Interjú Egyed Brigitta, jóga oktatóval

VeganOrigo: Mikor lettél vegán és miért? Mi volt a motiváció?

Egyed Brigitta: Nekem először a vegetáriánusság jött, kb. 3 évvel ezelőtt, a vegán életmódot pedig néhány hónapja kezdtem el teljesen tisztán működtetni. Ez az egész egy folyamat volt számomra. A húsok közül a halat hagytam el utoljára, utána a tojást. Tejterméket már régóta nem fogyasztottam egyedül a sajt volt az amiről nagyon nehezen mondtam le. A váltás nem kimondottan az állatok miatt történt, hanem a jóga mellé jött egy fajta tudatosság. Sokkal jobban elkezdtem figyelni a testem, hogy mikor mit eszek és az mit vált ki, és elkezdtem nem kívánni a húst. Ezután jött maga a vegán filozófia, az állatok.

VO: Mi változott az életedben a váltás óta?

EB: Tisztább lett minden. Tisztább az érzékelésem. Sokkal tisztábban látok. Ez így furán hangzik, de azt látom, hogy azok az emberek, akik húst esznek, tudatában vannak, hogy ez rossz és ezt nem kellene, de van egy szürke köd a fejükben. Mindenki tudja, hogy megölik azt az állatot azért, hogy ő meg tudja enni, viszont nem figyelnek oda rá. Azt éreztem, hogy ez a szürke köd eltűnt, és rádöbbentem, hogy mit csinálunk… Nagyon sok pozitív hatása van a vegánságnak számomra. Az emésztésemet nagyon szépen rendbe rakta. A mozgás is sokkal könnyebben megy azóta; a sportot is egyértelműen segíti. Az én életemben is megvolt a tipikusnak mondott fitnesz étkezés (csirke, rizs, zöldség kombó), és mióta nem viszek be annyi állati eredetű táplálékot, sokkal jobban megy minden fajta sport.

Aki elkezd a jógával foglalkozni, az egy idő után nem fogja kívánni ezeket az ételeket. A jógának az egyik alapelve is az ahimsza, vagyis a nem ártás elve. Ezen felül a húsfogyasztásban ott van az agresszió. Bárki, bármit mond, azt az állatot agresszívan ölik meg, és azt az energiát utána magukhoz veszik az emberek. Ez egyértelműen érezhető, ha valaki kicsit is odafigyel rá.

V: A jóga honnan jött?

EB: Mondhatnám, hogy már gyerekkorom óta jógázok, pedig ez történik. Már 3 évesen is ászanáztam, csak akkor még nem tudtam, hogy azt csinálom. Apukám felesége által találkoztam vele először, akkoriban 14 éves voltam. Akkor még nem tudtam megérteni, túl lassú volt, unatkoztam. Azt éreztem, hogy jó lesz ez majd nekem, csak még nem most. Kb. 5 évvel ezelőtt volt egy mélypontom. Dolgoztam, napi 16 órát vendéglátóztam, semmi magánélettel. Azt éreztem, hogy csúszik ki alólam a talaj, semmi nem jön össze, amit szeretnék, hullok szét….

Otthon kezdtem el jógázni, eleinte napi 3 kör napüdvözletet. Az első héten szenvedésnek is éltem meg, hogy minden reggel 10 perccel korábban keltem emiatt. Majd egy idő után megszoktam, mint reggeli rutint. Aztán jöttek a mellékhatások, sokkal éberebb voltam, sokkal jobban éreztem a testem, sokkal könnyebben mozdultam, sokkal nyugodtabb voltam, nem voltam stresszes. Ekkor kezdtem el jobban foglalkozni vele, már napi 1 órát jógáztam, de továbbra is otthon. Egyedül csináltam, segítség nélkül. Mivel korábban sokat sportoltam és táncoltam, így volt egyfajta testtudatom (hogyan álljon helyesen például a vállam).

Másfél év után éreztem, hogy ez már annyira az életem része, hogy szeretnék vele komolyabban foglalkozni.

Középiskola után, nem igazán találtam a helyemet. Jártam gazdasági informatikára fél évet, aztán jogi egyetemre, közben kitaláltam, hogy vendéglátózni fogok az iskola mellett, de a sporttal is szerettem volna foglalkozni. Az emberek is érdekeltek, a lelkiviláguk… ekkor gondoltam, hogy lehet pszichológiát kellene tanulnom?! Aztán valahogy összeállt a fejemben, hogy a jóga ezt mindet tudja: van benne pszichológia, van benne sport, van benne vendéglátás. Elmentem egy jógaoktató képzésre, ahol nagyon sokat tanultam, főleg anatómiailag. Rá egy évre pedig eljöttem Ádámhoz képzésre, ami után már úgy éreztem, hogy elkezdhetek oktatni.

