszerte.

A Földlakók (vegán) iskola alapítóival a tanulócsoport koncepciójáról, és a legfrissebb fejleményekről.

Korpádi Péterrel vegán aktivizmusról. Mit csinál egy vegán aktivista? Mi az az Earthlings Experience? Mit jelent az Anonymous for the Voiceless? Mit csinálnak a SAVE aktivisták? Hogyan lehet csatlakozni? Hogyan lehet támogatni?

Bergovecz Lászlóval, a Fészek Részek termékfilozófusával, arról, hogy mikor nem lett vegán, mi a művészet, a MAVEG-ről, milyen a viszonya a fához, hogyan lehet vegán bútorokat tervezni és még sok egyéb dologról.

Kiss Gáborral a Vegan Sushi megálmodójával, a sushi készítés rejtelmeiről, és vegán sushi trükkökről.

Fleck Gáborral, aki a Kőpörkölt bloggere, kutató szociológusból a RépaRetek szakácsa.

Paul Chelemen vegán motivátorral, veganságról, növényi alapú tiszta táplálkozásról sportolóként, miért nem vállal versenyre való felkészítést és a következő vegán generációról.

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Mák Martinnal, a Food Not Bombs egyik önkéntesével, arról, hogy mit is jelent a Food Not Bombs; mekkora ételpazarlás zajlik jelenleg a világban; és mire is van szüksége a mozgalomnak a zökkenőmentes működéshez

Váli Tamással vegán életmódról, növényi táplálkozásról, testépítésről, mítoszokról. Elegendő a fehérje? Mit eszik egy nap? Mennyit edz? Mit tanácsol az étrendünk összeállításánál? ...és még megannyi érdekes információ róla és a vegán testépítésről.

Nagy Mártonnal a Vegan Garden egyik alapítójával.

Hári Richárddal, a Vegan Tigris tulajdonosával a vegánság és a spiritualitás kapcsolatáról; a teljesértékű növényi táplálkozás testünkre gyakorolt hatásáról; a Vegan Tigris koncepciójáról és Indiáról.

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel, a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Varga Balázzsal a táplálkozás és a sportolás összefüggéseiről.

Csir Kevinnel, arról, hogy mit is jelent vegánnak lenni? Merre halad a mozgalom? Hogyan válhatsz vegánná? Milyen hatással van az állattenyésztés a környezetre? Mi az összekötő kapocs a vegánság és a különböző emberi jogi mozgalmak között?

Sipos Nórával, a NoraSpiration megálmodójával beszélgetünk vegánságról, bloggerkedésről, evés zavarokról, és még megannyi másról...

 

Ha szívesen olvasol angolul interjúkat nemzetközi influencer-ekkel, akkor itt megteheted.

 

Richard Watts-szal, a Vegan SideKick alkotójával. Szinte minden vegán találkozott már a munkásságával, a legtöbbször megosztott alkotó, de kevesen tudják ki áll a rajzok mögött.

Ullenkával arról, hogyan gyógyította meg a súlyosan ekcémás kislányát a nyers vegán étrenddel.

Marlena Rozenberggel a vitorlás életmódról vegánként. Hogyan szelték át a Csendes-óceánt, mi volt a legnagyobb élménye és hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra.

Mariia Goldschmidttel, a Tofu Family-ből, családról és fitt életmódról növényi alapokon.

Jo Fredericks-szel a vegánság és a művészet kapcsolatáról.

Seb Alex-szel, aki állatjogi aktivista, vegánságról, Anonymous of the Voiceless megmozdulásokról, és egyéb az állatokat támogató lehetőségekről.