Amint megtettem az első lépést efelé, otthagytam a vendéglátást, nem zavart, hogy fele annyit fogok keresni, az élet pedig elém hozta az új lehetőségeket. Felmondtam a munkahelyemen, és utána elmentem egy irodába dolgozni. Most itt dolgozom a Samadhi jóga stúdióban., heti 4 órám van, mellette a recepción is segítek, illetve az adminisztrációs dolgok egy részét is én kezelem.

V: Milyen órákat tartasz?

B: Hatha jóga, power jóga, a kedvencem pedig a pránajáma, vagyis a légző - gyakorlatok.

V: Miben segítenek a légző - gyakorlatok? Kinek ajánlod?

B: Mindenkinek :) A jógával kéz a kézben jár a légzés. A jógáról sokan azt gondolják, hogy csak az ászanákból áll. Ugyanolyan fontos a légzésünk figyelése is az óra közben és a hétköznapokban is. Szoktam kezdőknek is ajánlani, de ez egy befelé figyelős óra, így aki nagyon stresszes, és benne van a gondolataiban, annak nem fog tetszeni egy ilyen óra, mert fél órán keresztül ülni kell és lehet, hogy ideges lesz tőle. A kezdőknek azt javasolnám, hogy kezdje el figyelni a légzését különböző élethelyzetekben. Ha a főnöke felidegesíti, akkor megváltozik a légzése. Ha nyugodt, akkor megint máshogy lélegzik. Ha erre már elkezd valaki odafigyelni, akkor elkezd egy idő után tudatosan is beleavatkozni. Stresszes helyzetben a légzésre való figyeléssel meg lehet nyugodni.

V: Én azt vettem észre néha, hogy ha valamire nagyon koncentrálok, nem is veszek levegőt egy ideig.

B: Igen van ilyen. Én is megfigyeltem, hogy például stresszhelyzetben csak kapkodom a levegőt, de igazán nem fújom ki, nem tudok belelazulni, nem tudom elengedni a dolgokat. Van olyan élethelyzet, amikor azt veszem észre, hogy nem tudok egy rendes nagy levegőt venni. Ilyenkor végiggondolom, hogy mi az a magánéletemben, amit nem tudok teljesen befogadni. Nagyon szépen tükrözi a belső világunkat a légzés.

V: Kiknek tartasz órát?

B: Bárki bármikor csatlakozhat. Kezdő is jöhet bátran az órámra. Első körben inkább a hatha jógát szoktam javasolni, mert a power fizikailag erősebb, a pránajáma mentálisan erősebb. Ettől függetlenül nem vonzom valamiért a kezdőket. 95%-ban valamiért haladók jönnek. Nemrégiben volt azonban egy workshop-om, ami kimondottan kezdőknek volt javasolt, ott az ászanákat vettük át részletesen.

V: Mi volt az egyik legfontosabb tanítás számodra a jógával kapcsolatban?

B: Nehéz megfogalmazni. Maga a jóga a tanítás. Adott egy olyan tudatosságot, ami mindenre kihat az életemben. Pont erről beszélgettünk egyik nap otthon, hogy ez már az enyém. Nem tudnék már visszalépni, mondjuk a 3 évvel ezelőtti énembe, aki nem működött ennyire tudatosan. Folyamatosan figyelem, hogy mi történik, mi miért történik, hogyan működik az egóm, mikor mit dob fel.

V: Milyen jógás tévhitek vannak, amik szembejönnek veled?

B: Sokan gondolják, hogy itt csak nyújtogatunk, ez nem igazi mozgás. Aztán aki lejön az első órára és izzadtan megy ki, megváltoztatja a véleményét. A másik, hogy sokan azt hiszik, hogy csak ülünk 90 percig csendben. Természetesen ez sem igaz.

V: Miért fontos a meditáció? Miért része az óráidnak?

B: Az emberek nem nagyon szoktak befelé figyelni. Egy átlagember napi rutinja: reggel felkel, azonnal elindulnak a gondolatok a fejében, pörög, nézi, hogy, kinek kell megfelelni, milyennek kell lennie ahhoz, hogy elfogadják. Nem nagyon van olyan, hogy leüljön és megfigyelje, hogy benne mi történik. Hol van ő mindeközben, mialatt az egész világ körülötte pörög és változik. Amikor eljönnek hozzám az emberek jógaórára, leülünk és azzal, hogy befelé fordítjuk a figyelmet, már sokkal jobban megérkeznek az órára.

Az elején figyelmet fordítunk a test ellazítására is, így sokkal tudatosabbá válik a test, a mozgás során jobban tudod érzékelni. Szoktunk az óra elején egy rövid pránajámát végezni, beállítjuk a légzésünket.

A meditáció szerintem nagyon fontos. Nem kell mindennap egy órát ülni, csak néha ülj le és nézd meg, hogy mi történik benned.

V: A jóga és a növényi étkezés közötti milyen összefüggést érzel?

B: A nagyon tiszta ételek esnek a legjobban. Általában a nyerset kívánom a legtöbbször, a nyers gyümölcsöt és zöldséget. Vacsorára szoktam főtt, meleg ételt enni. Semmilyen feldolgozott élelmiszert és készterméket nem fogyasztok. Nem is kívánom.

V: Mennyire fogadja el a környezeted a vegánságot?

B: Amit én javasolnék az embereknek, első sorban a vegánoknak, hogy mindenki volt húsevő és nem kell elítélni azokat, akik ebben még benne vannak. Támogatni kell őket abban, hogy lépjenek ki belőle. Meg lehet kóstoltatni velük a vegán ételeket. Már az is nagy haladás ha valaki legalább a reggeli tojásrántottát lecseréli egy növényi tejes zabkására például. Fontos, hogy legyen meg az elfogadás a húsevőkkel szemben, viszont a nem vegánok részéről pedig megint csak egy elfogadás kellene. Mi már látjuk, hogy mi történik a háttérben, és megérthető, hogy mi kézzel-lábbal akarunk ez ellen tenni, így érthető az általuk agresszív vegánságnak hívott dolog is.

V: Hol lehet téged követni?

B: Facebook-on és Instagram-on.

 

Fotók: Egyed Brigitta

Riporter: Horváth Edit

 

További interjúk itt olvashatóak. 

Hári Richárddal, a Vegan Tigris tulajdonosával a vegánság és a spiritualitás kapcsolatáról; a teljesértékű növényi táplálkozás testünkre gyakorolt hatásáról; a Vegan Tigris koncepciójáról és Indiáról.

Karalyos Gáborral, a Vegán Hegylakóval vegánságról, receptekről, kertről, hegyről.

Csir Kevinnel, arról, hogy mit is jelent vegánnak lenni? Merre halad a mozgalom? Hogyan válhatsz vegánná? Milyen hatással van az állattenyésztés a környezetre? Mi az összekötő kapocs a vegánság és a különböző emberi jogi mozgalmak között?

Sőtér Kittivel, a PlantmyilkyWay cukrász megálmodójával beszélgettünk az egészség és a vegánság kapcsolatáról; arról, hogy mi kell a tökéletes vegán macaronhoz; mivel lehet helyettesíteni a tojást a süteményekben; és megannyi egyéb édes dologról...

Fill Good csapatával Vetsey Nórival, Péntek Zolival és Vetsey Bálinttal: az interjúból többek között kiderül, hogy mit szólt a család, amikor Nóri gyerekként bejelentette, hogy vegetáriánus lesz; milyen együtt dolgozni családként; mi a sütöltöde koncepciója; mi a titka a habkönnyű pogácsáiknak; mennyire vannak hatással az Olaszországban töltött évek a kínálatra; miért szeretik a környékbeli nénik a kalácsukat és miért nem használták az idei Kerékpáros reggeli logot.

A Földlakók (vegán) iskola alapítóival a tanulócsoport koncepciójáról, és a legfrissebb fejleményekről.

Varga István, Nyers Séffel: az interjúból többek között kiderül, hogy miért lett nyers vegán; hogyan lehet ezt Magyarországon kivitelezni; miért a Holdhoz köti a Nyers kihívást; melyik országban tart minden évben Nyers nyaralást; milyen tanfolyamokat szervez; meddig áll el az aszalt lenmag kenyér; miért kell a magvakat beáztatni fogyasztás előtt; miért fontos az enzimdús táplálkozás; mit jelent a menzareform és milyen gyermekotthont támogat Erdélyben.

Lincoln Telma énekesnővel: az interjúból többek között kiderül, hogy milyen értékrendet szeretne átadni kisfiának, Marcinak; hogyan oldotta meg az óvodai vegán étkezést; hogyan világosítja fel kisfia az óvodatársait arról, hogy mi is van a tányérjukon; mi a lényege a Földlakók Környezettudatos Suli Projektnek; miért váltott balettról éneklésre; milyen zenekarokban énekel; mekkora hatással van az életére Afrika és miért jó kisgyerekkel utazni.

Zabezsinszkij Annával, az első magyar vegán szabadulószoba tervezőjével: az interjúból kiderül, hogy mi is az a Dumbster Diving; hogyan segített Anna elindítani a vegán Túró Rudit; mi a koncepciója az általa tervezett és kivitelezett vegán szabaduló szobának; miben tudna segíteni, hogy Magyarországon is elindulhasson egy; milyen mini menhelye van; milyen főzőkurzusokat tart és milyen vegánsággal kapcsolatos pályázati lehetőségek vannak világszerte.

Sipos Nórával, a NoraSpiration megálmodójával beszélgetünk vegánságról, bloggerkedésről, evés zavarokról, és még megannyi másról...

Slezsák Csillával és Váry Krisztivel Ultrabalatonról, vegánságról, barátságról. Hogyan lesz egy magányos vegánból társasági lény? Hogyan készülnek fel egy akkora távra, amit még soha nem futottak le? Kinek dedikálják a futásukat?

Regölyi Lillával és Regölyi Péterrel, a Vegan Love és a Magic Burger tulajdonosaival beszélgettünk arról, hogyan alakítják ki a kínálatot, honnan inspirálódnak, mi az egyik fő oka a külföldi útjaiknak, hogy haladnak a Zero Waste felé és az állatvédelem fontosságáról.

Szaluter Edittel, a Kertkonyha megálmodójával. Beszélgettünk a főzés szeretetéről, a Kertkonyha megszületéséről, vegán szaloncukor készítő tanfolyamról és még megannyi más dologról.

Antalóczy Györggyel, a Flow Specialty Coffee Bar & Bistro tulajdonosával tudatosságról, specialty kávékról, vegán ételekről és természetesen az étteremről.

Bonifert Annával a vegán állatvédelemről. Az egyik legismertebb magyar, vegán állatvédő aktivista. Több állatvédelemről és vegánságról szóló könyv és cikk szerzője.

Juhász Máriával és Paál Bélával, a Kis Padlizsán Vegán bistro tulajdonosaival: az interjúból többek között kiderül, hogy miért volt Marcsiék hűtője tele sárgarépával; hogyan lett Béla mérnökből szakács; hogy miért feküdt ki János bácsi a palánták mellé; és milyen speciális adalékot használnak a tökfőzelékbe.

Gacsó Anikóval, a MAVEG egyik alelnökével arról, hogy 15 év vegetáriánusság után mi terelte a vegánság felé; milyen kihívásokkal néz szembe ma egy vegán család Magyarországon; mi a helyzet a közétkeztetésben, ha valaki növényi alapú étrenden van; milyen lépéseket tesz a MAVEG a vegán családok érdekében és hogyan lehet segíteni az egyesületet.

Korpádi Péterrel vegán aktivizmusról. Mit csinál egy vegán aktivista? Mi az az Earthlings Experience? Mit jelent az Anonymous for the Voiceless? Mit csinálnak a SAVE aktivisták? Hogyan lehet csatlakozni? Hogyan lehet támogatni?

Váli Tamással vegán életmódról, növényi táplálkozásról, testépítésről, mítoszokról. Elegendő a fehérje? Mit eszik egy nap? Mennyit edz? Mit tanácsol az étrendünk összeállításánál? ...és még megannyi érdekes információ róla és a vegán testépítésről.

Nagy Mártonnal a Vegan Garden egyik alapítójával.

Varga Balázzsal a táplálkozás és a sportolás összefüggéseiről.

 

Ha szívesen olvasol angolul interjúkat nemzetközi influencer-ekkel, akkor itt megteheted.

 

Richard Watts-szal, a Vegan SideKick alkotójával. Szinte minden vegán találkozott már a munkásságával, a legtöbbször megosztott alkotó, de kevesen tudják ki áll a rajzok mögött.

Ullenkával arról, hogyan gyógyította meg a súlyosan ekcémás kislányát a nyers vegán étrenddel.

Marlena Rozenberggel a vitorlás életmódról vegánként. Hogyan szelték át a Csendes-óceánt, mi volt a legnagyobb élménye és hogyan lehet felkészülni egy ekkora útra.

Mariia Goldschmidttel, a Tofu Family-ből, családról és fitt életmódról növényi alapokon.

Jo Fredericks-szel a vegánság és a művészet kapcsolatáról.

Seb Alex-szel, aki állatjogi aktivista, vegánságról, Anonymous of the Voiceless megmozdulásokról, és egyéb az állatokat támogató lehetőségekről.